jegyzet A genetika tetoválása | 2013.05 | Kovásznai nagyanyámat a mostohaapja „Magyarnak nem adlak” felkiáltással román férfihez akarta kényszeríteni, hát megszökött otthonról a házasság elől. Jó messze keveredett Székelyföldről, Budapesten kötött ki, műbútorasztalos nagyapám oldalán. Tizenöt éven át nem sikerült teherbe esnie. Orvosról orvosra járt, kipróbált minden gyógyfürdőt, elvégzett minden javasolt kúrát. Mígnem, végső kétségbeesésében és meghazudtolva rátarti reformátusságát, felajánlotta Szent Antalnak legféltettebb kincsét... Tovább

jegyzet A magaslati haza elvesztése | 2013.05 | Csoóri nem emelte fel szavát Kertész Imre védelmében, Jókai Anna nem szállt síkra Esterházy mellett, Albert Gábor, Tornai József nem tette helyre a Konrád-kirekesztőt, Görömbei, Szörényi nem védte meg Radnóti Sándort, Sára Sándor nem emelt szót Tar Béláért. A bent maradtak sunyi (vagy egyetértő) hallgatása kíséri a lassan teljessé vált kirekesztést. Tovább

személyes Címkéző magyarok | 2013.03 | Nem várt (?) reakciókat váltott ki minapi bejegyzésem, amelyben egy szerintem igen ostoba és a kárpátaljai magyarság ügyének inkább ártó, mint használó ötletet bíráltam keresetlen szavakkal: Nettó baromság – Itt Magyarul Is. Az egyik reakció magától az ötletgazdától érkezett személyes, baráti hangú e-mail formájában. Tovább

politika Csönge és a marconák | 2013.03 | Bizony mondom, eddig sem szíveltem a Fideszt, elítéltem politikájukat, magatartásukat, a demokratikus és liberális értékekkel való permanens szembefordulásukat, egyszerre gőgös és cinikus megnyilvánulásaikat és orcátlan populista hazudozásaikat – de most személyes ellenségemmé váltak azzal, hogy a polgári engedetlenség eszközeivel élő, a székházfoglalásban a legbékésebb magatartással fellépő tüntetőkre – köztük lányomra – a jogszerű fellépést biztosító rendőrséget elküldve ráhozták ezeket a rossz arcú marconákat, akik között még gyilkosságért ült köztörvényes is akadt. Tovább

jegyzet Nyulasvíz | 2013.03 | És ti már felvettétek a magyar állampolgárságot? Kérdezi szinte hetente valaki ismerőseink közül. Nehéz okosan felelni, mert a száraz nem után azonnal jön a miért nem, és ez már önmagában is konfliktushelyzetet teremt. Alig lehet elkerülni, hogy nemzeti büszkeségében meg ne sértsük a kérdezőt. A kijelentés, hogy nekünk nincs szükségünk sem magyarságunk megéléséhez, sem gyakorlásához semmilyen közjogi betagozódásra, önmagában nem elég, mert ezzel megbánthatjuk azt, akinek viszont égető szüksége van ilyesmire. Tovább

személyes A hárítás lélektana | 2013.03 | A szerkesztői munkának szükséges velejárója az önjelölt költők lelkének ápolása. Ha az ember irodalmi rovatot, kulturális folyóiratot szerkeszt, könyvet ad ki, óhatatlanul megkeresik ismeretlen, de ismertségre áhítozó szerzők a használhatatlan verseikkel. Tovább

jegyzet Boró, egér van a házban | 2013.01 | Boró néni a vasárnapi ebédet főzi a konyhában, Miklós bácsi a dolgozószobában szöszmötöl, értékes könyvgyűjteményének féltett darabjait rendezgeti. Roppant elégedett, mert sikerült teljessé tennie Révai nagy lexikonát. Igaz, kicsit fáradságos munkával pótolta az egyetlen hiányzó kötetet – de megérte. Ám ahogy igazgatja a vastag tómuszokat, egérpiszkot talál. Közelebbről is szemügyre veszi a fekete szemcséket, igen, semmi kétség. Kiemel néhány könyvet a lelet környékéről, alaposan megvizsgálja őket. A negyediken aztán felfedezi az éles kis fogak nyomát: a bőrtábla sarkát csúnyán megbontotta a hívatlan látogató. Tovább

