|
|
A
tanítványom, akit hetente másfél órán át részesítek műveltségi
okításban, miután türelmesen végighallgatta Arany János balladáit
boncolgató kiselőadásomat, azonnal mellemnek szegezte a kérdést: az hogy
lehet, hogy nekem egyáltalán
nincsenek példaképeim, és különben is, mit értek azon, hogy ellengondolkodás? Mondjak példákat, mert nem érti.
Tovább...
|
Pilinszky
János (1921.11.25. – 1981.05 27.) épp harminc éve halott. Az idén lenne
90 éves. Akár élhetne is. Miközben vékony ajkára megbocsájtó mosoly
ülne, remegő kezével csak legyintene a szenzációkra, jellegzetes éneklő
hangján borzongtató módon tenné egymás mögé a szavakat, aztán
cigarettafüstjét belefúná a 21. század öntelt arcába.
Tovább...
|
|
|
Az
alábbi 50 verset 2010 őszén írtam: félszáz kárpátaljai település nevét
foglaltam limerikbe (a limerik ötsoros, jól ritmizáló, kötött
szótagszámú és adott rímképletű, pajzán, pikáns, gyakran kifejezetten
trágár, obszcén vers, jellemzője a tartalmi és nyelvi humor). Örömömre
közülük 5 belekerült a Könyvhétre megjelenő Magyar badar című limerikgyűjtemény második, bővített kiadásába.
Tovább...
|
Bár Muhammad Balfas
(1922-1975) arab családban született Indonéziában, költői indulására,
mint ahogy az indonéz műveltség egészére, az iszlám jelenléte ellenére
nagyban hatottak a hindu és buddhista hagyományok. Alábbi verse is,
amelyet most saját magyarításomban bemutatok (köszönet Alberd Yollaka
finn barátomnak a kitűnő nyersfordításért), bizonyos szanszkrit szövegek
erotikus motívumaival mutat rokonságot.
Tovább...
|
Súlyos, gyógyíthatatlan diszlexia okozta
Balla D. Károly író és Seo szakember halálát. Az ismert kárpátaljai alkotó évekkel
ezelőtt fedezte fel az első tüneteket, amelyek leginkább abban
nyilvánultak meg, hogy képtelen volt Jókai-műveket olvasni. Orvoshoz
ekkor még nem fordult. Idővel azonban romlott az állapota, s amikor
legnagyobb fájdalmára a teljes XIX. századi irodalom megközelíthetetlen
lett számára, szakemberek segítségét kérte.
Tovább...
|
A 90-es évek legelején magyarországi kiadói partnereimnek az volt a
mániája, hogy valami jó kis üzletet meg akartak csípni Ukrajnában.
Persze sem szakmai felkészültségük, sem induló tőkéjük nem volt ehhez,
de érezték: annyira kaotikus a törvényi-pénzügyi-gazdasági helyzet, hogy
azok is megcsinálhatják a szerencséjüket, akiknek csak ötleteik,
ráérzésük, jó kapcsolatuk van.
Tovább...
|
Egy jó krimi izgalmával felér az a feszültség, amelyet Joseph L. Mankiewicz 1959-es filmje teremt ( Múlt nyáron, hirtelen – Suddenly, Last Summer).
Haláleset, rejtély, téboly és lélektani nyomozás is szerepel a
kelléktárban, a történet azonban mégsem bűnügyi. Igazi emberi drámákat
tár elénk a történet, amely nagyrészt zárt térben zajló párbeszédek és
kevés szereplős jelenetek révén bontakozik ki.
Tovább...
|
» » » » ITT ÖN IS SZAVAZHAT « « « « Napi blogom egyik aktuális bejegyzésében ( Ráfázhat a Fidesz)
azt latolgattam, milyen veszélyekkel járhat az, ha a közeljövőben szavazati joghoz jutó határon túli magyar állampolgárok
megváltoztatják a magyarországi politikai erőviszonyokat, még ám a legrosszabb, a szélsőjobb felé mutató irányban.
Tovább...
|
Balla D. Károly
A ló
Pányvára fogott lelkiismerettel megtanultam a körök mértanát. Karó és kötél soha fel nem menthet, vén Püthagorász szab rám rabruhát.
Magam körül már mindent lelegeltem, csak forró port rúg felsebzett patám; elérnem füvek frissét lehetetlen - kimért sorsom ez: átlátszó karám.
Sörényem hullik, csillagom is szűköl: ki oldja hát meg pányvakötelem? - …És egyre szűkül az amúgy is szűk kör, karómra lassan rátekeredem..
|
A szó
Versemből visszanéz és rám mered, hulltában vádol: létre mért is hívtam, miért is küzdtem érte áldott kínban, ha megtartanom immár nem lehet.
Versemből hull és sárban hempereg, meg nem rendít már, nézem csak blazírtan, az elsők hulltán történt csak, hogy sírtam, s azóta sárba hullott rengeteg.
Versemből hull a szó és lápba fordul, majd fulladásos görcsbe merevül, vonaglik, díszét tépi oly bolondul,
de nem szakad a bársony és a tüll. Nézem, s az önvád éled (hűl a hit): Rá miért is adtam béklyót: díszeit.
|
Fenn a bátrak, lenn a gyávák
A kéjek hosszú éjén felhevülve nagyhangú bátrak hőst lihegnek itt. A gyávák melle nem emelkedik, a síkba fekszenek, a nedves fűre,
s akár egy költő oszló életműve, megfúlnak csendben másnap hajnalig, figyelve férgek apró hangjait, ahogy a föld alatt alájuk gyűlnek.
Bátraknak semmi helye nincsen itt, nagy hősi keblük légszomj nem sebezte! Dagadjanak csak fenn a büszke mellek,
de mégis boldogok, kik lent hevernek, mert reggel oszló költők verseit csámcsogja szét a férgek éhesebbje. |
|
|
|