A Semmi apoteózisa

Volt nekem 2007-ben egy blog-performanszom. Most, hogy előkerültek a heideggeri Semmit értelmező régi jegyzeteim (lásd), újra felidőződtek bennem a Semmi megragadására tett kísérletek, ezért úgy gondoltam, azok számára, akik néhány éve még nem voltak rendszeres olvasóim, itt, webmagazinomban felelevenítem az akkori prezentációt. (A szöveg egyes linkje korábbi fő blogomba vezetnek.)

---

A SEMMI APOTEÓZISA

Helyszín:

ARHIPENKO-TEREM

Időpont:

• 2007. február 28., 18 h 30 m (C.E.T.)

Megnyitó expozé:

• Vass Tibor Hamismás (Spanyolnátha művészeti hálóterem) 
  » Vakab úr tévesztése
  

ModernÁrtor:

• Balogh Robert

Online blog-közvetítés:

• Markovits Teodóra, a posztmodern bűvészinas (ALKARPATRAZ)
  » Közvetítés a Semmiről

Korreferátumok:

• Kovács Imre Attila (irodalmár, kisvállalkozó): 
  »  a Semmi nyelvi lengedezésének orgiasztikus előérzete 

• Csernicskó István:
  » A semmi, ami nem semmi. A zéró morféma és más hasonló nyelvi elemek szerepéről

• Fűzfa Balázs:
  » Hangtest nélküli jelentéshordozók szerepe Arany János néhány balladájában
  

Az előadás előtt, alatt és után elhangzó művek:

• Örkény István: Üres lap
• Christian Morgenstern: Hal éji éneke (Szabó Lőrinc fordításában)
• Tandori Dezső: A gyalog lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn
• Kurtág György: Némajáték
• Friderikusz Sándor: Ez egy tiszta jó könyv (részlet)
• Beethoven 7. szimfóniájának összes szünetjele
• Válogatott sorközök József Attila Eszméletéből
• John Cage: 4:33

Közreműködnek:

• Mácsai Pál színművész (Örkény István Színház)
• Baj László beszédimitátor és artikulációs gyakornok (Miskolci Nemzeti Színház)
• Tatár Balázs János költő, performer, kultúrállis antianalfabéta
  » az előadó előszava
• A Mendelssohn Kamarazenekar (Veszprém) Kováts Péter vezetéséve
• Keisz Gellért netformance illusztrátor

Kísérőrendezvények:

• Godo 168 - várjunk Godot-ra egy héten át » részletek
• Szilágyi László megfestetlen képei 2007-2009-ből Zoé Pit rendezésében. 
  » katalógus, képek
  Megnyitja: Szedlák Ádám
  » a megnyitó kivonata

Az est különlegességei:

• Balla D. Károly hosszú évek óta most először vállal nyilvános szereplést saját pátriájában - ha némileg sajátos módon is
• Tudomásunk szerint ez az alkalom az első összművészeti (+ tudományos) performansz Kárpátalján (egy korábbi kísérlet: ELMEPERKA)
• Először kerül sor e tájékon olyan előadásra is, amelynek releváns részét képezi egy interakciós színtérré váló weboldal és online blog-közvetítés, lehetőséget adva az előadó, a közreműködők és az ide látogató olvasók egyenes idejű párbeszédére.

Az előadó bevezetője:

Előző előadásomban - Az önmagát mintázó torzó, Pécs, Művészetek Háza, 2006. november 7.; »»LÁSD - három részből álló szövegperformansz keretében igyekeztem bemutatni 1) a hiányban sarjadó szöveg, 2) a szöveggel bekerített hiány és 3) a hiányokkal ékes szöveg lehetőségét és sajátosságait - egy-egy saját munkámon.

A jelen előadás keretében bizonyos alapvetésekből kiindulva mitológiai, képzőművészeti, irodalmi, filmművészeti, matematikai, csillagászati, kozmológiai és más illusztrációk sokaságát felsorakoztatva, általános és egyedi vonásaikat elemezve kívánom bemutatni a megalkotottságában létező Semmi sajátosságait.

Az előadás záró részében a komplex létezés elméletének a megalapozására teszek kísérletet.

Az előadás kivonata:

I. Kiindulási pontok:

1. A görög mitológia és Agnosztosz theosz. A hiány fokozatai.

Első fokú hiány: a mitológia istenei, akik csupán képzetesen léteznek (a valóságból hiányoznak). Másodfokú hiány: a képzetes világban is hiányként, ismeretlenként megjelölt Agnosztosz theosz, az ismeretlen isten. Harmadfokú hiány: Agnosztosz theosz meg nem alkotott szobra. Negyedfokú hiány: a nem létező, de mégis kiállított szobor üres helye a Pantheonban.

