személyes A hárítás lélektana | 2013.03 | A szerkesztői munkának szükséges velejárója az önjelölt költők lelkének ápolása. Ha az ember irodalmi rovatot, kulturális folyóiratot szerkeszt, könyvet ad ki, óhatatlanul megkeresik ismeretlen, de ismertségre áhítozó szerzők a használhatatlan verseikkel. Tovább

irodalom Menekülés a rezervátumból | 2013.01 | Könyvemet épp abba a rezervátumba zárták, amelyből évtizedek óta szabadulni igyekszem. Egyetlen példánya sem kerül kereskedelmi forgalomba, s nem jut át a határon sem. A Kő és árnyék fűtetlen kárpátaljai könyvtárak magányában didereg, nincs esélye megmérettetésre sem a nyelvterület szélesebb olvasóközönsége előtt, sem szakmai körökben. A kötetem címadó versében a kő ráhull az árnyékára, de könyvemmel mintha fordítva történne: félő, hogy az ismeretlenség egyre sűrűbb árnya telepszik rá. Ki kell hát szabadítanom valahogy. Új projektumot indítok. Tovább

könyv Az eltévedés útján | 2013.01 | Balla D. Károly harmadik regénye azokhoz a kortárs regényekhez kapcsolódik, amelyek a felnőtt fiúnak az apához fűződő feldolgozatlan viszonyát tematizálják. A Tejmozi című regény emellett az anya és a fiú kötődésének, elválásának a folyamatát és az elhunyt szülők emlékéhez való viszonyulást dolgozza fel. Egy olyan fiatal regényhős tudata és reflexiói kerülnek a kisregény középpontjába, aki az apáról és az anyáról kezd írni vallomásos regényeket, és akit az írás mint az önmeghatározás és az identitásteremtés eszköze segíti a keresésben és a magánya okaival való szembesülésben. Tovább

irodalom Integrálódni - de mibe? | 2013.01 | „A szakmai körök és a közönség egyik része leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi igazságtalanságok új és újabb felemlítését – és a megpróbáltatások ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része elveti az ilyen alkotói magatartást, örömszövegeket vár és a befogadás feltételéül az éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik.” - A fenti problémát éppen 10 évvel ezelőtt vetettem fel s indítottam vele internetes eseményt. Tovább

web Balládium weBirodalom | 2013.01 | A leghatározottabban visszautasítom azokat a rosszindulatú híreszteléseket, amelyek szerint olyan felelőtlen újévi fogadalmat tettem volna, hogy az új esztendőben még halálos fenyegetések kényszerítő hatása alatt sem indítok új blogot és nem üzemelek be egyetlen új webhelyet sem. Tovább

irodalom Volt egyszer egy Alkarpatraz | 2012.11 | Így november 7-e táján minden évben eszembe jut az a nagyszerű és úttörő jellegű összművészeti akció, amelyet az Alkarpatraz irodalmi csoport hajtott végre 2004-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából – nem kevés humorral, gúnnyal, alkotói ötlettel és nagyra törő művészi ambícióval. Tovább

irodalom Viktor és a narancsok | 2012.11 | Afelől, ugye, senkinek sincs kétsége, hogy Örkény István korszakos zseni volt. Aki olvasta és/vagy látta a Macskajátékot vagy a Tótékat, az nemigen gondolhat mást. De az sem, aki az Egyperces novellákon nőtt fel. Közéjük tartozom. Tovább

irodalom Egy vers jelentésváltozása | 2012.10 | Ennek a versnek, bizony, története van. Meg utóélete. Talán mindkettő érdemes arra, hogy elmondjam. Keletkezésének körülményeibe és néhány műhelytitkába most beavatom hát a Nyájast, aztán pedig elmesélem azt is, hogyan és miként lett a versnek az eredetitől gyökeresen eltérő „forradalmi" jelentése egy szerkesztői belelátás kései elfogadása nyomán. Tovább

irodalom Balfas, a nagy indonéz irodalmár | 2012.07 | Alakját nem csupán életében övezték titkok, legendák. Sok évvel a halála után, miközben hazájában lassan nemzeti hősként tisztelik, a magyar sajtóban olykor még puszta létezését is kétségbe vonják. Pedig jelentős irodalmi munkássága mellett még azzal is beírta a nevét a világ kultúrtörténetébe, hogy ő volt Jimi Hendrix és Janis Joplin posztumusz házasságának a koronatanúja. Tovább

