Nincs világnézetem. Világnézésem van.
Szemlélődöm, észlelek, gondolkodom és rögzítek – de amit rögzítettem,
nem hagyom mozdulatlanul. Engedem, hogy alámerüljön, elhomályosuljon
vagy akár szertefoszoljon, ha újabb rögzítendők válnak fontosabbá.
Amelyek aztán találkoznak, ütköznek a korábbiakkal, szétpattannak vagy
egymásba hatolnak.
Tovább...
A
harmadik Magyar Köztársaság első elnökének kilencvenedik születésnapja
alkalmából felidéztem egy több mint 20 évvel ezelőtt Ungváron készült -
ma már dokumentumértékű - fénykép történetét. A felvételen éppen kezet
fogunk - emlékezetes pillanat. Ő nem volt még hetven, én meg éppen
krisztusi korba értem a 33 évemmel.
Tovább...
A
magyar irodalom számára a Nyugat nemzedéke fedezte fel. Babits esszét
írt költészetéről, Kosztolányi verseket,
Karinthy aforizmákat fordított tőle - révükön a bengáli nyelven alkotó
költő egy időre a pesti szalonok kedvencévé vált. Később alakja részben
feledésbe merül, ám néhány irodalomtörténeti korszakkal később a
posztmodern újra felfedezi a maga számára.
Tovább...
A regénybeli kijelentést nem szándékoztam magamra vonatkoztatva
azon valóságosságában érvényesíteni, de ötvenedik életévemet betöltve
függőben sem hagyhattam hősöm elhatározását: a nem annyira internetes
heccnek, mint sokkal inkább egyfajta morális cselekedetnek szánt
virtuális öngyilkosság és a posztumusz mivolt felvállalása a
legmegfelelőbb gesztusnak látszott.
Tovább...
Kárpátalja
magyar irodalmában tízévente felüti fejét az avantgárd. Mondhatnám úgy
is, hogy cirka évtizedenként felmerül kis literatúránk állóvízéből (a
posvány szótól egyelőre tartózkodnék) egynéhány elszánt, de játékos kis
delfin, és veszettül elkezdik szétfröcskölni a vizet. Minek
következtében a lassúbb járatú őshalak ijedten kapkodnak levegőért.
Tovább...
Nemrégiben nagyszabású meghívásos művészeti pályázatot hirdetett a széles körben egyre ismertebb, nagy tekintélyű Egyek csoport
saját tagjai számára. A jelentkezők igen magas száma lehetővé tette, hogy a
zsűri jeligés pályamunkák beküldését kérje, így biztosítva a résztvevők
teljes esélyegyenlőségét.
Tovább...
A virtuális
megelőzöttség nem egyéb, mint egy még be nem következett esemény világhálós előkészítése
abból a célból, hogy az előzetes várakozás és főként a feltételezett
bekövetkezés esetén az akcióban részt vevő weboldalak jelentős
látogatottságra tegyenek szert. Az akció webtechnikai keretét minden
alkalommal aktuális társadalmi-közéleti tartalom tölti meg és humoros felhang
lengi körbe.Tovább...
Regényem
könyv alakú megjelenése adott
visszamenőleg is értelmet az eredeti intertextuális kísérletnek, ugyanis
a nyilvánosság elé tárt végszöveg – ebben egészen biztos vagyok –
láthatatlanul, hiányuk révén
is tartalmazza az ajándékba kapott eredeti mondatokat. Belőlük erednek
az idegen nyelvekben is kultúrákba gyökerező szálak – ezzel teremtve meg
számomra a Tejmozi valódi otthonosságát.
Tovább...
Sakktábláink szőnyegin
dudorain a létnek üldögélnek a fejhangú heréltek miközben sakktábláink szőnyegin feléjük lépdel Anyegin
a bűnt szedve lajstromokba már kedves halottad egyre visszajár s könnyét hullatva legott rólad mereng egy felleg ott
de vállat rándít mind, ki fél háza nincs, feje fölött éj-fedél s dáleszt mutatva pimaszul megcsomózott hernyó araszol
tenyéren luk és hasíték a felkaron felfeszülni itt a legjobb alkalom de míg a Néva habja csupa szenny csak párbaj-golyó készülődik élesen
hát tátogj e kínos pöfögésben míg almafáit elveszti az Éden fejed felett lukkal ásít már az ég koponyádon kicsi kerek hasíték
belédfolyik és elmereng a semmi és a kósza rend de te csak korhold folyvást őket a szerelmeslevél-vivőket
és porban, habos nászban kedélyeskedj: "kérlek alássan…" s ha szádon kibuggyan a véres kín cilinderét megemeli Anyegin
Miközben délután
- ajánlás nélkül -
Talán csak kérkedik, hogy nem meri. Talán csak bor és gőz és esteli homály, ahogy a színre árad. Talán csak mímelt alkony-vádak.
De mégis ottfelejt a mozdulat. Kihűl a léc: magányos parti pad. S a léket kapott éjszakákon csónak-vizet merítget Kháron.
Talán csak intelem, hogy nem szabad. Talán egy felvert, álma-hulló vad. Avagy a nedvek tévedése: szőlőn a jégeső verése.
Talán csak jel egy téli hajnalon, ahogy kísért a részeg alkalom. Ám férget irt a józan érdek, míg átjárják a lassú mérgek
a kőbe vésett átkok titkait. Talán csak egymaga, csak Ő van itt, és vért hörög egy délelőttön, mert mellkasa a végső börtön,
amelybe bűzlőn, elrohadva végleg, halomra hullnak kíntalan remények. Miközben délután és meghatón esőzik végre kinn a szürke ón.
Nincsen már oldás
halmazok zára mögött csak hallgatag némán csak néma nem jósol Püthia transzba sem réved nem is lát látomást pedig lenne mit lenne mit látnia
csontokat vet ki sírva az anyaföld emitt egy fénylő hófehér koponya melléje
fekszik
magába öleli buzgón egy árva elvert gyerekbika
kezek az égre nyúlnak fel fohászra de elcsapja már karvalyoknak röpte toll is ha szállna utat még mutatna spirálist rajzol rajzol csak pörögve
mosolyon halál kuporog fogatlan öléből
pereg
fekete gabona pirkadat súlya látnokot idéz fel értetlen varázs elrontott mágia
fehér szüzek meg fekete bárányok ők lésznek holnap ünnepi áldozat szélörvény rándul állatöv felszűköl homok mar vérig ránctalan arcokat
nincsen már oldás nem lehet kegyelem fordulj a mélybe akárha magadba eljön a hajnal véle jön halálod pénzt kap a látnok lelket vált aranyra
Az oldal anyagai szerzői jogvédelem alá esnek, újraközlésük csak a forráshely link-formátumú feltüntetésével és a szerző - Balla D. Károly - engedélyével jogszerű.