2. A tudatosan alkotott hiány mint a jelenség és a lényeg közti ellentmondás feloldásának szellemi aktusa

Az emberi pszichében megjelenő képzetes tudattartam, mivel nem a külső világ leképeződéseként, hanem teremtő folyamat (képzelet, alkotás) eredményeként jött létre, ezért rendelkezik a külső világ reáliáival szemben azzal a felülmúlhatatlan tulajdonsággal, hogy - mivel nincs valós létezése - benne automatikusan megszűnik jelenség és lényeg feloldhatatlannak tűnő ismeretelméleti ellentmondása.

3. Az ellen-mű, a nem-mű, a hiány-mű és a megalkotott Semmi feltételezettsége Szentkuthy Prae-jében

>> „Minden mű kifejleszti organikus »nem ez a mű«-párját”; >> „az irodalom lényegi impotenciáját” úgy alkalmazni „termékeny optimizmussal”, hogy „az állandó hiány-kíséretet és másság-kontinuót pozitív harmónia-alkatrésszé” tegyük, miközben a Nem-et éppúgy belevonhatjuk „a mű területébe, ahogy a Panteonban is volt pozitív oltára az »ismeretlen istennek«”; >> „végtelen, de agyontagolt mozgó semmi”; >> „gazdag mértani semmi” >> „dogma-hálózatos semmi”; >> „ezerrezgésű semmi”

4. Heidegger Semmije. Az önfelszámolás bennefoglatsága a Semmiben.

A Heidegger szerint értelmezett filozófiai Semmiben elidegeníthetetlenül benne foglaltatik annak elsődleges elfogadottsága, hogy el lehet a Semmihez jutni anélkül is, hogy appercipiálnánk azokat a roppant összetett szerkezetű jelenségeket, amelyek a Létezőt mint egészet megnyithatnák előttünk. A heideggeri Semminek eszerint csak úgy lesz jelentősége, ha semmissé teszi azon jelenségek és kérdések lényegét és értelmét, amelyekkel a Semmi keresése során találkozunk.

Következtetés:

A megfelelően megszerkesztett Semmi anélkül számolja fel önmaga Semmi-voltát, hogy a Valamivel bármilyen kontaktusba keveredne. A Semmihez eljutó, azt befogadó vagy megértő, vagy akár csak megsejtő értelem ilymódon nem a Valami jellegtelenségét, hanem a Minden megragadhatóságának egyetlen lehetőségét ismeri fel az önmagává szublimált Semmiben.

II. Argumentációk

Előadásomnak ebben a részében példákat hozok fel a megjelenített Semmi eseteire, Lao-ce üres tányérjától Wells Láthatatlan emberén át a fekete lyukig, Mátyás király okos lányának üres kosarától a komplex számok képzetes összetevőjén át a Nirvánáig, versektől, zeneművektől és festményektől a Nazca-vonalakon és gabonakörökön át az abszolút zérus fokig és a Világegyetemet megtöltő sötét anyagig, Wittgenstein "arról hallgatni kell"-jétől Tsúszó Sándor kihúzásos verstechnikáján át a Borghes-féle Tlön-enciklopádiáig, az őskáosztól és ősrobbanástól a tér-idő szingularitáson át a Second Life-ig, az ősprincípiumtól a sorson át a kvarkokig.

III. A komplex létezés elméletének megalapozása

Minden létező valós és képzetes összetevőből áll; ezek együttesen alkotják a létezés komplex teljességet. A két összetevőnek az egészben való részvételét saját mértékük és intenzitásuk határozza meg. Megfelelően nagy mérték és erős intenzitás dominánssá teheti az összetevők valamelyikét, így egyes létezők inkább valóságosaknak, míg mások inkább képzetesnek mutatják magukat.

Mint ahogy az összetevők között az egészben, úgy az összetevőkön belül a mérték és az intenzitás között egyszerre van egyensúly és mozgás; ezért a létező egyfelől bizonyos állandóságot mutat saját valóságosságát és képzetességét illetően, másfelől időben változónak bizonyul. Ily módon minden létező nem csupán egyszerre valós és imaginárius, hanem ezen kettősségében egyszerre statikus és dinamikus, és magában foglalja a harmóniát csakúgy, mint a diszharmóniát. Mindezeket dologegészként és immanensen tartalmazza, tehát nem külön mint valóságos, és nem külön mint képzetes, hanem együtt, mint komplex módon létező.

Kilépés az oldalról: kattintás a Malevics-féle doboz-labirintusra (Keisz Gellért munkája):

 

---

kinyomtatom!

oldal tetejére