nyelv Anyanyelvi konferansz | 2013.01 | Mint azt körlevélben tudatták velem, állami támogatás híján megszűnőben van, vagy legalábbis a korábbi formájában 2013. január 1-től már már nem tud működni A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, régebbi és közismertebb nevén az Anyanyelvi Konferencia. A hír nem örvendetes, inkább szomorú akkor is, ha a nevezett szervezet működésének kezdettől voltak bizonyos furcsaságai. Az ellenben tagadhatatlan, hogy maguk a rendezvények, a tényleges anyanyelvi konferenciák több szempontból is emlékezetesek maradnak számomra. Tovább

irodalom Miért nem szeretjük BDK-t | 2013.01 | Az alábbiakban Markovits Teodóra kritikus és irodalomtörténész, az Alkarpatraz főszerkesztője tollából származó, eddig publikálatlan esszé néhány kiszivárogtatott részlete olvasható. A terjedelmes írásmű Miért nem szeretjük BDK-t összefoglaló cím alatt veszi sorra a kárpátaljai magyar író, Balla D. Károly viseltes dolgait, jellemhibáit, irodalmi és közéleti szélhámosságait. Az esszé nem titkolt célja: leleplezni BDK valódi énjét, bemutatni, hogyan tupírozódott jelentős életművé a sekélyes gondolkodású féltehetség által összegereblyézett szövegkazal. Tovább

web Balládium weBirodalom | 2013.01 | A leghatározottabban visszautasítom azokat a rosszindulatú híreszteléseket, amelyek szerint olyan felelőtlen újévi fogadalmat tettem volna, hogy az új esztendőben még halálos fenyegetések kényszerítő hatása alatt sem indítok új blogot és nem üzemelek be egyetlen új webhelyet sem. Tovább

jegyzet Kapok vagy nem kapok? | 2012.11 | Boró néni a vasárnapi ebédet főzi a konyhában, Miklós bácsi a dolgozószobában szöszmötöl, értékes könyvgyűjteményének féltett darabjait rendezgeti. Roppant elégedett, mert sikerült teljessé tennie Révai nagy lexikonát. Igaz, kicsit fáradságos munkával pótolta az egyetlen hiányzó kötetet – de megérte. Tovább

web Volt egyszer egy Karpaty News | 2012.11 | No de ki az a Kárpáty Zoltán?? Vajon ki írja a Kárpáti Nyúz című hírblogot, amely durván oda-oda-mondogat mindenkinek? Kik az informátorok? // Most, hogy egyik ajánló blogom hosszúra tervezett sorozatában kísérletet teszek arra, hogy születésük sorrendjében ma is létező 50 blogomat bemutassam, szót kell ejtenem egy megszűntről is, lévén épp hozzá értem a kronológiában. Tovább

web Van-e 50 blogom? | 2012.10 | „Balla úr, ugye nem mondja komolyan, hogy 50 blogja van” – hitetlenkedik ügyfelem, amikor magyarázni próbálom, miként értem el, hogy egy vadonatúj, addig nem létezett weboldalt néhány órán belül indexált a Google. Félszáz blog? Ennyi kell a gyors eredményhez? És valóban ennyi lenne a birtokomban? Tovább

személyes Szomjas ajkam megtorpant | 2012.09 | Levelet, üzenetet kapni mindig öröm. Még ha olvastán a „kárpátoki kis hazában” az embernek meg is torpan a szavakra szomjas ajka… -/- Nem először rónak meg ismert vagy ismeretlen olvasóim. Volt, amikor limerikjeim miatt olvasott be nekem valaki, máskor bűnös szellemi méregkeverésem került terítékre. Tovább

