VERSKÉPVERSTÁRCANOVELLAMINIMA JEGYZETESSZÉKRITIKAGLOSSZAÉLCC-DULNAPLÓFOTÓHÍRAJÁNLÓ


Csupakabra és tigrispiton

Talán még emlékeznek néhányan arra, hogy Kárpátaljának volt saját Yetije és UFÓ-ja is. 2005-ben nem átallottam abszolút hiteles sajtóforrásokra hivatkozva a Mozgó hasábjain hírbe hozni mind az erdeinkben látott titokzatos nagylábút, mind a ruszin falucska fölött megjelent és egy férfit elrabló földön kívülieket.

A helybéli sajtó 2012 nyarán is szolgált hasonló ínyencségekkel. E sorokat szeptemberben írom, már vége az uborkaszezonnak, nemcsak hogy kezdetét vette, hanem egyre élesedik a választási kampány (Ukrajnában október 28-ára tűzték ki a parlamenti választási csalásokat), de a kedélyeket borzoló politikai hírek, úgy tűnik, nem biztosítják kellőképpen a polgárok adrenalin-szintjét, némi riogatás hát belefér az őszi szezonba is.

Nálunk amúgy sem különül el a politikum a bulvártól. Ugyanazok a kárpátaljai magyar lapok közlik a párteseményeket, ugyanazok latolgatják a jelöltek esélyeit és becsmérlik az ellentábort, mint amelyek az éppen aktuális szenzációkkal kedveskednek olvasóiknak. Így aztán az újságolvasó nem is feltétlenül tesz különbséget a sok hasonló stiláris jegyet mutató két műfaj között, és ahogy megtanulja a jelöltek nevét, úgy azt is pontosan tudja, mitől kell megborzongania.

Az aktuális mumus neve spanyol eredetű, jelentése kecskeszívó. A chupacabra alkatát tekintve a kutyára, mozgásában inkább a kengurura hasonlító szőrtelen ragadozó, éjszakánként háziállatokat támad meg, vérüket kiszívja, olykor belső szerveiket is eltávolítja, alig ejtve sebet rajtuk. Képes az ólak reteszét kinyitni, rácsokat feltépni. Szökkenéseit foszforeszkáló csíkok követik. Legelőször Puerto Rico lakossága körében vált hírhedtté, az első jelentések 1987-ből származnak, később Mexikóban, Chilében és sok egyebütt is feltűnt. Néhány éve jelent meg Európában, főleg a keleti régiókban. Manapság, úgy tűnik, Ukrajnában és azon belül Kárpátalján kedveznek számára leginkább az életkörülmények. Alig van olyan hét, hogy ne szedné áldozatait valamelyik falusi vagy városi portán. Ismét gyilkolt a csupakabra, Ungváron pusztít a csupakabra – de pusztít Beregszászban, Bégányban, Tégláson… Nevét olykor idézőjelbe teszik és a jobb érzésű szerkesztők azért egy kérdőjelet csak-csak odabiggyesztenek a szenzációs cím végére. Fotók és videók is napvilágot látnak – ezeken legtöbbször az elpusztult nyulak, tyúkok láthatók, illetve a rémült gazdáik számolnak be a reggel őket fogadó látványról. Többször találtak már csupakabra-tetemet is, valahogy ezekről nem sikerült soha elég jó felvételt készíteni és valamiért mindig hamarább földelik el őket, mint ahogy egy zoológus megvizsgálhatná. Amikor pedig mégis, abból sincs köszönet, legutóbb egy elvetemül szakember például azt volt képes mondani, hogy aggodalomra semmi ok, ez csak egy vedlett róka.

A csupakabra ravasz állat. Hogy természetét ne lehessen kiismerni, újabban álcázza magát. Legutóbb például nyelvtörvény néven hagyta el az ukrán törvényhozást. Lett is nagy riadalom körülötte, rendeztek ellene tüntetést és tiltakozást országszerte. A kárpátaljai magyarok meg csak pislogtak, hitték is, meg nem is, hogy a hatalom képes kisebbségbarát vérszívót kitenyészteni, de kételkedve fogadták az ukrán nacionalisták érvelését is, akik szerint a csupakabra olcsó kampányfogás és csupán az ország visszaoroszosítását szolgálja.