könyv A történet vége | 2012.07 | Könyvkritika / Dérczy Péter / A Tejmozi egész megformálása kicsit emlékeztet engem az egzisztencialista regényekre fél évszázaddal ezelőttről: a valóságos történet hiánya, a cselekménytelenség, a helyszín általánossága, a szereplők bizonyos fokú meghatározatlansága csupa olyan mozzanat, mely a regényt ebbe az irányba viszi. Tovább

internet Homo Online | 2012.06 | A világháló térhódításának még csak a legelején járunk, abban az átmeneti időszakban élünk, amikor még egymás mellett léteznek és működnek az internet előtti és utáni világ eszközei, médiumai. Még vannak nyomtatott újságok – de egyre többen már az internetről olvassák a friss híreket. Még könyvet veszünk és sokan áradoznak a papír tapintásáról és a nyomdafesték szagáról, de egészen bizonyos, hogy rövidesen teljesen áttérünk az egyre kényelmesebb és alkalmasabb digitális eszközökre: az e-könyvek és az e-book-olvasók robbanásszerű elterjedésével olvasási szokásaink is megváltoznak. Tovább

könyv Kő és árnyék - megjelent! | 2012.06 | A több mint 200 verset tartalmazó kötet teljes anyaga (extrákkal vagy nélkülük) e-könyv formájában itt » előrendelhető. - Meglátta az árnyékos napvilágot verseim retrospektív válogatása 264 oldalon, 1000 példányban a nagy múltú és szerény jelenű Kárpáti Kiadó gondozásában. Létrejöttének egyes előzményei nem teljesen mindennapiak (Erről itt írtam részletesebben). Most új honlapot is készítettem az új könyvnek. Tovább

könyv Beavatódni | 2012.06 | A szüleit elveszített fiú regénye a Tejmozi. Azé az életkorát tekintve felnőtt, de lelkileg még nem teljesen érett, kész férfié, aki a két halált követően igyekszik elszámolni a múlttal, saját lelkiismeretével, másrészt összerakni az emlékcserepeket. Feladata egyáltalán nem könnyű, hiszen egy sokszorosan terhelt viszonyok közt élt família leszármazottja. Tovább

jegyzet Idegentitás | 2012.06 | Régóta tudom, a kedvezőtlen induló helyzet és a siker elérését akadályozó úgynevezett objektív és szubjektív korlátok nem feltétlenül kárhoztatják sikertelenségre az embert, mert másutt, másban akár sokszorosan is visszakaphatja – talán inkább: visszaszerezheti – azt, ami veszni látszott. A teljesség felé több út vezet, és könnyen előfordulhat, hogy a nehezen járható tövises ösvényen mezítláb haladva többet profitálunk a saját gyötrelmeinkből, mint a kövezett úton könnyen sikló jármű vezetője a maga úti élményéből. Tovább

irodalom Irodalom címén | 2012.04 | Közel egy évtizeden át (1996-2004) kritikusi igénnyel igyekeztem elemezni azt, ami régiónkban az irodalom tárgykörében zajlott, vagyis azt a jelenségkört, amelyet jobb híján így szokás megnevezni: kortárs kárpátaljai magyar irodalom. A fogalom igen problematikus, lévén jószerével olyasmit jelöl, aminek a léte egyáltalán nem bizonyított, illetve attól függ, mit is értünk irodalmon. Tovább

személyes Egy lenin-vers története | 2012.04 | Gyakorló önboncnok vagyok, így számomra soha nem okozott nehézséget szembenézni korábbi, húsz-huszonöt vagy akár harminc-harmincöt évvel ezelőtti önmagammal. Mindig is igyekeztem tudatosítani kicsi és súlyos hibáimat, apróbb és nagyobb tévedéseimet, piszlicsáré vagy „végzetes” mulasztásaimat egyaránt. Tovább

irodalom Pilinszky és az anyagszerkezet | 2012.04 | Lengyel Balázs nevezte először a hiány költőjének. De azt is ő állapította meg, hogy Pilinszky képes a legkisebb helyen a legtöbbet kifejezni. Tömörség és hiány egy helyütt, egyazon poétikai térben? Robbanni kész kritikus tömeg és tátongó hiány? A Semmibe helyezett Minden? Tovább

jegyzet Arabella a csillagokból | 2012.04 | Büszkén mutatja hét esztendei munkájának bordó műbőrbe kötött eredményét. Újra és újra nekifutok a hosszú címnek, aztán inkább belelapozok… Van benne elég sok helyszíni fotó, jobb híján elidőzöm a hegyi kunyhóknál, fatemplomoknál. Hümmögök, mintha ismerném ezt a világot. Holott a külsőségeit sem eléggé. De mennyivel többet tudhat az, aki a legmélyére ásott. Tovább

