irodalom Oktatási módszer: Fagocitátum | 2020.06.01 | A fagocitátum (fagocita+citátum) egy általam kreált és használt szövegalkotási technika, illetve ennek eredménye: az a szöveg, amej egy induló szövegegység (mint idézet) módszeres körbeírásának (bekebelezésének) többszöri ismétlésével jön létre. Ötletemet irodalmi projektumnak szántam, de egy leleményes pedagógusnak köszönhetően utóbb bevett oktatási módszerré vált, tőle többen is átvették, felhasználták, számos tankönyvben, feladatgyűjteményben szerepel, nevem említésével – vagy inkább anélkül. Még színházi pályázatot is építettek rá: az Örkény Szinház 2017-ben írta ki a Kafkai fagocitátumot. Tovább

irodalom Tsúszó laptoppal a télikertben | 2018.03 | A magyar irodalom legendák övezte nagy avantgárd alakja, nemzedékek példaképe, Tsúszó Sándor az időskori műveit svédországi otthonában alkotta, mint azt Dr. Kállay O. Béla irodalomtörténész hosszú kutatómunkával kiderítette. Az élemedett korú mester személyes levelezéséből és a svéd ingatlannyilvántartás dokumentumaiból tudjuk, egzotikus dolgozószobája déli növényekkel teli télikert volt. A mediterrán és karibi dísznövények jól fejlődtek  a zord északon, köszönhetően az üvegház-hatásnak, amely kellemes meleget biztosított minden ottlakó számára az üveggel beépített teraszon. Tovább

irodalom Irodalmi élet Kárpátalján | 2017.01 | Érik az embert meglepetések. Rosszabbat vár - és lám: jobbat kap. Majdhogynem zavarba jöttem attól, hogy bár pontosan tudom, a monográfia szerzőjének mi a véleménye rólam meg arról az irodalmi felfogásról, aminek a mibenlétével minden figyelmes olvasóm tisztában lehet - a rólam írt összefoglalások mégis meglepően tárgyilagosak ebben a terjedelmes vázlatban. Szeretném hinni, mindez nem csupán azért történt így, mert az oldalaimról kimásolt anyagok javát a szerző lusta volt újrafogalmazni. Tovább

irodalom Magyar Írók Világtalálkozója | 2017.01 | 1991 nyarán tartották Keszthelyen azt a több napos rendezvényt, amely kissé fellengzősen a Magyar Írók Világtalálkozójának nevezte magát. A "világ" erős túlzás volt, bár kétség kívül érkeztek magyar írók még az amerikai kontinensről is. A résztvevők egyike még a magyar világirodalom kifejezést is használta, ezen némely avantgárdok ki is akadtak. Valamelyest az is jellemző volt a találkozóra, hogy míg a népi-nemzeti oldal túlreprezentálta magát, addig az igazán jelentős urbánus, progresszív, posztmodern... írók közül senki nem tartotta fontosnak, hogy megjelenjen a nagy összeboruláson. Tovább

irodalom Az önmagát mintázó torzó | 2016.01 | 2008-as pécsi performanszom során nem a szöveget interpretáló szerző önmegjelenítő gesztusa képezte a művészeti akció lényegét, hanem az általa létrehozott szövegkorpuszok kerültek változatos bemutatásra. A prezentációmat hagyományosnak mondható színpadi beszélgetés követte, de egykét interakcióval ezt is sikerült megzavarnom. Tovább

irodalom A József Attila Összes új digitális gyűjtőhelyen | 2015.05 | A Nyest ismerteti azt az új digitális megjelenést, amely József Attila műveinek eddigi legteljesebb gyűjteménye, és amelyet egy ELTÉ-s magyar szakos hallgató, Zámbó Gergő készített – még ám hobbiból (respect! respect!). Az életmű egyben, egy helyen eddig sehol nem volt elérhető az interneten, bár az Összes Versek fenn voltak eddig is (például a Magyar Elektronikus Könyvtárban), de itt most böngészhetővé vált az összes egyéb JA-írás is. Tovább

