Beszélhetnek sok mindenről a lap régi és új tulajdonosai, nyilatkozhatnak kormány- és pártszóvivők - mindenki tudja, hogy mi a valódi oka a Népszabadság megszűnésének pont azután, hogy rázós cikkeket közöltek kormánytagok viselt ügyeiről. Kétségtelen, hogy a lap nem volt mindig eléggé következetes és olykor megalkuvónak is tűnhetett, ám az utóbbi időben felerősödött rendszerkritikus hangja, és nem kétséges, hogy megszűnése része a sajtószabadság magyarországi felszámolásának.
Tovább

Részletesebbet igen, tárgyilagosabbat és árnyaltabbat is olvastam már. De szenvedélyessége mellett is ennyire telibe találó elemzést még nem olvastam Orbán Viktor karakteréről. Hajszálpontosan kirajzolódik a kisstílű akarnok figurája, aki egy országot próbál szerezni magának, hogy kisebbségi komplexusait kompenzálja, aki megittasul saját beszédeinek hazug pátoszától és aki az akaratának alávetett elvtelen talpnyalók hajbókolásától és a sikeresen becsapott tömegek tapsától infantilis hatalommámorba szédül olyannyira, hogy elveszti valóságérzékelését és harci szenvedélyének kiélésén túl semmi sem érdekli. Illetve talán már az se igazán. Tovább

Orbán Viktor feltalálta az amorf diktatúrát, amely látszatra szilárd, szerkezetét tekintve azonban inkább folyadék. Akadálytalanul szivárog fentről lefelé és mindent átitat, mígnem egylényegűvé válik vele az, amibe belehatolt. Megdöntése ezért ütközik nehézségbe, mert lassan nincs olyan társadalmi réteg, csoport, nincs ilyen szervezet, intézmény, vállalat, amelybe bele ne hatolt volna olyan mértékben, hogy a kereteikben működők ne érezzék úgy: ők is vesztesei lehetnek a rezsim bukásának. A kisemmizett milliók pedig, akiknek lassan nincs vesztenivalójuk, még mindig remekül manipulálhatók azzal, hogy a fontos információktól elzárják és agymosásnak vetik alá őket. A Kossuth-rádió hipnotikus erejű propagandája alól kiszabadulni, épp e rendszer amorf jellege miatt, szinte lehetetlen. Tovább