irodalom Alberd Yollaka spanyolul | 2012.03 | Jobb időpontban nem is érkezhetett volna az ismert kubai költő, Heriberto Hernandez Medina üzenete. Nemrégiben írtam neki, mert szerettem volna hozzájutni az általam magyarított Alberd Yollaka-versek spanyol verziójához: Ezeket Ferdinandy György és Herberito közös munkája révén ismerhetik meg az újlatin nyelvet beszélők százmilliói. Tovább

jegyzet Esküvő a temetőben | 2012.03 | Az ember nem sok hajlandóságot mutat a halandóságra. Alkalmasságot annál inkább – ám ezt felismerni vonakodik. Elvégre mindig mások halnak meg, lám, mi meg élünk. Hátha meg lehet spórolni a szembenézést. „Nem ismerkedem idegenekkel” – mondja a konok ember a delphoi jósda feliratát olvasva. Tovább

személyes Kikkel nem vagyok azonos? | 2012.03 | Nem tudok azonosulni azokkal, akik sérelmi magatartásból, történelmi nosztalgiából és a közösségi sorsverés létélményéből táplálkozva építik fel életművüket.Ha a mostohaság folytonos felpanaszolása és a mégis kitartás fogcsikorgató pátosza képezné a kárpátaljaiság legfőbb ismérvét, akkor én valóban nem tekinthetném magam kárpátaljai írónak. Tovább

személyes Nevemben a Dé | 2012.03 | Évtizedek óta kérdezgetik: mit jelent nevemben a D betű. A mind baráti társaságokban, mind közelebbi-távolabbi rokonok körében, mind – és leginkább – irodalmi találkozókon évtizedeken keresztül elhangzó kérdés végül is kimunkált bennem néhány jól használható választ. Hogy melyikben mennyi az igazság, azt nyájas olvasóimra bízom. Tovább

irodalom Tízévente avantgárd | 2012.02 | Kárpátalja magyar irodalmában tízévente felüti fejét az avantgárd. Mondhatnám úgy is, hogy cirka évtizedenként felmerül kis literatúránk állóvízéből (a posvány szótól egyelőre tartózkodnék) egynéhány elszánt, de játékos kis delfin, és veszettül elkezdik szétfröcskölni a vizet. Minek következtében a lassúbb járatú őshalak ijedten kapkodnak levegőért. Tovább

összművészet Az ungvári Archipenko | 2012.02 | Performálni szükségszerű. De nem mindegy, hol, mikor és hogyan. Az alábbiakben a hol kerül homloktérbe: három fontos megmozdulásomnak is helyet adott az ungvári Archipenko-terem. 2007-ben A Semmi apoteózisa címmel összművészeti és tudományos pörformanszot tarthattam itt, az alternatív és underground irányzatok iránt elkötelezettek impozáns szentélyében. 2011-ben itt került sor könyvbemutatómra, amely azonban önhibámon kívül sajnos csúnya botrányba fulladt. Tovább

irodalom Cecyl M. Joepardy életrajza | 2012.02 | A magyar irodalom számára a Nyugat nemzedéke fedezte fel. Babits esszét írt költészetéről, Kosztolányi verseket, Karinthy aforizmákat fordított tőle - révükön a bengáli nyelven alkotó költő egy időre a pesti szalonok kedvencévé vált. Később alakja részben feledésbe merül, ám néhány irodalomtörténeti korszakkal később a posztmodern újra felfedezi a maga számára. Tovább

könyv Filozófiai megalapozottság | 2012.01 | Érdemes elolvasni ezt a könyvet, nemcsak a meglepő fordulatokban bővelkedő cselekménye, hanem az olyan érdekfeszítő zárványok miatt is, mint a fiatalkori misztikus eltévedésélmény... Nyelvileg a szöveg tömör, hallatlanul megformált, pontos, tárgyilagos poszt-posztmodern szöveg. Tovább