Így aztán azon sem lehetett csodálkozni, hogy az egymással mindig mindenben opponáló kárpátaljai magyarságszervezetek ebben a kényes ügyben már önmagukkal is ellentmondásba keveredtek. Hogy is lehetne ez másképp, amikor homlokegyenest ellenkező szempontok összeegyeztetéséről van szó. Ha csak az ukrán politikai erőkhöz kellene igazodniuk, az világos helyzetet hozna: a hatalompárti UMDSZ-nek támogatnia, az ellenzéki erőkhöz húzó KMKSZ-nek pedig elleneznie kellene a nyelvtörvényt. De ellenezhetnek-e olyasmit, amiben az áll, hogy ahol a nemzeti-etnikai kisebbségek lélekszáma eléri vagy meghaladja a 10 %-ot, ott az adott kisebbség nyelvét az államnyelvvel közel azonos jogokat élvező regionális nyelv státusa illeti meg. Nagy magyar lelkületük nem engedheti meg, hogy ezzel szembeforduljanak, de teljes mértékben mellé állni mégsem tudnak, mert akkor ukrán párszövetségeseik orrolhatnak meg. Nem könnyű az UMDSZ dolga sem, mert azzal, hogy teljes mellszélességgel kiállnak a kormányzó Régiók Pártja részéről kierőltetett nyelvtörvény mellett, egyfelől rászolgálnak arra a vádra, amely az ukrán hatalmi törekvések magyar kiszolgáló személyzetének titulálja őket, másfelől, ha a magyar nyelv mégsem kapja meg a beígért státust (erre nagy az esély) és kiderül, hogy valóban csak választási trükkről és lényegében az orosznak újbóli államnyelvvé tételéről volt szó[1], akkor ez az árnyékra vetődés joggal vonhatná maga után a hatalmi struktúrákkal kevésbé szimpatizáló magyar lakosság elfordulását az UMDSZ-től. Attól a szervezettől, amelynek még arra is vigyáznia kell, hogy – szemben a KMKSZ-szel – a magyarság érdekeinek határozott védelme közben ne essen nacionalista túlzásokba, lévén az együttműködés, és nem az zsigeri opponálás híve.

Így aztán faramuci helyzetek alakulnak ki, furcsa nyilatkozatok és döntések születnek. Legutóbb például a Beregszászi Városi Tanács olyan határozatot fogadott el az UMDSZ és a Régiók Pártja képviselőinek beterjesztésében, amely megállapítja, hogy „Beregszász város területén az Ukrajna törvénye Az állami nyelvpolitika alapjairól 7. paragrafusa értelmében az ukrán mint államnyelv mellett elterjedt a magyar nyelv mint regionális, ezért irányában a regionális nyelvek alkalmazására vonatkozó intézkedések foganatosítandók”. A határozat kétharmaddal ment át, a magyar képviselők mellett az ukránok közül is sokan megszavazták. De jó! – gondolhatnánk, ha nem derülne ki, hogy a KMKSZ három képviselője ezt a határozatot nem szavazta meg. Miért is? Talán bizony nem akarják, hogy Beregszászban a magyart teljes körűen használni lehessen? Éppen ők, akiknek a keze ügyében melldöngetés céljából mindig ott a nemzeti fél tégla? Dehogy! Azért nem szavazták meg, mert ők a saját tervezetükre szavaztak. Mind a hárman – és senki más. Ez a másik határozat deklarálta volna a magyarnak regionális nyelvvé való nyilvánítását, szerintük ez lett volna a kívánatos lépés, míg az elfogadott verzió szerintük csupán alkalmazási utasítás. Az UMDSZ-es polgármester ezzel szemben kifejtette, hogy a parlamenti szintű nyelvtörvény már kimondta a verdiktet, a városi tanács kompetenciája nem több mint a végrehajtási utasítás kidolgozása és elfogadása.

Mindezt a sajtóorgánumok saját szájuk íze szerint traktálják. A nacionalista beállítottságú ukrán fórumok tényként kezelik a magyarnak regionális nyelvvé tételét, szeparatizmust kiáltanak és magyar fölényt, sőt politikai revíziót vizionálnak. A magyar sajtót bejáró MTI-tudósítás pozitív felhanggal tudatja a nagy eredményt („Hivatalosan is használható regionális nyelv lett a magyar Beregszászon” – hangzik az első mondat), többször említi a határozatot beterjesztő Gajdos Istvánt és az UMDSZ-t, ám azt bölcsen elhallgatja, hogy a Fidesz-kedvenc KMKSZ képviselői a határozatot nem szavazták meg[2]. A kárpátaljai magyar lapok pedig saját pártállásuknak megfelelően jó alkalmat találnak arra, hogy a történtek okán a sárdobáló versenyben újra megméressék tehetségüket és kölcsönösen azzal vádolják egymást, nem a magyar lakosság, hanem saját presztízsszempontjaik alapján cselekedtek.

