BDK ONLINE - Balla D. Károly heti webmagazinja - frissül minden hétfőre | a portál anyagai szerzői jogvédelem alá esnek 
AKCIÓ performansz

A Semmi apoteózisa

Volt nekem 2007-ben egy blog-performanszom. Most, hogy előkerültek a heideggeri Semmit értelmező régi jegyzeteim (lásd), újra felidőződtek bennem a Semmi megragadására tett kísérletek, ezért úgy gondoltam, azok számára, akik néhány éve még nem voltak rendszeres olvasóim, itt, webmagazinomban felelevenítem az akkori prezentációt. (A szöveg egyes linkje korábbi fő blogomba vezetnek.)

Blog-performansz


Balla D. Károly:

»Helyszíni beszámoló

A SEMMI APOTEÓZISA


prezentáció, online összművészeti és tudományos performans

Helyszín:

ARHIPENKO-TEREM
Művészeti és Tudományos Komplexum
88 000 Ungvár
Szabadság sétány 1., félemelet

Időpont:

Megnyitó expozé:

ModernÁrtor:

Online blog-közvetítés:

Korreferátumok:

Az előadás előtt, alatt és után elhangzó művek:

Közreműködnek:

Kísérőrendezvények:

Az est különlegességei:

Az előadó bevezetője:

Előző előadásomban - Az önmagát mintázó torzó, Pécs, Művészetek Háza, 2006. november 7.; »»LÁSD - három részből álló szövegperformansz keretében igyekeztem bemutatni 1) a hiányban sarjadó szöveg, 2) a szöveggel bekerített hiány és 3) a hiányokkal ékes szöveg lehetőségét és sajátosságait - egy-egy saját munkámon.

A jelen előadás keretében bizonyos alapvetésekből kiindulva mitológiai, képzőművészeti, irodalmi, filmművészeti, matematikai, csillagászati, kozmológiai és más illusztrációk sokaságát felsorakoztatva, általános és egyedi vonásaikat elemezve kívánom bemutatni a megalkotottságában létező Semmi sajátosságait.

Az előadás záró részében a komplex létezés elméletének a megalapozására teszek kísérletet.

Az előadás kivonata:

I. Kiindulási pontok:

1. A görög mitológia és Agnosztosz theosz. A hiány fokozatai.

Első fokú hiány: a mitológia istenei, akik csupán képzetesen léteznek (a valóságból hiányoznak). Másodfokú hiány: a képzetes világban is hiányként, ismeretlenként megjelölt Agnosztosz theosz, az ismeretlen isten. Harmadfokú hiány: Agnosztosz theosz meg nem alkotott szobra. Negyedfokú hiány: a nem létező, de mégis kiállított szobor üres helye a Pantheonban.

2. A tudatosan alkotott hiány mint a jelenség és a lényeg közti ellentmondás feloldásának szellemi aktusa

Az emberi pszichében megjelenő képzetes tudattartam, mivel nem a külső világ leképeződéseként, hanem teremtő folyamat (képzelet, alkotás) eredményeként jött létre, ezért rendelkezik a külső világ reáliáival szemben azzal a felülmúlhatatlan tulajdonsággal, hogy - mivel nincs valós létezése - benne automatikusan megszűnik jelenség és lényeg feloldhatatlannak tűnő ismeretelméleti ellentmondása.

3. Az ellen-mű, a nem-mű, a hiány-mű és a megalkotott Semmi feltételezettsége Szentkuthy Prae-jében

>> „Minden mű kifejleszti organikus »nem ez a mű«-párját”; >> „az irodalom lényegi impotenciáját” úgy alkalmazni „termékeny optimizmussal”, hogy „az állandó hiány-kíséretet és másság-kontinuót pozitív harmónia-alkatrésszé” tegyük, miközben a Nem-et éppúgy belevonhatjuk „a mű területébe, ahogy a Panteonban is volt pozitív oltára az »ismeretlen istennek«”; >> „végtelen, de agyontagolt mozgó semmi”; >> „gazdag mértani semmi” >> „dogma-hálózatos semmi”; >> „ezerrezgésű semmi”

4. Heidegger Semmije. Az önfelszámolás bennefoglatsága a Semmiben.

A Heidegger szerint értelmezett filozófiai Semmiben elidegeníthetetlenül benne foglaltatik annak elsődleges elfogadottsága, hogy el lehet a Semmihez jutni anélkül is, hogy appercipiálnánk azokat a roppant összetett szerkezetű jelenségeket, amelyek a Létezőt mint egészet megnyithatnák előttünk. A heideggeri Semminek eszerint csak úgy lesz jelentősége, ha semmissé teszi azon jelenségek és kérdések lényegét és értelmét, amelyekkel a Semmi keresése során találkozunk.

Következtetés:

A megfelelően megszerkesztett Semmi anélkül számolja fel önmaga Semmi-voltát, hogy a Valamivel bármilyen kontaktusba keveredne. A Semmihez eljutó, azt befogadó vagy megértő, vagy akár csak megsejtő értelem ilymódon nem a Valami jellegtelenségét, hanem a Minden megragadhatóságának egyetlen lehetőségét ismeri fel az önmagává szublimált Semmiben.

II. Argumentációk

Előadásomnak ebben a részében példákat hozok fel a megjelenített Semmi eseteire, Lao-ce üres tányérjától Wells Láthatatlan emberén át a fekete lyukig, Mátyás király okos lányának üres kosarától a komplex számok képzetes összetevőjén át a Nirvánáig, versektől, zeneművektől és festményektől a Nazca-vonalakon és gabonakörökön át az abszolút zérus fokig és a Világegyetemet megtöltő sötét anyagig, Wittgenstein "arról hallgatni kell"-jétől Tsúszó Sándor kihúzásos verstechnikáján át a Borghes-féle Tlön-enciklopádiáig, az őskáosztól és ősrobbanástól a tér-idő szingularitáson át a Second Life-ig, az ősprincípiumtól a sorson át a kvarkokig.

III. A komplex létezés elméletének megalapozása

Minden létező valós és képzetes összetevőből áll; ezek együttesen alkotják a létezés komplex teljességet. A két összetevőnek az egészben való részvételét saját mértékük és intenzitásuk határozza meg. Megfelelően nagy mérték és erős intenzitás dominánssá teheti az összetevők valamelyikét, így egyes létezők inkább valóságosaknak, míg mások inkább képzetesnek mutatják magukat.

Mint ahogy az összetevők között az egészben, úgy az összetevőkön belül a mérték és az intenzitás között egyszerre van egyensúly és mozgás; ezért a létező egyfelől bizonyos állandóságot mutat saját valóságosságát és képzetességét illetően, másfelől időben változónak bizonyul. Ily módon minden létező nem csupán egyszerre valós és imaginárius, hanem ezen kettősségében egyszerre statikus és dinamikus, és magában foglalja a harmóniát csakúgy, mint a diszharmóniát. Mindezeket dologegészként és immanensen tartalmazza, tehát nem külön mint valóságos, és nem külön mint képzetes, hanem együtt, mint komplex módon létező.

Kilépés az oldalról: kattintás a Malevics-féle doboz-labirintusra (Keisz Gellért munkája):

 


Lapszám: 2011.08

Címkék: zene tudomány performance összművészet képzőművészet irodalom internet előadás