íróság BéDéKá, a posztumusz író | 2012.01 | A regénybeli kijelentést nem szándékoztam magamra vonatkoztatva azon valóságosságában érvényesíteni, de ötvenedik életévemet betöltve függőben sem hagyhattam hősöm elhatározását: a nem annyira internetes heccnek, mint sokkal inkább egyfajta morális cselekedetnek szánt virtuális öngyilkosság és a posztumusz mivolt felvállalása a legmegfelelőbb gesztusnak látszott. Tovább

irodalom Megannyi büszke dimenzió | 2012.01 | Regényem könyv alakú megjelenése adott visszamenőleg is értelmet az eredeti intertextuális kísérletnek, ugyanis a nyilvánosság elé tárt végszöveg – ebben egészen biztos vagyok – láthatatlanul, hiányuk révén is tartalmazza az ajándékba kapott eredeti mondatokat. Belőlük erednek az idegen nyelvekben is kultúrákba gyökerező szálak – ezzel teremtve meg számomra a Tejmozi valódi otthonosságát. Tovább

könyv Viszonyok | 2012.01 | Balla D. Károly: Tejmozi. Különös, finomra csiszolt, sajátos hangulatú, többrétegű regény, bár a műfaji megjelölés nem fedi pontosan a valóságot, néha ugyanis az volt az érzésem, hogy verset olvasok vagy zenét hallgatok. Az elválások és az egymásra találások könyve. Apa-regény, anya-regény, testvér regény, ön-regény. Tovább

irodalom Tsúszó Sándor és a pirézek | 2012.01 | A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Tovább

irodalom József Attila körül | 2011.12 | Az egytemen gondom leginkább azzal adódott, hogy mivel a magyar stilisztikai szakanyagban akkor (rég volt: 1980-ban) fellelhető filológiai apparátust sokkal szegényebbnek találtam, mint a József Attila költészetében előforduló stiláris gazdagságot, így új fogalmakat és rendszereket kellett alkotnom. Rendre-sorra találtam ugyanis olyan hasonlat- és metafora-alakzatokat, amelyek nem illettek a szakirodalom által tárgyalt egyetlen típusba sem. Így új tipizálási módszert, új szisztémát, új szempontrendszert kellett építenem. Tovább

könyv Hamarosan: Kő és árnyék | 2011.12 | Több mint két évtizednyi szünet után, úgy tűnik, újra lesz kötetem az ungvári Kárpáti Kiadónál. Sok-sok új vers – és válogatás a régebbiekből. Kétszáznál több opusz… A legutóbbiakkal indul – és visszalépeget a pálya elejére. Tovább

könyv Az ekultura.hu a Tejmoziról | 2011.12 | „A Tejmozi remek könyv. S ha polcra rakom, A nyugalom, Bartis szívet tépő anyaregénye és a Harmonia Caelestis, az aparegény-etalon közé teszem majd. Holott akár ráfektethetném a tetejükre is.” Hegyi Zoltán kritikája az ekultura.hu oldalán: Tovább

irodalom Megkérdeztük Balla D. Károlyt | 2011.11 | A Tejmozi oldalán van egy Szófelhő a regényben leggyakrabban előforduló szavakból. Nos, én hagytam, hogy összeálljon számomra egy mondat az elsőként megpillantottakból: „Csupán magam éreztem titkos lassan." Érdekesnek tartom, ez valószínűleg a saját befogadásomról árulkodik, de azt hiszem, valahogy így kell olvasni ezt a könyvet. Maga szerint hogy kell? Tovább

íróság Minimalista abszurd pszichodráma | 2011.11 | Bizony nem először próbálkozom „műfajteremtéssel”. A kifejezés persze túlságosan nagyképű akkor is, ha előttem (tudtommal) senki sem írt limerikben sírverseket, mint ahogy a posztmodern koan létrehozásában is, úgy vélem, szűz területen botladozom. Most újabb határmezsgyén mutatok be szövegszerű egyensúlygyakorlatokat. Tovább

irodalom Az én József Attilám - versmaraton | 2011.11 | Egyetértésem és szolidaritásom jeléül ezúton csatlakozom a József Attila szobránál 32 óra 40 percen át tartó versmaratonhoz. A részvevők így tiltakoznak a szobor eltávolítása ellen. Én is indítottam ebben a témában magánakciót; lásd például itt: Virtuális élőlánc József Attila szobra körül - tiltakozás // Tovább

irodalom Életéhség - interjú, ART.CO | 2011.11 | „A nyelv egyszerre fizikai realitás és transzcendens absztrakció, és épp ez a jellege teszi lehetővé, hogy írói fikcióim révén a létezés mélyrétegeibe behatoljak ... miközben naponta megélem magyarságomat, aközben még nyelvi és kulturális értelemben sem szívesen kerítem körbe magamat a nemzet fogalmával.” Tovább