jegyzet 10 éve lógok a blogon | 2012.09 | Nemrég egyszemélyes megemlékezés szerény, de felemelő keretéi között méltattam blogírói nagyságomat. Erre a méltán megérdemelt ünnepi gesztusra egy jeles évforduló alkalmából került sor: tíz évvel ezelőtt kezdtem napi rendszerességgel webjegyzeteket írni, nem tudva, hogy ezzel felgyorsítom akkor már zajló eltávolodásomat a honi köz- és kulturális élet szereplőitől. Tovább

dizájn Honlapkészítés és webdesign | 2012.08 | Tudom, hogy nyájas olvasóim meghatódottan és rajongva szeretik honlapjaim többségének barna, drapp, mustár, bézs, rozsda és gyenge báránygané színvilágát, most egy weblap erejéig mégis megváltam a személyemre szabott rútság tudatosan vállalt esztétikájától és kivételesen igyekeztem dekoratív látvánnyal kedveskedni a látogatóimnak. Tovább

Beavatkozás a valóságba | 2012.07 | Igen szoros kapcsolatban állok a természettel: naponta egyszer kinézek az ablakon. – Ezt évekkel ezelőtt írtam, amikor még életvitelem megengedte, hogy reggelente padlásszobánk ablakán át futó pillantást vessek a radvánci dombokra és a házunk alatt futó Ungra. Mostanra szorosabbra fűződött ez a viszonyunk. Igaz, bő két éve nem néztem ki azon az ablakon, talán éppen ezért történhetett, hogy ami korábban körülvett, azt mára én veszem körbe. Tovább

film Ragtime | 2012.06 | Úgy adódott, hogy Miloš Forman mesterművét (Ragtime, 1981) hosszú-hosszú szünet után most ritka társaságban láttam újra. Akivel a két és fél órás filmet a visszajátszások és vitaszünetek miatt több mint 3 órán át néztem, érzelmileg hozzám nagyon-nagyon közel áll, de gondolkodásának, szemléletének egyes aspektusai egy ideje eléggé elfogadhatatlanok számomra. Tovább

jegyzet Idegentitás | 2012.06 | Régóta tudom, a kedvezőtlen induló helyzet és a siker elérését akadályozó úgynevezett objektív és szubjektív korlátok nem feltétlenül kárhoztatják sikertelenségre az embert, mert másutt, másban akár sokszorosan is visszakaphatja – talán inkább: visszaszerezheti – azt, ami veszni látszott. A teljesség felé több út vezet, és könnyen előfordulhat, hogy a nehezen járható tövises ösvényen mezítláb haladva többet profitálunk a saját gyötrelmeinkből, mint a kövezett úton könnyen sikló jármű vezetője a maga úti élményéből. Tovább

irodalom Irodalom címén | 2012.04 | Közel egy évtizeden át (1996-2004) kritikusi igénnyel igyekeztem elemezni azt, ami régiónkban az irodalom tárgykörében zajlott, vagyis azt a jelenségkört, amelyet jobb híján így szokás megnevezni: kortárs kárpátaljai magyar irodalom. A fogalom igen problematikus, lévén jószerével olyasmit jelöl, aminek a léte egyáltalán nem bizonyított, illetve attól függ, mit is értünk irodalmon. Tovább

személyes Egy lenin-vers története | 2012.04 | Gyakorló önboncnok vagyok, így számomra soha nem okozott nehézséget szembenézni korábbi, húsz-huszonöt vagy akár harminc-harmincöt évvel ezelőtti önmagammal. Mindig is igyekeztem tudatosítani kicsi és súlyos hibáimat, apróbb és nagyobb tévedéseimet, piszlicsáré vagy „végzetes” mulasztásaimat egyaránt. Tovább

