|
|
Helyeslő hümmögések közepette olvastam a hírt a HVG-Online-on: egy bankár 100 Picasso-grafikát ajándékozott a British Museumnak. Értesülésemet rögvest meg is osztottam
frissen nyitott tallózó oldalamon, és csak miközben gyönyörködtem a
mester kubista nő-alakjában, amellyel a HVG illusztrálta a hírt, aközben
döbbentem rá, hogy ennek a képnek semmi köze a cikkhez.
Tovább...
|
A Tejmozi
oldalán van egy Szófelhő a regényben leggyakrabban előforduló
szavakból. Nos, én hagytam, hogy összeálljon számomra egy mondat az
elsőként megpillantottakból: „Csupán magam éreztem titkos lassan."
Érdekesnek tartom, ez valószínűleg a saját befogadásomról árulkodik, de
azt hiszem, valahogy így kell olvasni ezt a könyvet. Maga szerint hogy
kell?
Tovább...
|
|
|
Mivel a november 13-át a magyar nyelv napjává tévő országgyűlési határozat
egyebek mellett kilátásba helyezi, hogy a kormány a külhoni civil
közösségeket is bevonja a nyelv „korszerű továbbfejlesztését” célzó
„intézkedési tervbe”, ezért az Egyek alkotócsoport
elébe ment az együttműködésnek, lázas munkát folytatott, amelynek
eredményeképpen, mint a csoport elnöke, ezennel bejelentem két
fejlesztésünk érvénybe léptetését: az ünnep alkalmából mától a magyar
nyelvben használatos a hamis igemód, a semmis szám és a kétharmados szám.
Tovább...
|
Cseke Gábor interjúja a Tejmozi keletkezéséről: Beszélgetőtársunk 2003-ban
szokatlan irodalmi projektbe fogott: íróbarátai által szállított
vendégszövegekből kiindulva, azok felhasználásával önálló elbeszélést
írt Tejmozi címmel. Ennek egyik változatát lapelődünk, a Romániai Magyar
Szó Színkép melléklete 2005 februárjától kezdve öt héten át
folytatásokban közölte. Nemrég vehettük hírét, hogy a Magvetőnél
megjelent Balla D. Károly Tejmozi című regénye.
Tovább...
|
Bizony
nem először próbálkozom „műfajteremtéssel”. A kifejezés persze
túlságosan nagyképű akkor is, ha előttem (tudtommal) senki sem írt limerikben sírverseket, mint ahogy a posztmodern koan
létrehozásában is, úgy vélem, szűz területen botladozom. Most újabb
határmezsgyén mutatok be szövegszerű egyensúlygyakorlatokat.
Tovább...
|
Nem épp tegnap történt, amikor Matolcsy
megszólított... Már látszott, hogy a Horn-kabinet nem tudja kiheverni azt a népszerűségvesztést,
amelyet a Bokros-csomag okozott, így bizonyos körökben nagy volt a
készülődés és az izgalom. Akkor még betudhattam volna ennek az ajzott állapotnak a valóságtól elrugaszkodott látásmódot...
Tovább...
|
„A nyelv egyszerre
fizikai realitás és transzcendens absztrakció, és épp ez a jellege
teszi lehetővé, hogy írói fikcióim révén a létezés mélyrétegeibe
behatoljak ... miközben naponta megélem magyarságomat, aközben még nyelvi és
kulturális értelemben sem szívesen kerítem körbe magamat a nemzet
fogalmával.”
Tovább...
|
Egyetértésem és szolidaritásom jeléül ezúton csatlakozom a József Attila szobránál 32 óra 40 percen át tartó versmaratonhoz. A
részvevők így tiltakoznak a szobor eltávolítása ellen. Én is indítottam
ebben a témában magánakciót; lásd például itt: Virtuális élőlánc József Attila szobra körül - tiltakozás //
Tovább...
|
Váltónál
Ha szállni kezd a válladra a hó, ne kérdezd, szükség mért is van a télre. Csak hasson át a hűs fehérek fénye – és álmot láss, ha szól az altató.
És ébredj fel, ha arcod csípi jég, felelj rá bölcsen égi jóslatokra. Csitítsd a lelked, túlontúl ha forrna – és álmot láss, ha látni hagynak még.
És megszüless, ha erre van igény, és tégy csodát, hogy ámuljanak népek. Fogadj magadba bűnt és minden vétket – és álmot láss, ha megszűnik a fény.
Tiéd lehet az éjek nagykabátja, míg álmodban a tél az évet váltja.
|
Ócskaság
Csak foszló képzet, félig használt álom, – már elsietsz s az ágy alatt hagyod – és tűnődsz úgy, mint elveszített tárgyon: vajh kié lett s mi ujjak közt forog?
Szerette az, ki reggel megtalálta? Lefújta róla pöffenve a port? És kélt szívében tán egy cseppnyi hála, vagy bosszúság csak az, mi benne volt?
Zsebében őrizte a nap során? Lazán feldobta csak a felső polcra? Vagy nézte, hogy hever a zongorán, s miként pörög, ha dobja, mint a kocka?
S midőn az ágyba tért meg késő este, még nála volt, vagy ő is elvesztette?
|
Érvek súlya alól
A torzulások árka egyre mélyebb, feszült kötélen vérszín inga leng – magukba hullnak mind a pisla fények az ércek odvas mélyén, odalent.
Kimért hatállyal fennforog az átok, konok magányból füstölög a vész – fenn torra gyűlnek együgyű szabályok és lenn megállni minden óra kész.
Halottlepel, mely őseidhez vinne, az nincsen más, csak formalin-fehér – ebben jön minden hős a foszlott színre, ahol a pászmák síkja összeér.
Hitet gyaláznak itt a súlyos érvek – és szétmar mindent majd a hullaméreg.
|
|
|
Napi blog
Csatlakozz:
Friss szám
Korábbi számok
Más frissek:
Blogjaim
Főbejáratok
Archívumok
SEO
SEO más
Oldalam a HHRF szerverén fut:
|