irodalom Újra felépített Tejmozi | 2011.11 | Cseke Gábor interjúja a Tejmozi keletkezéséről: Beszélgetőtársunk 2003-ban szokatlan irodalmi projektbe fogott: íróbarátai által szállított vendégszövegekből kiindulva, azok felhasználásával önálló elbeszélést írt Tejmozi címmel. Ennek egyik változatát lapelődünk, a Romániai Magyar Szó Színkép melléklete 2005 februárjától kezdve öt héten át folytatásokban közölte. Nemrég vehettük hírét, hogy a Magvetőnél megjelent Balla D. Károly Tejmozi című regénye. Tovább

könyv Károlyi Csaba: Kizökkent az idő | 2011.10 | Két regény, két világ, két szülő, két testvér, két idő. Kétségek közt vergődünk, ó kárhozat. És korántsem biztos, hogy ami kizökkent, a fiú született helyretolni azt. Úgy látszik, a havazáson kívül itt már nemigen bízhatunk semmiben. Tovább

Lénárt Ádám: Retusált archívum | 2011.10 | Balla D. Károly legújabb regényének október 12-i könyvbemutatójára a Magvető Kiadó Facebook-oldalán került sor. A technikai fejlődéssel lépést tartani igyekvő gesztus tulajdonképpen digitális főhajtás nemcsak a Tejmozi, de a mindenkori papíralapú kiadások előtt is. Tovább

könyv Markovits Teodóra: Filmszakadás | 2011.10 | A korábbi posztmodern bűvészdoboz után most egy ügyesen összebarkácsolt mozigépet kaptunk a kezünkbe. Ezt is Balla D. Károly rakta össze hobbiműhelyében, s azóta is lelkesen nyilatkozik róla az amatőrökre jellemző lelkesedéssel és nagy szavakkal. Tovább

könyv Benedek Szabolcs: Átkozott provincia | 2011.10 | Amikor tavaly egy meleg nyári napon átutaztam Ungváron, mivel egy kisebb társasággal voltam és amúgy is nagyon siettünk, nem látogattam meg Balla D. Károlyt. Nem látogattam meg, de miközben a városban araszoltunk, nézelődtem, és próbáltam kitalálni, merre lehet az az akkortájt bizonyára a szokottnál is forróbb manzárdszoba, amelyből Balla a világ történéseit figyeli, és ahonnét rendszeresen tudósít szemlélődéseiről – hol az írói életmű részeként, hol ahhoz ezer szállal kapcsolódva online felületen. Tovább

könyv Tejmozi: részlet, borító, fülszöveg | 2011.09 | Hangütésében, meseszövésében erőteljesen elüt két korábbi regényemtől. Ha azokat posztmodern trükkregénynek ítélte a szakma, akkor ez hagyományos, akár történet-központú prózának is nevezhető. Ugyanakkor megírásának előzményeit tekintve mégis egy ízig-vérig posztmodern interakcióból nőtte ki magát. Tovább

irodalom Bodor Béla és Agnosztosz theosz | 2011.08 | Halálának első évfordulója szomorú alkalom arra, hogy felidézzem néhány beszélgetésünket, levélváltásainkat különböző irodalmi ügyekben, a vele készített interjúmat, könyveit, a munkáinkról írt kritikáit… És a halálakor átérzett hiány. Akkor ezt írtam blogomban: Tovább

irodalom Bodor Béla: MIRŐL BESZÉL(T)ÜNK? | 2011.08 | Amikor határon túli, illetve kisebbségi irodalomról, kultúráról, egyáltalán létformáról beszélünk, valójában kettős csapdába esünk. A csapda egyfelől (történelmi eredetű) társadalmi, politikai, másrészt egzisztenciális eredetű. Amikor a világot határon inneni és határon túli régiókra osztjuk, óhatatlanul egy idealizált ősállapot lebeg a szemünk előtt – legyünk bármennyire felvilágosult gondolkodásúak, européerek vagy akár kozmopoliták –, és ez a valamikor volt és titokzatos ellenségeink összeesküvése folytán elbukott, legyőzött és feldarabolt magyar nagyhaza eszménye. Tovább

irodalom Egy a 100 ezerből | 2011.08 | 95 ország több mint 500-nál több helyszín… Meghívást kaptam a 100 ezer költő a változásért rendezvényre, amely egy monstre világköltészeti megmozdulás budapesti eseménye lesz. Tovább

könyv A magyar badarokról | 2011.08 | Megtisztelő számomra, hogy Tarján Tamás a Magyar badar című limerik-gyűjteményről írt kritikáját velem kezdi: »„Van egy hely, a neve Barkaszó” – a valóban létező s itt rímhívó településnévről Balla D. Károlynak nem a tarka szó vagy a barka beszéde jutott eszébe. Valami egészen más.« - írja Tarján. Tovább

film Ginsberg, Üvöltés | 2011.08 | Mit kerteljünk: Jeffrey Friedman és Rob Epstein 2010-es munkája filmalkotásként talán nem lenne eléggé jó, ha nem Ginsberg monumentális költeménye adná a vázát. Ez a váz azonban oly erős, hogy könnyedén (de súlyos léptekkel) viszi előre a filmet, jószerével csak rá kellett akasztani a jeleneteket. Tovább

irodalom 100 ezer költő a változásért | 2011.08 | Ez az oldal a 100 költő a változásért c. rendezvényen való távrészvételem kronológiáját tartalmazza Hivatalos oldal (angol) Hivatalos magyar oldal Magyar Facebook-oldal Blogom: Egy a százezerből (korábbi neve: 100 költő a változásért BDK napi BLOG Balla D. Károly Tovább

performansz Közvetítés a Semmiről | 2011.08 | Egy emlékezetes performansz hiteles kronológiája: közvetítés percről percre. Markovits Teodóra posztmodern bűvészinas helyszíni tudósítása Balla D. Károly A SEMMI APOTEÓZISA című performanszáról az ungvári Archipenko teremből 2007. február 27-28-án. Az előadás részletes programja és tartalmi kivonata »itt olvasható. De lássuk, mit tapasztalt az, aki jelen volt az Archipenkóban: Tovább

performansz A Semmi apoteózisa | 2011.08 | Volt nekem 2007-ben egy blog-performanszom. Most, hogy előkerültek a heideggeri Semmit értelmező régi jegyzeteim (lásd), újra felidőződtek bennem a Semmi megragadására tett kísérletek, ezért úgy gondoltam, azok számára, akik néhány éve még nem voltak rendszeres olvasóim, itt, webmagazinomban felelevenítem az akkori prezentációt. (A szöveg egyes linkje korábbi fő blogomba vezetnek.) Tovább

irodalom Bodolay Klára élete és munkássága | 2011.08 | Bodolay [szül. Blodlay] Klára (1901, Szatmárnémeti - 1957, Ungvár) - újságíró, költő. Versei, tudósításai, etűdjei 1917-től jelentek meg az Ungvári Futár, a Kárpáti Féniks, az Út, a Kassai Napló, a Hajrá és más lapokban. Ifjú leányként az ungvári úri szalonok kedvelt vendége volt, zongorázott és szavalt. Személyes ismeretségben állt Tamás Mihállyal, Győry Dezsővel, Hollósy Simonnal. Hagyatékát egy ungvári család őrzi. Tovább

irodalom Balládium: távolság } { üveggolyó | 2011.07 | Indul a Balládium új projektuma!! Meghirdettem virtuális irodalmi felolvasóhelyem új, immáron harmadik akcióját. A friss projektum lényege: arra kértem fel meghívott vendégeimet (cirka félszáz irodalmárt: barátaimat, netes ismerőseimet), hogy az alábbi kapcsolt két hívószóra reagálva készítsenek szöveget: Tovább

íróság Mi legyen a Tejmozi fülén? | 2011.07 | Jólesik leírni: harmadik regényem... Most újraolvastam a Tejmozi 240 ezer karakternyi kéziratát. Tettem ezt igen ünnepélyes alkalomból: a kiadó szerkesztője elküldte észrevételeit. A szöveg egészéről igencsak kedvezően nyilatkozott, és igazítani valót sem talált túl sokat. Tovább

személyes Csönge, Weöres | 2011.06 | Jóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.) Tovább

íróság A dadaista dadogás | 2011.06 | Egy félig-meddig elfelejtett versemet keresve lapoztam fel épp húsz évvel ezelőtt megjelent kötetemet. Számos formai érdekességet találtam benne: költői indulásom avantgárd-beütésű kísérletei. Tovább

könyv E-könyv: Széles az alagút. 73 limerik | 2011.06 | Széles az alagút. 73 limerik címen elektronikus könyv (e-book) formájában megjelentettem limerikjeimet: irodalmi hősök; élő írók sírversei; pajzán kárpáti limerikek. A könyv szabadon letölthető és terjeszthető. Tovább