A csupakabra szeretheti a magyar nyelvet, mert  a kettős állampolgárság képében jelentkezve is kelt némi kavarodást. A visszahonosítási törvény kínálta lehetőségek alapján a magyar állampolgársággal járó előnyökkel kecsegteti azokat is, akik egyáltalán nem tudnak magyarul és mindeddig a magyar identitásnak még a nyomait sem fedezték fel magukban, de valamelyik felmenőjük valaha polgára volt Magyarországnak (mondjuk a század elején született egy ruszin faluban). Ráveszi őket, hogy legalább az eskütétel szövegét megtanulják és néhány egyszerű kérdésre válaszolni tudjanak a hivatalos meghallgatások során. A csupakabra rossz nyelve szerint a magyar hatóságoknak utasításuk van arra, hogy ne tegyenek fel keresztkérdéseket és aki csak igényli, lehetőleg mindenkinek megadják az állampolgárságot, netán-tán még olyanoknak is, akik valójában nem is lennének erre jogosultak, de ő, mármint a csupakabra jó pénzért szerez számukra megfelelő okmányokat, amelyekkel ügyük átcsúszhat. A csupakabra tagadja, hogy tömegével lennének oroszok-ukránok-ruszinok, sőt kaukázusiak azok között, akik segítségével magyar állampolgárságot szereznek, inkább arra hívja fel a figyelmet, milyen jó dolga van mostanában Kárpátalján a magyartanároknak, annyi magántanítványt vállalhatnak, amennyit csak bírnak. Utoljára akkor volt ilyen nyelvtanulási láz, amikor a határ-közeli, úgynevezett KGST-piacokon való üzletelés jelentette sokak számára a megélhetés legkönnyebb formáját.

De vannak komolyabb ambíciói is a csupakabrának, különben nem álcázta volna magát  választási esélynek, hogy a valós politikai képviselet megszerzése tekintetében kettős nulla megoldást kínáljon a kárpátaljai magyaroknak. A KMKSZ-t rávette, hogy egyéni jelölteket állítson, akiknek a magyarság tömbjeit megbontó új választókörzetekben – hozzáértők véleménye szerint – a legkisebb esélyük sincs arra, hogy parlamenti mandátumhoz jussanak. Az UMDSZ-t másképp húzta csőbe: Gajdos István beregszászi polgármestert a Régiók Párjának befutó helyére csalta. De magas árat kért érte, azt, hogy cserébe az UMDSZ mindenütt a Régiók Pártja jelöltjeit támogassa. Ezzel előállt az a faramuci helyzet, hogy azokban a körzetekben, ahol magyar jelöltek is indulnak, ott az UMDSZ nem mellettük, hanem az ukrán kormánypárt jelöltjei mellett kampányol a magyar lakosság körében.

Ugye, hogy milyen ravasz állat ez a csupakabra!? De van magához való esze a tigrispitonnak is.

Történt, hogy ungvári otthonából megszökött Pjotr Boriszovics, a kétméteres kamasz albinó. Gazdája nyilatkozott a sajtónak („Gyakran szoktam vele sétálni, a kocsiban is velem utazik, így nem fél semmitől”), elmondta, eddig ilyet nem tett kedvenc lábatlanja, „aki” most alighanem a nyitott ablakon keresztül illant el. Általában veszélytelen, de ha felingerlik, egy gyermeket könnyen összeroppanthat vagy megfojthat.

Mivel hidegvérű esetében nem beszélhetünk forró nyomról, a rendőrség nem indított nyomozást. Csak a mamák estek pánikba, gyerekeiket nem merték utcára engedni. Az elszántabb papák viszont hajtóvadászatot indítottak, tűvé tették a környéket. Mindhiába. Mint utóbb kiderült, a ravasz Pjotr el sem hagyta a házat, egy könyvespolcon szunyókált a vaskos kötetek mögött.

Úgy tudni, az eset óta bele-belealszik a napisajtóba is, nem izgatják fel a szenzációk. Nem így a csupakabrát, amely a rémhír hallatára, hogy októberben Kövér László kampányolni jön Kárpátaljára, fejvesztve elmenekült a vidékről.


.

