Tudományos közhely az informatika és az online marketing területén, hogy az Arvisura-eljárást alkalmazó SEO-technikák elméleti alapjai a keleti egzisztencialista filozófia tételeire támaszkodnak, pontosabban a bengáli és maláj felmenőktől származó korszakos bölcselő, Cecil M. Jeopardy axiónáira, amelyeket a Nagy Traktátum c. összefoglaló munkájában fogalmazott meg, s amely, mellesleg, az idealista és az anyagelvű világnézet egyik legsikeresebb szintézis-kísérlete. No de mi is ennek a metafizikai tanításnak a lényege? Tovább

Meghekkeltem az Arvisurát. Meg én! Hosszú ideig csak rémült csodálkozással figyeltem, ahogy az Arvisurák néven sokak által ismert „hun-magyar őstörténet” mint tudomány, mint történelem, mint tudás és tanítás zavartalanul terjed az interneten. Aki kicsit is beleássa magát a témába, elolvas néhány "szak"cikket, megnézi pár előadás videófelvételét, annak még akkor is égnek áll a haja, ha történetesen tök kopasz. Ugyanis az, hogy az Arvisura nem igaz, ez esetben nagyon kevés, itt valami többről van szó: ez maga az elmebaj. Tovább

Az 1970-es években iskolai beatzenekart gründolni kívánatos dolognak számított, igaz, a beatet és a rockot a tanárok kedvéért esztrádzenének kellett neveznünk. Amikor hirtelenjében megcsömörlöttünk a tanulástól, mi is belevágtunk. Tovább

Tovább

Hajnalban rendezkedett be a tó partján háromlábú festőállványával. Azt akarta megfigyelni, a dombok mögül kibukó nap első sugarai milyen fényhatásokat keltenek a vízen. Miként változnak a tükröződések, hogyan alakul át a felszín. Egyáltalán: a szürke homály egységében mi módon születik világra a jelleg, amely aztán alkonyatig mindent uralni képes, az erdős dombok sűrű tömbjeit, a vízfelületet, a rét zöldjét és az ég kékjét. Tovább

Emlékszem a napra - május volt, virágoztak az orgonák -, amikor egyszer csak betoppant Olga... Nem ismertük meg, hogy is ismerhettük volna, és a nevét is hiába mondta meg, hirtelenjében nem tudtuk hova tenni. „Из соседа” - mutatott a szomszéd házra, s anyáméknak kikerekedett a szemük. Tovább

Ha a versei csak fele annyira lettek volna jók, mint amennyire a nézése volt ábrándos poétatekintet és lelke volt érző poétalélek, akkor ma bizonyára többkötetes szerzőt tisztelhetnénk benne. Lírai alkata azonban valahogy nem akart a költeményeibe beleköltözni, felváltva a múltba és jövőbe révedő képzelete a jelenben sehogy sem tudott verslábakra kapni. Tovább