irodalom Honlap: Kovács Vilmos | 2014.12 | Arra gondoltam, hogy webrendszeremben illene lennie egy honlapnak, amely Kovács Vilmos életét és munkásságát mutatja be. Érthető módon és okokból az én viszonyom mindahhoz, ami kárpátaljai magyar irodalmunk legnagyobb hatású alkotóját övezi, meglehetősen ellentmondásos (apai ellenpélda), épp ezért esszében, publicisztikában, tanulmányban eddig nem tudtam pontosan megfogalmazni, mit jelent számomra Kovács Vilmos. Nekem egy egész regény kellett erről írnom (Szembesülés), amely azonban többszörös áttételei miatt kulcsregény-jellege ellenére is inkább csak szépírói megközelítés. Ezen az új honlapon sem kívántam túl személyes összegzést készíteni, inkább a tárgyilagosnak szánt kis bevezető mellé összeszedtem a fontosabbnak gondolt (főleg életrajzi) szövegek néhányát. Tovább

irodalom Kovács Vilmos: Holnap is élünk | 2014.08 | Csak most jutottam hozzá, hogy elolvassam Csordás László terjedelmes tanulmányát Kovács Vilmos Holnap is élünk c. regényéről, befogadástörténetéről. A korábban blogjában és az Együttben három közlésben megjelent értekezés most A szétszóródás árnyékában című, nemrégiben megjelent kötetét nyitja – így itt : >lásd egyvégtében is végigolvasható. Tovább

irodalom Itt fekszem, míg körbefutok | 2013.09 | Szurkálódás - avagy vihar a biliben. Piti, de jellemző ügy és két nagyra kerekített fenék... Örülök, hogy kicsit feldobhattam Csordás László alig olvasott és hótt unalmas blogját, most legalább pár napig sütkérezhet az általa kárhoztatott és szerinte az én asztalomat képező cirkusz rivaldafényében. Ez most kijár neki, mert bár a hírlapírói zsurnalizmus sablonossága és a sztármagazinok szenzációhajhászása – velem ellentétben – távol áll tőle, és bár kissé bő lére eresztette mondandóját, ezúttal mégis sikerült aránylag szórakoztató bejegyzést tennie A nagy kárpáti Csák Júing cím alatt. Egyben újra beállította saját korábbi rekordját azzal, hogy ezúttal is nyolcszor írta le a nevemet (erre, úgy tűnik, külön ügyelt). Tovább

irodalom A posztmodern maszk | 2013.07 | Markovits Teodóra alakja szellemként leng körbe évek óta. Annak idején - álszerénység lenne elhallgatni - én fedeztem fel, én adtam ki Alkarpatraz c. folyóiratát - aztán váratlanul féltékeny lett arra a munkára, amit őérette végeztem. Kicsinyes bosszúból jól leszúrta Szembesülés c. regényemet, a Tejmozit sem kímélte. Aztán esszét írt rólam. Most meg... Tovább

irodalom Menekülés a rezervátumból | 2013.01 | Könyvemet épp abba a rezervátumba zárták, amelyből évtizedek óta szabadulni igyekszem. Egyetlen példánya sem kerül kereskedelmi forgalomba, s nem jut át a határon sem. A Kő és árnyék fűtetlen kárpátaljai könyvtárak magányában didereg, nincs esélye megmérettetésre sem a nyelvterület szélesebb olvasóközönsége előtt, sem szakmai körökben. A kötetem címadó versében a kő ráhull az árnyékára, de könyvemmel mintha fordítva történne: félő, hogy az ismeretlenség egyre sűrűbb árnya telepszik rá. Ki kell hát szabadítanom valahogy. Új projektumot indítok. Tovább

irodalom Integrálódni - de mibe? | 2013.01 | „A szakmai körök és a közönség egyik része leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi igazságtalanságok új és újabb felemlítését – és a megpróbáltatások ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része elveti az ilyen alkotói magatartást, örömszövegeket vár és a befogadás feltételéül az éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik.” - A fenti problémát éppen 10 évvel ezelőtt vetettem fel s indítottam vele internetes eseményt. Tovább

irodalom Miért nem szeretjük BDK-t | 2013.01 | Az alábbiakban Markovits Teodóra kritikus és irodalomtörténész, az Alkarpatraz főszerkesztője tollából származó, eddig publikálatlan esszé néhány kiszivárogtatott részlete olvasható. A terjedelmes írásmű Miért nem szeretjük BDK-t összefoglaló cím alatt veszi sorra a kárpátaljai magyar író, Balla D. Károly viseltes dolgait, jellemhibáit, irodalmi és közéleti szélhámosságait. Az esszé nem titkolt célja: leleplezni BDK valódi énjét, bemutatni, hogyan tupírozódott jelentős életművé a sekélyes gondolkodású féltehetség által összegereblyézett szövegkazal. Tovább