vers Egy másik „Lenin-vers” | 2011.06 | < ez itt Leninufó-kaleidoszkóp címő vizuális munkám, amelyet eredetileg 'kafbek' álnév alatt közöltem 2004-ben. Viszont most nem erről lesz szó. Mint talán emlékszik a Nyájas, nem olyan rég írtam meg fiatalkori Lenin-versem keletkezésének és utóéletének nem egészen szokványos történetét. Most meg egy másik olyan (jóval későbbi, félig-meddig elfelejtett) versembe botlottam, amelyben a nagy vezér neve szintén szerepel. Még ha eléggé más kontextusban is... De haladjunk sorjában. Tovább

irodalom Balfas névrokona | 2011.06 | Bevallom, korábbi Balfas-fordításomat azért készítettem el olyan nagy igyekezettel, mert a sajtóban (újra) felmerült, hogy Muhammad Balfas vajon létező szerző-e, avagy csupán a Világirodalmi Lexikon egyik szerkesztőjének a tréfájáról van-e szó. Tovább

könyv Digitális dedikálás | 2011.06 | Elektronikus könyv (e-book) formájában a 82. Könyvhétre megjelentettem limerikjeimet: irodalmi hősök; élő írók sírversei; kárpáti limerikek. A könyv szabadon letölthető és terjeszthető. Egyszersmind személyre szóló digitális dedikálást is hirdetek az alábbiak szerint. Tovább

irodalom Villanyspenót - előbbre léptünk-e | 2011.05.30 | Az alapjául szolgáló irodalomtörténeti kötetek színe után Villanyspenótnak keresztelt internetes projektum (folyamatosan új tartalmakkal bővülő ún. hálózati kézikönyv) most már évek óta bővülő adatbázisában örömömre helyet kapott A generációváltás elmarad c. dolgozatom. Tovább

könyv Tsúszó: Utazások innen és túl | 2011.05.30 | Alábbi a recenzióm eredetileg 1996-ban jelent meg akkori, nem túl hosszú életű Pánsíp című folyóiratunkban egy összeállítás keretében, amely Rollay Dák Bélának az írásomra tett kritikai észrevételeit és az akkor Svédországban teljes elszigeteltségben elő idős Tsúszó Sándor levelét is tartalmazta. A közlemények előzményéül Bodó Lea írása szolgált (Hatodik Síp). Egy kis tsuszológia címen a teljes anyagot komplex blogomban rekonstruáltam. Tovább

irodalom Tsúszó és a komplex létezés | 2011.05.30 | 1990 kora tavaszát írtuk, amikor sokad magammal meghívást kaptam a nagy magyar kárpát-medencei összeborulások egyik első alkalmaként számon tartott rendezvényre, A könyv nem ismer határokat című tanácskozásra, Gárdonyba. Tovább

vers A legsúlyosabb szerelem | 2011.05.23 | Bár Muhammad Balfas (1922-1975) arab családban született Indonéziában, költői indulására, mint ahogy az indonéz műveltség egészére, az iszlám jelenléte ellenére nagyban hatottak a hindu és buddhista hagyományok. Alábbi verse is, amelyet most saját magyarításomban bemutatok (köszönet Alberd Yollaka finn barátomnak a kitűnő nyersfordításért), bizonyos szanszkrit szövegek erotikus motívumaival mutat rokonságot. Tovább

vers A Pilinszky-projektum | 2011.05.23 | Pilinszky János (1921.11.25. – 1981.05 27.) épp harminc éve halott. Az idén lenne 90 éves. Akár élhetne is. Miközben vékony ajkára megbocsájtó mosoly ülne, remegő kezével csak legyintene a szenzációkra, jellegzetes éneklő hangján borzongtató módon tenné egymás mögé a szavakat, aztán cigarettafüstjét belefúná a 21. század öntelt arcába. Tovább

irodalom Thézeusz vagy Ikarosz? | 2011.05.16 | „...nem vagyok alávettetve a helyi tabuknak és legendáriumoknak sem, megfogalmazom hát a tételem: noha minden erőfeszítés egy jelentős, európai mércével mérhető szépliteratúra kialakítására irányult az elmúlt évtizedekben, a puszta működés akadálytalansága érdekében oktrojált nem-esztétikai értékrend elsősorban e cél elérését zárta ki.” - Kovács Imre Attila esszéje először az UngBereg 2000 c. almanachban jelent meg. Tovább