jegyzet Kabátlopási ügyem | 2012.04 | A közvéleményt foglalkoztató elnöki plágiumgyanú jó alkalmat ad számomra, hogy felidézzem, magam miként keveredtem kabátlopási ügybe. Az eset a ma már messzinek tűnő múltba, a hanyatló szocializmus cenzúraterhes esztendeibe vezet. A történet eléggé szövevényes, így kis bevezető és néhány kitérő elkerülhetetlen. Tovább

web Kárpátalja oldalam | 2012.04 | Most pedig szeretnék egy másik oldalamról bemutatkozni - mondta a szép emlékű Antal Imre - és hátat fordított, így mutatva a másik oldalát. Nos, nekem hátat éppenséggel nem kell fordítanom - senkinek és semminek -, és nem annyira új oldalamról bemutatkozni, mint inkább új weboldalamat megmutatni szeretném: Kárpátalja. - Ugyanis, minden ellenkező értelmű híresztelés és piréz mivoltom ellenére mégis lokálpatrióta lennék. Tovább

jegyzet Esküvő a temetőben | 2012.03 | Az ember nem sok hajlandóságot mutat a halandóságra. Alkalmasságot annál inkább – ám ezt felismerni vonakodik. Elvégre mindig mások halnak meg, lám, mi meg élünk. Hátha meg lehet spórolni a szembenézést. „Nem ismerkedem idegenekkel” – mondja a konok ember a delphoi jósda feliratát olvasva. Tovább

személyes Kikkel nem vagyok azonos? | 2012.03 | Nem tudok azonosulni azokkal, akik sérelmi magatartásból, történelmi nosztalgiából és a közösségi sorsverés létélményéből táplálkozva építik fel életművüket.Ha a mostohaság folytonos felpanaszolása és a mégis kitartás fogcsikorgató pátosza képezné a kárpátaljaiság legfőbb ismérvét, akkor én valóban nem tekinthetném magam kárpátaljai írónak. Tovább

személyes Nevemben a Dé | 2012.03 | Évtizedek óta kérdezgetik: mit jelent nevemben a D betű. A mind baráti társaságokban, mind közelebbi-távolabbi rokonok körében, mind – és leginkább – irodalmi találkozókon évtizedeken keresztül elhangzó kérdés végül is kimunkált bennem néhány jól használható választ. Hogy melyikben mennyi az igazság, azt nyájas olvasóimra bízom. Tovább

személyes Egy Göncz Árpád-fotó története | 2012.02 | A harmadik Magyar Köztársaság első elnökének kilencvenedik születésnapja alkalmából felidéztem egy több mint 20 évvel ezelőtt Ungváron készült - ma már dokumentumértékű - fénykép történetét. A felvételen éppen kezet fogunk - emlékezetes pillanat. Ő nem volt még hetven, én meg éppen krisztusi korba értem a 33 évemmel. Tovább

politika Virtuális Magyar Köztársaságom | 2012.01 | ...amikor a kultúrára, művészetre, sajtóra ideológia nyomás nehezedik és mindez állampolgárok millióinak egzisztenciális kiszolgáltatottságával és helyzetük kilátástalanságával párosul – akkor eljön az ideje annak, hogy a kívülálló még kívülebb helyezze magát és saját helyét a fennálló hatalmi struktúrával szemben határozza meg. Tovább

irodalom József Attila körül | 2011.12 | Az egytemen gondom leginkább azzal adódott, hogy mivel a magyar stilisztikai szakanyagban akkor (rég volt: 1980-ban) fellelhető filológiai apparátust sokkal szegényebbnek találtam, mint a József Attila költészetében előforduló stiláris gazdagságot, így új fogalmakat és rendszereket kellett alkotnom. Rendre-sorra találtam ugyanis olyan hasonlat- és metafora-alakzatokat, amelyek nem illettek a szakirodalom által tárgyalt egyetlen típusba sem. Így új tipizálási módszert, új szisztémát, új szempontrendszert kellett építenem. Tovább

