Greenaway amúgy is nagy mestere a konstruálásnak, sokat ad mind a részletek felépítettségére, mind pedig arra, hogy a vizuális és verbális motívumok, a történések és a minden elem mögött ott álló jelentés mérnöki precizitású, bonyolult, de szerkesztettségében jól átlátható konstrukciót alkosson. Ebben a filmben ez a szándéka már-már túlzottan is jól érvényesül: a víz, a tűz, a tárgyak, az állatok, a gyilkosságok, a játékok, az azonos nevű nők – no és persze a számok – ismétlődő sorozatokat alkotnak, mindig minden ráfelel valami korábbira, minden előzmény előrevetíti a következményt, minden mindennel összefügg, ha más nem, hát vagy számtani vagy költői értelemben – voltaképp a metaforikus dialektika nagy képeskönyve ez a film, és amíg a számsor elejétől elérünk a szerelemsóvár halottkémmel lassan süllyedő csónak oldalára festett szimbolikus 100-asig, talán mindebből levonhatunk valami számszerűsíthetetlen tanulságot is a magunk számára.
Számokba fojtva (Drowning by Numbers), 1988., angol-holland filmdráma, rendezte: Peter Greenaway, zene: Michael Nyman, operatőr: Sacha Vierny, főbb szereplők: Joan Plowright (Cissie Colpitts), Juliet Stevenson (Cissie Colpitts), Joely Richardson (Cissie Colpitts), Bernard Hill (Madgett), Jason Edwards (Smut)