[1] A törvény által meghatározott kritérium (10 %-nyi nem ukrán lakosság) alapján Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban lehet hivatalos az orosz nyelv, így az orosz nyelv használatának túlsúlyba kerülése realitásnak látszik. Amellett pedig, hogy az ukrán államnyelvi státusa megmarad, a törvény 11. cikkelye a következőt tartalmazza: ,,A hivatalos felhívásokat, értesítéseket az államnyelven teszik közzé. Azonban azokon a területeken, melyeken a regionális nyelv van elterjedve, a helyi önkormányzat döntése értelmében a hivatalos szövegek, felhívások az adott regionális nyelven vagy pedig oroszul tehetők közzé”. (Kiemelés tőlem) Ez is árulkodó jel, lévén azt jelenti, hogy az orosz nyelv a nemzetiségi – így magyar – régiókban is teret nyerhet, tehát ott is, ahol az orosz nyelvűek száma nem éri el a 10 %-ot.
.
[2] Újabb furcsaság: bár az MTI kárpátaljai tudósítója tudvalevőleg közel áll a KMKSZ-hez, a szervezet elégedetlen lehetett a híradással, ezért utólag saját (sokkal kisebb publicitást kapó) nyilatkozatát is eljuttatta az MTI-hez, amelyben a történteknek saját magyarázatát adja. Ebben védekezni látszik a vád ellen (miért is nem szavazta meg a kérdéses határozatot), ám magyarázkodása alighanem visszafelé sül el: aki eddig nem tudta, hogy kerékkötőivé kívántak válni egy ésszerű megoldásnak, az ebből a nyilatkozatból értesülhet róla, mint ahogy azt is leszűrheti: a KMKSZ mindezt csupán a másik magyarságszervezettel való kötelező szembehelyezkedés okán tette.

Megjelent: Mozgó Világ 2012/október | több mozgó


Fenti jegyzetem megjelenését kisebbfajta internetes akcióval készítettem elő. A témát érintő külön weboldalt szerkesztettem, feltettem a netre és intenzív pr-cikkes linképítő google keresőoptimalizálás alá vetettem abból a célból, hogy ha az írásomat olvasva valaki rákeresne a Gugliban arra, hogy csupakabra – Kárpátalja, akkor garantáltan az én oldalamat találja az első helyen. Ez sikerült is – ki lehet próbálni.



Lapszám: 2012.10




kinyomtatom! oldal tetejére

 

BDK SEO-Google
Tsúszó Sándor
BDK posztumusz

Napi blog






ELŐZŐ SZÁM címlapja

Csatlakozz:


Frissek a rovatban:

Hasonlóak:


Friss szám

Korábbi számok

Frissek:


Főbb blogjaim



    Főbejáratok




    SEO

    aktuális
    Google honlapoptimalizálás: első seo weboldal kereső

    Keresőoptimalizált oldalak:

    Verecke, Ungvár, Kárpátalja
    Magyarok Kárpátalján, Seo
    első hely: laptop szerviz akku
    kaszinó texas? seo online játék
    public relation szöveg, cikk írás
    tartalom marketing weboldal
    laptop kijelző hiba, gpu grafika
    link: laptop kijelző csere ingyen - tablet szerviz Budapest






    free counters




    BDK ONLINE - BALLA D. KÁROLY internetes magazinja - válogatás az Ungváron (Kárpátalja, Ukrajna) élő író havi publikációból és az írói archívumból.

    Az oldal anyagai Balla D. Károly alkotói munkásságának a részét képezik, ily módon szerzői jogvédelem alá esnek, hosszabb idézésük csak a forráshely link-formátumú feltüntetésével, átvételük és újraközlésük pedig csupán a szerző - adatait lásd: Balla D. Károly - engedélyével jogszerű. -- BDK Online - webmagazin - irodalom, könyv, film, közélet, politika, napló, vers, internet, keresőoptimalizálás, web, seo, blog, Kárpátalja, Ungvár, BéDéKá, blog, UngParty | A szerző keresőoptimalizálással is foglalkozik. Az aktuális SEO-projektek témája: Teraszbeépítés - Budapest. Télikert gyártás, építés. Mobilmarketing: tömeges sms-küldés, kampány. Honlapoptimalizálás és keresőmarketing - Google helyezés javítása - első oldalra kerülni SEO szakértő optimalizálásával a találati listán. - Télikertépítés - Terasz - SMS kampány". Tartalommarketing, arvisura, pirézek