irodalom Volt egyszer egy Alkarpatraz | 2012.11 | Így november 7-e táján minden évben eszembe jut az a nagyszerű és úttörő jellegű összművészeti akció, amelyet az Alkarpatraz irodalmi csoport hajtott végre 2004-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából – nem kevés humorral, gúnnyal, alkotói ötlettel és nagyra törő művészi ambícióval. Tovább

irodalom Viktor és a narancsok | 2012.11 | Afelől, ugye, senkinek sincs kétsége, hogy Örkény István korszakos zseni volt. Aki olvasta és/vagy látta a Macskajátékot vagy a Tótékat, az nemigen gondolhat mást. De az sem, aki az Egyperces novellákon nőtt fel. Közéjük tartozom. Tovább

irodalom Egy vers jelentésváltozása | 2012.10 | Ennek a versnek, bizony, története van. Meg utóélete. Talán mindkettő érdemes arra, hogy elmondjam. Keletkezésének körülményeibe és néhány műhelytitkába most beavatom hát a Nyájast, aztán pedig elmesélem azt is, hogyan és miként lett a versnek az eredetitől gyökeresen eltérő „forradalmi" jelentése egy szerkesztői belelátás kései elfogadása nyomán. Tovább

irodalom Balfas, a nagy indonéz irodalmár | 2012.07 | Alakját nem csupán életében övezték titkok, legendák. Sok évvel a halála után, miközben hazájában lassan nemzeti hősként tisztelik, a magyar sajtóban olykor még puszta létezését is kétségbe vonják. Pedig jelentős irodalmi munkássága mellett még azzal is beírta a nevét a világ kultúrtörténetébe, hogy ő volt Jimi Hendrix és Janis Joplin posztumusz házasságának a koronatanúja. Tovább

irodalom Irodalom címén | 2012.04 | Közel egy évtizeden át (1996-2004) kritikusi igénnyel igyekeztem elemezni azt, ami régiónkban az irodalom tárgykörében zajlott, vagyis azt a jelenségkört, amelyet jobb híján így szokás megnevezni: kortárs kárpátaljai magyar irodalom. A fogalom igen problematikus, lévén jószerével olyasmit jelöl, aminek a léte egyáltalán nem bizonyított, illetve attól függ, mit is értünk irodalmon. Tovább

irodalom Pilinszky és az anyagszerkezet | 2012.04 | Lengyel Balázs nevezte először a hiány költőjének. De azt is ő állapította meg, hogy Pilinszky képes a legkisebb helyen a legtöbbet kifejezni. Tömörség és hiány egy helyütt, egyazon poétikai térben? Robbanni kész kritikus tömeg és tátongó hiány? A Semmibe helyezett Minden? Tovább

irodalom Alberd Yollaka spanyolul | 2012.03 | Jobb időpontban nem is érkezhetett volna az ismert kubai költő, Heriberto Hernandez Medina üzenete. Nemrégiben írtam neki, mert szerettem volna hozzájutni az általam magyarított Alberd Yollaka-versek spanyol verziójához: Ezeket Ferdinandy György és Herberito közös munkája révén ismerhetik meg az újlatin nyelvet beszélők százmilliói. Tovább

irodalom Tízévente avantgárd | 2012.02 | Kárpátalja magyar irodalmában tízévente felüti fejét az avantgárd. Mondhatnám úgy is, hogy cirka évtizedenként felmerül kis literatúránk állóvízéből (a posvány szótól egyelőre tartózkodnék) egynéhány elszánt, de játékos kis delfin, és veszettül elkezdik szétfröcskölni a vizet. Minek következtében a lassúbb járatú őshalak ijedten kapkodnak levegőért. Tovább

irodalom Cecyl M. Joepardy életrajza | 2012.02 | A magyar irodalom számára a Nyugat nemzedéke fedezte fel. Babits esszét írt költészetéről, Kosztolányi verseket, Karinthy aforizmákat fordított tőle - révükön a bengáli nyelven alkotó költő egy időre a pesti szalonok kedvencévé vált. Később alakja részben feledésbe merül, ám néhány irodalomtörténeti korszakkal később a posztmodern újra felfedezi a maga számára. Tovább

irodalom Megannyi büszke dimenzió | 2012.01 | Regényem könyv alakú megjelenése adott visszamenőleg is értelmet az eredeti intertextuális kísérletnek, ugyanis a nyilvánosság elé tárt végszöveg – ebben egészen biztos vagyok – láthatatlanul, hiányuk révén is tartalmazza az ajándékba kapott eredeti mondatokat. Belőlük erednek az idegen nyelvekben is kultúrákba gyökerező szálak – ezzel teremtve meg számomra a Tejmozi valódi otthonosságát. Tovább

irodalom Tsúszó Sándor és a pirézek | 2012.01 | A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Tovább

irodalom József Attila körül | 2011.12 | Az egytemen gondom leginkább azzal adódott, hogy mivel a magyar stilisztikai szakanyagban akkor (rég volt: 1980-ban) fellelhető filológiai apparátust sokkal szegényebbnek találtam, mint a József Attila költészetében előforduló stiláris gazdagságot, így új fogalmakat és rendszereket kellett alkotnom. Rendre-sorra találtam ugyanis olyan hasonlat- és metafora-alakzatokat, amelyek nem illettek a szakirodalom által tárgyalt egyetlen típusba sem. Így új tipizálási módszert, új szisztémát, új szempontrendszert kellett építenem. Tovább

irodalom Megkérdeztük Balla D. Károlyt | 2011.11 | A Tejmozi oldalán van egy Szófelhő a regényben leggyakrabban előforduló szavakból. Nos, én hagytam, hogy összeálljon számomra egy mondat az elsőként megpillantottakból: „Csupán magam éreztem titkos lassan." Érdekesnek tartom, ez valószínűleg a saját befogadásomról árulkodik, de azt hiszem, valahogy így kell olvasni ezt a könyvet. Maga szerint hogy kell? Tovább

irodalom Az én József Attilám - versmaraton | 2011.11 | Egyetértésem és szolidaritásom jeléül ezúton csatlakozom a József Attila szobránál 32 óra 40 percen át tartó versmaratonhoz. A részvevők így tiltakoznak a szobor eltávolítása ellen. Én is indítottam ebben a témában magánakciót; lásd például itt: Virtuális élőlánc József Attila szobra körül - tiltakozás // Tovább

irodalom Életéhség - interjú, ART.CO | 2011.11 | „A nyelv egyszerre fizikai realitás és transzcendens absztrakció, és épp ez a jellege teszi lehetővé, hogy írói fikcióim révén a létezés mélyrétegeibe behatoljak ... miközben naponta megélem magyarságomat, aközben még nyelvi és kulturális értelemben sem szívesen kerítem körbe magamat a nemzet fogalmával.” Tovább

irodalom Újra felépített Tejmozi | 2011.11 | Cseke Gábor interjúja a Tejmozi keletkezéséről: Beszélgetőtársunk 2003-ban szokatlan irodalmi projektbe fogott: íróbarátai által szállított vendégszövegekből kiindulva, azok felhasználásával önálló elbeszélést írt Tejmozi címmel. Ennek egyik változatát lapelődünk, a Romániai Magyar Szó Színkép melléklete 2005 februárjától kezdve öt héten át folytatásokban közölte. Nemrég vehettük hírét, hogy a Magvetőnél megjelent Balla D. Károly Tejmozi című regénye. Tovább

irodalom Kollégák a Tejmoziról | 2011.10 | A könyvemet kiadó Magvető kérésére Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Závada Pál beszél a Tejmoziról az alábbi videóüzenetekben. Ezúton köszönöm szavaikat. A felvételek annak a sikeres online könyvbemutatónak az alkalmából készültek, amelyet október 12-én a Magvető Kiadó rendezett a Facebookon virtuális részvételemmel (mivel a videókra mutató linkek ott már igen alulra keveredtek, itt teszem a videókat könnyebben elérhetővé): Tovább

irodalom Meséld el a regényedet! | 2011.10 | „Saját filozófiát teremteni, még ha csak prózaíróit is – igen nagy kihívás.” Cseke Gábor interjúja új, Tejmozi című regényemről, előtörténetéről: Tovább

irodalom Tejmozi: online könyvbemutató | 2011.10 | A Magvető Kiadó 2011. október 12-én a világháló nyilvánossága előtt rendezi meg Balla D. Károly Tejmozi című, most kiadott regényének rendhagyó online bemutatóját, amely egyben sajtókonferencia is. Megszólalnak a szakma jeles képviselői, olvashatók és hallhatók lesznek részletek a könyvből, mód nyílik kérdések feltevésére és megválaszolására - a kiadó képviselői és a szerző két órán át állnak az újságírók és az érdeklődők rendelkezésére. A Magvető most tart először internetes könyvpremiert; helyszínül a kiadó Facebook-oldalát választották. Tovább

