Nem túl gyakran publikálok friss anyagot a Balládium Blogban, az archiválási munkával, a Kő és árnyák c. könyvem verseinek sorra publikálásával is el-elakadok. Az utóbbi hónapokban azonban talán érdekesnek mondható négy vers került fel friss bejegyzésként. Legutóbb a Kistangó c., kb. tíz éve megszűnt irodalmi portál felett nosztalgiáztam egy ott megjelent Arabella Dolýk-versfordításom okán, azelőtt egy apokrif Nyekraszov-vers friss magyarítását adtam közre, no és azért egy új szonettet is írtam, hosszú ideje az elsőt. Még korábban egy újságíró kolléga FB-bejegyzéséből kanyarítottam költeményt.
Nyikolaj Nyekraszov
Königsbergből már valahára
Königsbergből már valahára
a honvágyam hazakerget.
Szar ízét zengi itt a hála
s nem szeretik Gutenberget.Indul az orosz pofák tánca
– italom egy orosz párlat -,
s míg elvonulnak sorba-párba,
azt hallom, hogy baszd anyádat!Balla D. Károj* fordítása
* Újonnan keletkező írásaimban nem használok elipszilont, ahol a hejesírási szabájzat megkövetelné, mindenütt j-vel hejettesítem.
Shakespeare-i szonettem különlegessége az, hogy ez az első saját versem, amelyikben már nem használtam elipszilont.
A negyedik vers pedig úgy született, hogy Parászka Boróka, a kiváló marosvásárhelyi újságíró egy napi megfigyelésének az elemeit újra- és újravariálva húztam szöveg- gondolatritmust az eredeti néhány mondatra.
A négy link a Balládium Blog megfelelő oldalait nyitja meg: