VERSKÉPVERSTÁRCANOVELLAMINIMA JEGYZETESSZÉKRITIKAGLOSSZAÉLCC-DULNAPLÓFOTÓHÍRAJÁNLÓ
A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Tovább...
...amikor a kultúrára, művészetre, sajtóra ideológia nyomás nehezedik és mindez állampolgárok millióinak egzisztenciális kiszolgáltatottságával és helyzetük kilátástalanságával párosul – akkor eljön az ideje annak, hogy a kívülálló még kívülebb helyezze magát és saját helyét a fennálló hatalmi struktúrával szemben határozza meg. Tovább...
Igen Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Ön bizonyára kitűnően ismeri hazája flóráját és faunáját, ha mégsem lenne így, az esetben engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét egy evolúciós különlegességre, egyben ünnepélyes bejelentést tegyek ez ügyben. Tovább...
Polanski első nagyjátékfilmjének a cím persze szimbolikus. Ugyanis a vízbe hulló kés tárgyi valósága a címbe emelve már jelképes jelentésű: a felszínre törő konfliktusok belső, rejtettebb okaira mutat rá. Az igazi penge valójában a karakterek mélyén csillan meg. Tovább...
Az egytemen gondom leginkább azzal adódott, hogy mivel a magyar stilisztikai szakanyagban akkor (rég volt: 1980-ban) fellelhető filológiai apparátust sokkal szegényebbnek találtam, mint a József Attila költészetében előforduló stiláris gazdagságot, így új fogalmakat és rendszereket kellett alkotnom. Rendre-sorra találtam ugyanis olyan hasonlat- és metafora-alakzatokat, amelyek nem illettek a szakirodalom által tárgyalt egyetlen típusba sem. Így új tipizálási módszert, új szisztémát, új szempontrendszert kellett építenem. Tovább...
Egyetlen olyan más művet sem ismerek, amely az eltaszító, áhítatot parancsoló fennköltséget és a legbensőségesebb közvetlenséget egyszerre képes ekkora intenzitással megjeleníteni. A Baalbek lenyűgöz monumentalitásával: erőt demonstrál, isteni magasztosságot mutat, kozmikus hatalmat gyakorol felettünk – vakít és perzsel, szinte megsemmisít fényével és erejével. Ugyanakkor nemcsak hogy megengedi, hanem elvárja, kiprovokálja, hogy közelébe férkőzz, hogy intim viszonyba kerülj vele, hogy személyes ügyeddé, titkos gondolatoddá váljon. Tovább...
Több mint két évtizednyi szünet után, úgy tűnik, újra lesz kötetem az ungvári Kárpáti Kiadónál. Sok-sok új vers – és válogatás a régebbiekből. Kétszáznál több opusz… A legutóbbiakkal indul – és visszalépeget a pálya elejére. Tovább...
„A Tejmozi remek könyv. S ha polcra rakom, A nyugalom, Bartis szívet tépő anyaregénye és a Harmonia Caelestis, az aparegény-etalon közé teszem majd. Holott akár ráfektethetném a tetejükre is.” Hegyi Zoltán kritikája az ekultura.hu oldalán: Tovább...
PARÁNYOK TÁNCA

parányok tánca ez, a kis rettenőké
akik belakják a szűkös üregeket
megtelepszenek a téglák közötti résben
elszaporodnak a gerendák eresztékeiben
ott vannak mindenütt, ahol hiány támad
befészkelnek a beton buborékaiba
a fémek kristályai közé
elektronhéjak alá
mozdulataik adják ezt az állandó neszt
csak akkor hallod, ha nem figyelsz oda
ha valami egészen mást csinálsz
mert amint fülelni kezdesz
elhallgatnak a kis rettenők
abbahagyják a táncot, behúzódnak odújukba
és végtelen türelemmel várják
hogy ne figyelj rájuk
hogy ne akard meghallani őket –
és akkor újra előmerészkednek
előbb csak óvatosan tesznek
néhány mozdulatot
majd egyre jobban belemelegednek
mígnem féktelenül ropni kezdik
parányi táncukat

nyomukban fenségesen sistereg az éter 

FEKETE KARÁCSONY

nem voltál ősszel még ilyen esendő
s nem bántott így a zápor még soha
fölötted leng egy szétszakadt esernyő
a Duna-parton
így vársz a hóra bárgyú ostoba

ne less kalácsra arcod fordíts félre
pogácsát sem süt már a mostoha
s míg csapzott varjak szállnak fel az égre
a Duna-parton
te várj a hóra bárgyú ostoba

és képzeld úgy is lehet ünnep áldott
ha nem vár erdőillatos szoba
eső zuhog és minden sárrá mállott
a Duna-parton
míg vársz a hóra bárgyú ostoba

még mindig számít rád ki megalázott
ha hátad nincs hol csattan ostora
s bár lelked is már ronggyá ázott
a Duna-parton
te várj a hóra bárgyú ostoba

s ha végre múlni fog a nedves átok
és hull majd Isten jégfagyos pora
okosra dermedt hittel úgy találod
a Duna-parton
a hó is milyen bárgyú ostoba

A CSÖRTETŐK

Ők jártak itt előtted.
A fűben taposott seb,
törött ágak a fán.

Feküdték a partot,
úszták a vizet,
nyomukat őrzi homok, hullám,
testük bűzét hordja a szél.

Elébük nem kerülhetsz.
Utol sem érheted őket.

Utánuk járva egyetlen szerencséd,
hogy soha
nem kell szembetalálkoznod velük.

LÁTSZAT

Úgy tesz, mintha lélegezne.
Pedig tüdeje kő, súlyos érc.
Eljátssza a szívdobogást.
Pedig kamrái tömör vasból.
Gondolatokat szimulál,
holott mélyhűtött jég az agya.
Csak érzést nem tud csalni
semmilyen tündökléssel,
miközben foszlányaira hullik
körülötte a világ.

 

Napi blog






ELŐZŐ CÍMLAP

Csatlakozz:



Friss szám

Korábbi számok

Más frissek:



Blogjaim



    Főbejáratok



    Archívumok



    SEO





    SEO más




    Oldalam a HHRF szerverén fut:


    Látogatók:




    Web Statistics
    StatCounter - Free Web Tracker and Counter
    Az oldal PageRank értéke:
    Google PageRank




    free counters


    Ha tetszett az oldal, itt tudod értékelni:

     
    Az oldal anyagai szerzői jogvédelem alá esnek, újraközlésük csak a forráshely link-formátumú feltüntetésével és a szerző - Balla D. Károly - engedélyével jogszerű.