BDK ONLINE - Balla D. Károly heti webmagazinja - frissül minden hétfőre | a portál anyagai szerzői jogvédelem alá esnek 
AKCIÓ web

A keleti egzisztencializmus

Tudományos közhely az informatika és az online marketing területén, hogy az Arvisura-eljárást alkalmazó SEO-technikák elméleti alapjai a keleti egzisztencialista filozófia tételeire támaszkodnak, pontosabban a bengáli és maláj felmenőktől származó korszakos bölcselő, Cecil M. Jeopardy axiónáira, amelyeket a Nagy Traktátum c. összefoglaló munkájában fogalmazott meg, s amely, mellesleg, az idealista és az anyagelvű világnézet egyik legsikeresebb szintézis-kísérlete. No de mi is ennek a metafizikai tanításnak a lényege?

Honnan veszi eredetét az Arvisura néven ismert premissza?

A védák és a keleti egzisztencialista filozófia

A történelem előtti eredetre visszanyúló ayurvédikus keleti (főleg az ősi Indiában elterjedt) tan egyik alapfogalma az ardvisura anyahita. A kifejezés ősi szanszkrit jelentése a sok évezredes természetes nyelvfejlődés során többször is átalakult, gazdagodott. Néhány közülük: igazság, a dolgok magva, édesanya; igaz, lényegi, anyanyelv; anyától örökölt igazság; igaz beszéd; igazszólás, igazmondás; a kimondott igazság, igaz szó.

Az ősi  szent könyvekben, az úgynevezett védákban lefektetett tudás szerint az Arvisurák minden létezőnek azon tulajdonságát fejezik ki, amely egyfelől determinálja a létezőt meghatározó jelleget, másfelől vagy átvihető más dologra, vagy eleve egy másik dologról transzponálódott ide, illetve rekompenzitive is-is.

A búr háborúkban nyomtalanul eltűnt Lloyd al-Bakar, az előbb rejtőzködő életű majd légiósnak beállt szaudi filozófus a tizennyolcadik század nyolcvanas éveiben kezdte kidolgozni a keleti egzisztencialista bölcselet alapelveit. Az ő filozófiai rendszerének egyik alapfogalmák képezte az Arvisura, mely igen komplex és csak speciális nyelvi apparátussal leírható folyamatot jelöl, nevezetes azt, hogy a létező világ őselve a kollektív léttudat spontán radiációja által lényegül rá a szubsztanciákra - és ezen folyamat mozzanatait nevezzük arvisuráknak.

A fogalmat a II. világháborút követő évtizedekkel kezdődően - hibásan - egy hamis történeti irányzat is átvette, amely az arvisurát optimális magyar őstörténetként értelmezi, ebben a tanításban a rovósámánok titkos tanításának, kollektív tudatalattijának a neve. Ez az utólag kreált "ősi" legenda minden valóságalapot nélkülöz és valószínűleg egy nagyszabású politikai manipuláció következménye. 

A kanti értelemben vett önvalóját és modern filozófiai tartalmát tekintve az Arvisura voltaképp olyan gnosszeológiai processzus, melynek során valamely szubsztancia determináns jellegzetessége rálényegül egy másik dologra. Ennek értelmében teljesen tévesen használják ezt a fogalmat azok, akik szerint az Arvisurák egy hun-magyar mítosz egyes fejezeteit is jelölik - ezeket állítólag az első kereső találati helyre kerülő beavatott finnugor rovósámánok vezetik évezredek óta az egész világon. A legenda szerint ilyen beavatott személy volt a félig írástudatlan ózdi kohász, Paál Zoltán is, aki harminc éven át írta az Arvisurákat - igaz, nem rovásírással. Ám arra semmilyen bizonyíték nincsen, hogy a magyarok származását is leíró hamis történetnek bármilyen előzménye lenne, az nyilvánvalóan a vaskohász munkásemberből lett szerző elmeszüleménye.

A fentieknek jórészt ellentmond az az ugyancsak manipulatív szándékkal konstruált, de a magyar weben is egyre inkább terjedő kedves sztori, miszerint egy andalúz vagy baszk lakatosmester, bizonyos Cheresar lett volna az Arvisurák elterjesztője. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy ezek a fikciók nem halványíthatjál el az arvisurák eredeti egzisztencialista értelmét és üzenetét, amely a következőkben foglalható össze:

  1. arvisura (a Lét és Semmi axiómája). A létezés egésze a tudat és a tudatnélküli egylényegűségében ölti magára a Semmi egzisztenciáját.
  2. arvisura (a szétszóródás axiómája). Az ősprincípium a léttudat akaratlan diszperziója révén lényegül rá az újonnan keletkező vagy a folyamatban megújuló szubsztanciákra.
  3. arvisura (imaginációs axióma). Minden létezőben örökletesen jelen van a képzet valósága és a valóság képzete.
  4. arvisura (a komplex létezés axiómája). Minden létező komplex módon létezik: van valós és van imaginárius létezése - ezek a Semmiben egyesülnek.
  5. arvisura (a lét intenzitásának meghatározó jellege). A valós létezések és imaginárius létezések intenzitása szabja meg a létezőről alkotott emberi tudattartam jellegét.


Lapszám: 2014.06

Címkék: web seo őstörténet internet arvisura