kép/forma Isteni sugallat és teveszar | 2011.12 | Egyetlen olyan más művet sem ismerek, amely az eltaszító, áhítatot parancsoló fennköltséget és a legbensőségesebb közvetlenséget egyszerre képes ekkora intenzitással megjeleníteni. A Baalbek lenyűgöz monumentalitásával: erőt demonstrál, isteni magasztosságot mutat, kozmikus hatalmat gyakorol felettünk – vakít és perzsel, szinte megsemmisít fényével és erejével. Ugyanakkor nemcsak hogy megengedi, hanem elvárja, kiprovokálja, hogy közelébe férkőzz, hogy intim viszonyba kerülj vele, hogy személyes ügyeddé, titkos gondolatoddá váljon. Tovább

jegyzet Zsanérsikoly | 2011.09 | Nem volt egerünk, hát a macskánk hozott egyet. Előbb a pofájában szállította a teraszra, onnan pofozgatás közben beterelte a lakásba. A cincoginak szép mintázat tarkította a bundáját, mondhatni: a maga műfajában helyes kis jószág volt, azzal mégsem érthettünk egyet, hogy bekvártélyozza magát a ruhafogas alá. Ott talált ugyanis menedéket, és a macskánkat láthatóan ki is elégítette ez a helyzet, nem vetette utána magát a cipők és dobozok közé, nem is érdekelte többet. Tovább

íróság Válogatott halálaim | 2011.08 | Íróként harminchárom éve foglalkoztat a halál. Leginkább a sajátom. Alighanem költővé is akkor avatódtam, amikor két korai versemben először néztem szembe a megszemélyesített Halállal, aki az első versben kaszáját barátságosan meglóbálva köszön rám – és én ismerősként üdvözlöm. Az Életnek viszont be kell mutatkoznia, őt nem ismerem, s fel is üvöltök, amikor galambjait vállamra ülteti. A második vízió: Tovább

irodalom Bodor Béla és Agnosztosz theosz | 2011.08 | Halálának első évfordulója szomorú alkalom arra, hogy felidézzem néhány beszélgetésünket, levélváltásainkat különböző irodalmi ügyekben, a vele készített interjúmat, könyveit, a munkáinkról írt kritikáit… És a halálakor átérzett hiány. Akkor ezt írtam blogomban: Tovább

személyes A függetlenség ára | 2011.07 | Már nem is emlékeztem a Pánsípnak erre a kis helyes logójára (persze én kreáltam), amelyet többek között levelezésemben használtam: a szerkesztőség címe és elérhetősége mellett ez szerepelt a levelek fejlécében. Most úgy akadtam rá, hogy nem jutott eszembe egy régi szerzőnk neve, ezért belekotortam a digitális archívumomba. Tovább

jegyzet Az Ung-parti bulváron | 2011.07 | Nem mindennapos esemény, ha az ukrán elnök Ungvárra látogat. Volt is előtte nagy sürgés-forgás, készülődés. Gyorsmunkában csinosítgatták a várost, felmosták a sugárutat, még a kátyúkat is betömdösték, igaz, leginkább csak a várható elnöki nyomvonal mentén. A kátyúkkal számoltak, de a kutyákkal nem… A történtekről, ukrán hírforrásra hivatkozva, legnagyobb kárpátaljai hírportálunk e szavakkal számolt be: Tovább

személyes Kilépési nyilatkozatom 1996-ból | 2011.07 | Tovább

személyes Csönge, Weöres | 2011.06 | Jóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.) Tovább

vers Egy másik „Lenin-vers” | 2011.06 | < ez itt Leninufó-kaleidoszkóp címő vizuális munkám, amelyet eredetileg 'kafbek' álnév alatt közöltem 2004-ben. Viszont most nem erről lesz szó. Mint talán emlékszik a Nyájas, nem olyan rég írtam meg fiatalkori Lenin-versem keletkezésének és utóéletének nem egészen szokványos történetét. Most meg egy másik olyan (jóval későbbi, félig-meddig elfelejtett) versembe botlottam, amelyben a nagy vezér neve szintén szerepel. Még ha eléggé más kontextusban is... De haladjunk sorjában. Tovább

