Az alábbiakban Markovits Teodóra kritikus és irodalomtörténész, az Alkarpatraz főszerkesztője tollából származó, eddig publikálatlan esszé néhány kiszivárogtatott részlete olvasható. A terjedelmes írásmű Miért nem szeretjük BDK-t összefoglaló cím alatt veszi sorra a kárpátaljai magyar író, Balla D. Károly viseltes dolgait, jellemhibáit, irodalmi és közéleti szélhámosságait. Az esszé nem titkolt célja: leleplezni BDK valódi énjét, bemutatni, hogyan tupírozódott jelentős életművé a sekélyes gondolkodású féltehetség által összegereblyézett szövegkazal. Tovább...

Könyvemet épp abba a rezervátumba zárták, amelyből évtizedek óta szabadulni igyekszem. Egyetlen példánya sem kerül kereskedelmi forgalomba, s nem jut át a határon sem. A Kő és árnyék fűtetlen kárpátaljai könyvtárak magányában didereg, nincs esélye megmérettetésre sem a nyelvterület szélesebb olvasóközönsége előtt, sem szakmai körökben. A kötetem címadó versében a kő ráhull az árnyékára, de könyvemmel mintha fordítva történne: félő, hogy az ismeretlenség egyre sűrűbb árnya telepszik rá. Ki kell hát szabadítanom valahogy. Új projektumot indítok. Tovább...

A Gutenberg-galaxis porladásra ítélt darabjai a digitális világ fényében újra felragyognak… Mámorító érzés ehhez a világhoz csatlakozni, gyarapításában részt venni, sajátosságait művészi tartalommal társítani. Az önkifejezésnek és a világ értelmezésének soha nem tapasztalt távlatai nyílnak meg ezáltal. Ezekkel okosan élni: lehet-e szebb kihívás XXI. századi író számára? Tovább...

Újra ritkábban írok verset. Volt már így. Nagyjából 1996-os kötetem (Árokszélen) megjelenése után úgy látszott, végképp áttérek a prózára és főleg a publicisztikára, esszére. Kötetnyi elbeszélés, két regény, több tucatnyi közéleti írás és irodalmi életünkkel foglalkozó tanulmány-féleség jelzi a 2006-ig terjedő évtizedet. Vers alig született. 2007-ben aztán globális nemírhatnékom támadt... Tovább...

„A szakmai körök és a közönség egyik része leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi igazságtalanságok új és újabb felemlítését – és a megpróbáltatások ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része elveti az ilyen alkotói magatartást, örömszövegeket vár és a befogadás feltételéül az éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik.” - A fenti problémát éppen 10 évvel ezelőtt vetettem fel s indítottam vele internetes eseményt. Tovább...

Boró néni a vasárnapi ebédet főzi a konyhában, Miklós bácsi a dolgozószobában szöszmötöl, értékes könyvgyűjteményének féltett darabjait rendezgeti. Roppant elégedett, mert sikerült teljessé tennie Révai nagy lexikonát. Igaz, kicsit fáradságos munkával pótolta az egyetlen hiányzó kötetet – de megérte. Ám ahogy igazgatja a vastag tómuszokat, egérpiszkot talál. Közelebbről is szemügyre veszi a fekete szemcséket, igen, semmi kétség. Kiemel néhány könyvet a lelet környékéről, alaposan megvizsgálja őket. A negyediken aztán felfedezi az éles kis fogak nyomát: a bőrtábla sarkát csúnyán megbontotta a hívatlan látogató. Tovább...

Mint azt körlevélben tudatták velem, állami támogatás híján megszűnőben van, vagy legalábbis a korábbi formájában 2013. január 1-től már már nem tud működni A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, régebbi és közismertebb nevén az Anyanyelvi Konferencia. A hír nem örvendetes, inkább szomorú akkor is, ha a nevezett szervezet működésének kezdettől voltak bizonyos furcsaságai. Az ellenben tagadhatatlan, hogy maguk a rendezvények, a tényleges anyanyelvi konferenciák több szempontból is emlékezetesek maradnak számomra. Tovább...

Balla D. Károly harmadik regénye azokhoz a kortárs regényekhez kapcsolódik, amelyek a felnőtt fiúnak az apához fűződő feldolgozatlan viszonyát tematizálják. A Tejmozi című regény emellett az anya és a fiú kötődésének, elválásának a folyamatát és az elhunyt szülők emlékéhez való viszonyulást dolgozza fel. Egy olyan fiatal regényhős tudata és reflexiói kerülnek a kisregény középpontjába, aki az apáról és az anyáról kezd írni vallomásos regényeket, és akit az írás mint az önmeghatározás és az identitásteremtés eszköze segíti a keresésben és a magánya okaival való szembesülésben. Tovább...