|
|
Hosszú és odaadó
kutatómunka eredményeként sikerült kiderítenem nem csupán azt, hogy a mostanában
Kárpátalján egyre több riadalmat keltő titokzatos lény eredetileg az
ókori pirézek totemállata volt, hanem azt is, hogy neve inka közvetítéssel kerül az ópirézből a spanyolba.
Tovább...
|
Számos komoly bemutatkozó oldalam mellett (péládul: BDK) most egy humorosabbat is készítettem annak a szinte magától kiépült kis honlaprendszernek a keretében, amely például posztumusz és piréz mivoltomat mutatja be. Az új weblap legfőbb megállapításai:
Tovább...
|
|
|
Tudjátok, Papjancsinak azt a balféket
hívjuk, aki rosszul meséli el a viccet, mert nem érti a poén lényegét,
illetve ha érti, akkor meg elügyetlenkedi. Ha elmondásait nem is, őt
magát joggal tarthatjuk szórakoztatónak: viccei helyett a viccet rosszul
mondó Papjancsi válik humorforrássá.
Tovább...
|
A búzafű arra is jó, amire nem! -/-
Valószínűleg tévedésben élnek azok, akik szerint a biotermékek
csimborasszója a szója és a férges alma. Ez még a szójásszabadság és
pálinkafőzési adókedvezmények közepette sem fogadható el: az
almapálinkánál 113 %-kal egészségesebb a búzafűlé és a bodza-filé.
Tovább...
|
A képvers műfaja nagyjából azóta izgat, hogy kölyök koromban Radnóti műfordításai között először láttam meg Apollianire A megsebzett galamb és a szökőkút
c. kalligrammáját. Tétova kísérleteket már kezdő verselőként is tettem
arra, hogy a betűket, szavakat és a szöveg egészét látvánnyá
komponáljam, de ahogy maguk a versek, úgy a vizuális élmény is igencsak
gyöngécskére sikerült.
Tovább...
|
Nem kell megijedni, ez a film nem annyira véres, mint Oliver Stone eggyel korábbi opusza, a Született gyilkosok.
Bár itt is került a színészek arcára-testére jó pár liter vörös
folyadék és bár az utolsó jelenetre a halálos szerelmi négyszög minden
szereplője vérbe fagy az arizonai sivatagban, azért ez mégis egy roppant
szórakoztató és egyáltalán nem nyomasztó film, még ha vannak is benne
brutális jelenetek.
Tovább...
|
Nemrég
egyszemélyes megemlékezés
szerény, de felemelő keretéi között méltattam blogírói nagyságomat.
Erre a méltán megérdemelt ünnepi gesztusra egy jeles évforduló
alkalmából
került sor: tíz évvel ezelőtt kezdtem napi rendszerességgel
webjegyzeteket írni, nem tudva, hogy ezzel felgyorsítom akkor már zajló
eltávolodásomat a honi köz- és kulturális élet szereplőitől.
Tovább...
|
Levelet,
üzenetet kapni mindig öröm. Még ha olvastán a „kárpátoki kis hazában”
az embernek meg is torpan a szavakra szomjas ajka… -/- Nem először rónak
meg ismert vagy ismeretlen olvasóim. Volt, amikor limerikjeim miatt olvasott be nekem valaki, máskor bűnös szellemi méregkeverésem került terítékre.
Tovább...
|
Verseimből:
Vándorló egyetlen
40 éve jelent meg a Kormányeltörésben
botom ha lenne csak vándorló egyetlen mehetnék világgá plakáttal hátamon mehetnék civilként mehetnék fegyverben lebuknék előre amikor hátravon
temérdek súlya a nyakamban batyunak ahol a kenyerek olvadó szalonnák hatalmas éhséget titokban vajúdnak vissza is jöhetnék menjek el azt mondják
nekem a barátok ellenség rám legyint botom ha lenne csak vándorló egyetlen elmennék megjönnék újra és már megint senkiért maradni nem tudnék mellettem
elviszik bot nélkül mégis a testemet eladják magányom kollektív csapatért magán ki belehal köz aki eltemet hazává így lesz a tévesztett csatatér
sakkozni leülök hadd legyek nyeretlen édes a veszteség ha közös ha privát botom ha lenne csak vándorló egyetlen gondolnék magamnak mennybéli fapinát
|
Mikor a busz az állomásra...
És Ákos apja akkor megpihent, akár ha várna csak egy intő jelre, hogy tudja, merre jár a tűnő képzelet. Akit egy emlék vonzott régi helyre vagy dolga volt itt, épp erre ment – mikor a busz az állomásra érkezett.
Csak megpihent, de arca rezdült, változott, akár ott fenn a fellegek. És látszott, hogy benne minden eldőlt, már elhagyta a messzi végtelent – mikor a busz az állomásra érkezett.
Előtte súlyos tárgyak árnya ingott – nincsen út, amely még innen elvezet. Hunyorgott, a fényre bandzsalított – mikor a busz az állomásra érkezett.
Tudta ő, hogy nincsen pénze jegyre. Mégis, mennyi? – ilyesmit kérdezett, mikor a busz az állomásra érkezett.
És várt tovább az intő jelre, mikor a busz az állomásra érkezett.
Mikor a busz az állomásra érkezett.
|
Nincsen már oldás
halmazok zára mögött csak hallgatag némán csak néma nem jósol Püthia transzba sem réved nem is lát látomást pedig lenne mit lenne mit látnia
csontokat vet ki sírva az anyaföld emitt egy fénylő hófehér koponya melléje fekszik magába öleli buzgón egy árva elvert gyerekbika
kezek az égre nyúlnak fel fohászra de elcsapja már karvalyoknak röpte toll is ha szállna utat még mutatna spirálist rajzol rajzol csak pörögve
mosolyon halál kuporog fogatlan öléből pereg fekete gabona pirkadat súlya látnokot idéz fel értetlen varázs elrontott mágia
fehér szüzek meg fekete bárányok ők lésznek holnap ünnepi áldozat szélörvény rándul állatöv felszűköl homok mar vérig ránctalan arcokat
nincsen már oldás nem lehet kegyelem fordulj a mélybe akárha magadba eljön a hajnal véle jön halálod pénzt kap a látnok lelket vált aranyra
|
|
|
|