személyes Megkeresések - Boldog Ung-vidék | 2011.05.30 | 2004 óta írom havi naplójegyzeteimet a Mozgó Világ folyóiratba. Ezek néha visszaemlékezések, máskor valamely témában írt jegyzetek, hol pedig - és leggyakrabban - aktualitások, amelyek hónapnyi átfutási idő után látnak napvilágot. Így a mostani májusi számban megjelent összefoglalóm is néhány jóval korábbi érdekesen alakult megkeresést ír le; az egyikhez Utójegyzetet is fűztem. Tovább

személyes Ellengondolkodás | 2011.05.23 | A tanítványom, akit hetente másfél órán át részesítek műveltségi okításban, miután türelmesen végighallgatta Arany János balladáit boncolgató kiselőadásomat, azonnal mellemnek szegezte a kérdést: az hogy lehet, hogy nekem egyáltalán nincsenek példaképeim, és különben is, mit értek azon, hogy ellengondolkodás? Mondjak példákat, mert nem érti. Tovább

személyes Kalapom-pom-pom | 2011.05.16 | Bátyám és Csönge együtt érkezett Ungvárra a hét elején. Nem először történik így, ha lehet, Csönge szívesen igazítja jövetelét a nagybátyja programjához, aki lakhelyéről, Bajáról indul, s ilyenkor kicsit kerül Cegléd felé, hogy felvegye őt a vonatállomáson, ahova a Nyugatiból érkezik. Így aztán számunkra, állandó ungvári lakosok számára dupla az öröm. Meg is ünnepeltük egy fergeteges halászlével. Tovább

Egy Lenin-vers története | 2011.05.02 | Gyakorló önboncnok vagyok, így számomra soha nem okozott nehézséget szembenézni korábbi, húsz-huszonöt vagy akár harminc-harmincöt évvel ezelőtti önmagammal. Mindig is igyekeztem tudatosítani kicsi és súlyos hibáimat, apró és nagy tévedéseimet, piszlicsáré vagy „végzetes” mulasztásaimat egyaránt. Magamat elemezve így nagyjából tudom, ballépéseim, netán bűneim közül melyek azok, amelyeken a): leginkább csak mosolyogni lehet; amelyekkel b): érdemes komolyan szembenézni, okulni, tanulságokat levonni belőlük; illetve c): mi az, ami fájdalmas tényként, lelkiismereti problémaként elevenen él bennem úgy, hogy valószínűleg soha nem vethetem ki magamból. Tovább

Húsvéti álmatlanság | 2011.04.25 | Annak, hogy a húsvét vasárnapra virradó éjszakán nem sokat aludtam, szakrális és profán oka is van. Az előbbi: a hozzánk légvonalban közel eső két templomban és környékén élénk hitbuzgalmi élet folyt, a görög katolikus katedrális felől a várhegy domborulatán túlról, a kis pravoszláv templomból pedig az Ungon át érkeztek az énekek és imádságok (az isten házán kívül rekedtek részére ilyenkor külső kihangosítás közvetíti az áldást), alaposan összekeveredve és harangzúgással tetézve. A másik ok: a nagy ünnepi sütés-főzés és élelmiszer-készletezés miatt megtelt a spájzban található újabbik hűtőszekrényünk, így Éva üzembe helyezte a használaton kívüli, de működőképes (csak kicsit zajos) régit is. Tovább

Vihar a József Attila-díj körül | 2011.04.11 | A díjakat állítólag nem kapják, hanem adják. De nem mindegy, hogy kik és milyen módon. A József Attila-díjak jelöltjeinek a listáját például több szakmai szervezet képviselőiből álló grémium állítja össze, így kerül a kulturális kormányzathoz. Ahol aztán olykor akad valaki, akinek viszket a tenyere, hogy belegrafikázzon a szakmai konszenzus alapján született listába. Tovább