Egy Lenin-vers története | 2011.05.02 | Gyakorló önboncnok vagyok, így számomra soha nem okozott nehézséget szembenézni korábbi, húsz-huszonöt vagy akár harminc-harmincöt évvel ezelőtti önmagammal. Mindig is igyekeztem tudatosítani kicsi és súlyos hibáimat, apró és nagy tévedéseimet, piszlicsáré vagy „végzetes” mulasztásaimat egyaránt. Magamat elemezve így nagyjából tudom, ballépéseim, netán bűneim közül melyek azok, amelyeken a): leginkább csak mosolyogni lehet; amelyekkel b): érdemes komolyan szembenézni, okulni, tanulságokat levonni belőlük; illetve c): mi az, ami fájdalmas tényként, lelkiismereti problémaként elevenen él bennem úgy, hogy valószínűleg soha nem vethetem ki magamból. Tovább

könyv Csernobil sugaras útján | 2011.05.02 | Huszonöt évvel ezelőtt tanultuk meg a csakhamar félelmetes szimbólummá nőtt fogalmat: Csernobil. Kifejezője a rossznak, a fenyegetettségnek, a bűnös emberi felelőtlenségnek, a politika álnok politika képmutatásának, a lopakodó és mindenbe belefészkelő halálos veszedelemnek, a sorsszerűen bekövetkező istencsapásnak. Csernobil… Tovább

Vihar a József Attila-díj körül | 2011.04.11 | A díjakat állítólag nem kapják, hanem adják. De nem mindegy, hogy kik és milyen módon. A József Attila-díjak jelöltjeinek a listáját például több szakmai szervezet képviselőiből álló grémium állítja össze, így kerül a kulturális kormányzathoz. Ahol aztán olykor akad valaki, akinek viszket a tenyere, hogy belegrafikázzon a szakmai konszenzus alapján született listába. Tovább

web A Parnasszus új honlapja | 2011.04.18 | Bármilyen furcsa, cirka másfél évtizeddel azután, hogy a magyar irodalom megjelent az interneten, még ma sincs minden irodalmi folyóiratnak használható weblapja, olyan online megjelenése, amely kihasználja ennek a publikációs formának az előnyeit. Sok lap csak a tartalomjegyzékét jelenteti meg, a számok tényleges tartalmát vagy nem, vagy késve, vagy eléggé alkalmatlan formában helyezik el a világhálón. Tovább

film T.Ú.K. - Tanár úr kérem! | 2011.04.11 | Az öröm legalább háromszoros: új magyar tévéfilm született; Karinthy Frigyes művei alapján készült; nagyon-nagyon jó lett! A T.Ú.K. - Tanár úr kérem! c. produkciót (rendezte Mátyássy Áron, 2011) tegnap sugározta az m1, és mi nagy élvezettel vettünk részt az többszörös időutazásban: vissza a 20. század elejére, Karinthy korába, s azon belül is ingajáratban a felnőttkor és a diákévek között. Az alapötletet nyilvánvalóan az író Találkozás egy fiatalemberrel c. novellája adta, sikerült azonban jót csavarni rajta: a filmben ifjú önmagával agyműtétje közben találkozik a főhős, s ennek megfelelően váltakoznak az Utazás a koponyám körül c. regényből és a Tanár úr kérem! történeteiből ismert epizódok, bőven megtűzdelve más írásokból vett motívumokkal, sőt, versrészletekkel. Tovább

irodalom Feszülni keresztre, szivárványra | 2011.04.18 | Bár tudományos pályára készültem, a 70-es évek derekától másfél évtizeden át mégis minden kortárs költő verseskötetét megvettem. Persze csak azokat, amelyek Ungváron, a Druzsba könyvesboltban megvásárolhatók voltak – de így is roskadozik alattuk a polc. A szép választék darabjai fillérekbe, pontosabban kopekokba kerültek, az én segédlaboránsi fizetésemből is futotta rájuk. Tovább

film Sorstalanság - film és könyv | 2011.04.25 | Kényelmetlen mű a Sorstalanság. Kínos. Amikor évekkel ezelőtt olvasásához készültem, azt gondoltam: pirul majd az arcom, szégyenkezem, sóhajtozom, szörnyülködöm, felháborodom és végül majd erkölcsi mivoltomban mégiscsak megerősödve kerülök ki a dologból. És valami egészen más történt, amit azóta sem sikerült pontosan megfogalmaznom. Mert a Sortalanság nem úgy épül az emberbe, mint valami lezárt tanulság. Hanem mint sosem gyógyuló seb. És ez a seb egyáltalán nem azonos a holokauszt miatti lelkiismeret-furdalással. Tovább