irodalom Bodor Béla és Agnosztosz theosz | 2011.08 | Halálának első évfordulója szomorú alkalom arra, hogy felidézzem néhány beszélgetésünket, levélváltásainkat különböző irodalmi ügyekben, a vele készített interjúmat, könyveit, a munkáinkról írt kritikáit… És a halálakor átérzett hiány. Akkor ezt írtam blogomban: Tovább

irodalom Bodor Béla: MIRŐL BESZÉL(T)ÜNK? | 2011.08 | Amikor határon túli, illetve kisebbségi irodalomról, kultúráról, egyáltalán létformáról beszélünk, valójában kettős csapdába esünk. A csapda egyfelől (történelmi eredetű) társadalmi, politikai, másrészt egzisztenciális eredetű. Amikor a világot határon inneni és határon túli régiókra osztjuk, óhatatlanul egy idealizált ősállapot lebeg a szemünk előtt – legyünk bármennyire felvilágosult gondolkodásúak, européerek vagy akár kozmopoliták –, és ez a valamikor volt és titokzatos ellenségeink összeesküvése folytán elbukott, legyőzött és feldarabolt magyar nagyhaza eszménye. Tovább

irodalom Egy a 100 ezerből | 2011.08 | 95 ország több mint 500-nál több helyszín… Meghívást kaptam a 100 ezer költő a változásért rendezvényre, amely egy monstre világköltészeti megmozdulás budapesti eseménye lesz. Tovább

irodalom 100 ezer költő a változásért | 2011.08 | Ez az oldal a 100 költő a változásért c. rendezvényen való távrészvételem kronológiáját tartalmazza Hivatalos oldal (angol) Hivatalos magyar oldal Magyar Facebook-oldal Blogom: Egy a százezerből (korábbi neve: 100 költő a változásért BDK napi BLOG Balla D. Károly Tovább

irodalom Bodolay Klára élete és munkássága | 2011.08 | Bodolay [szül. Blodlay] Klára (1901, Szatmárnémeti - 1957, Ungvár) - újságíró, költő. Versei, tudósításai, etűdjei 1917-től jelentek meg az Ungvári Futár, a Kárpáti Féniks, az Út, a Kassai Napló, a Hajrá és más lapokban. Ifjú leányként az ungvári úri szalonok kedvelt vendége volt, zongorázott és szavalt. Személyes ismeretségben állt Tamás Mihállyal, Győry Dezsővel, Hollósy Simonnal. Hagyatékát egy ungvári család őrzi. Tovább

irodalom Balládium: távolság } { üveggolyó | 2011.07 | Indul a Balládium új projektuma!! Meghirdettem virtuális irodalmi felolvasóhelyem új, immáron harmadik akcióját. A friss projektum lényege: arra kértem fel meghívott vendégeimet (cirka félszáz irodalmárt: barátaimat, netes ismerőseimet), hogy az alábbi kapcsolt két hívószóra reagálva készítsenek szöveget: Tovább

irodalom Balfas névrokona | 2011.06 | Bevallom, korábbi Balfas-fordításomat azért készítettem el olyan nagy igyekezettel, mert a sajtóban (újra) felmerült, hogy Muhammad Balfas vajon létező szerző-e, avagy csupán a Világirodalmi Lexikon egyik szerkesztőjének a tréfájáról van-e szó. Tovább

irodalom Villanyspenót - előbbre léptünk-e | 2011.05.30 | Az alapjául szolgáló irodalomtörténeti kötetek színe után Villanyspenótnak keresztelt internetes projektum (folyamatosan új tartalmakkal bővülő ún. hálózati kézikönyv) most már évek óta bővülő adatbázisában örömömre helyet kapott A generációváltás elmarad c. dolgozatom. Tovább

irodalom Tsúszó és a komplex létezés | 2011.05.30 | 1990 kora tavaszát írtuk, amikor sokad magammal meghívást kaptam a nagy magyar kárpát-medencei összeborulások egyik első alkalmaként számon tartott rendezvényre, A könyv nem ismer határokat című tanácskozásra, Gárdonyba. Tovább

irodalom Thézeusz vagy Ikarosz? | 2011.05.16 | „...nem vagyok alávettetve a helyi tabuknak és legendáriumoknak sem, megfogalmazom hát a tételem: noha minden erőfeszítés egy jelentős, európai mércével mérhető szépliteratúra kialakítására irányult az elmúlt évtizedekben, a puszta működés akadálytalansága érdekében oktrojált nem-esztétikai értékrend elsősorban e cél elérését zárta ki.” - Kovács Imre Attila esszéje először az UngBereg 2000 c. almanachban jelent meg. Tovább