jegyzet
Weöres 100. Miért éppen Csönge?
| 2013.07 |
Amikor Weöres Sándor 1989-ben meghalt, Csönge még igen pici lányka volt.
Nekem pedig késztetésem született, hogy Sanyi bácsitól valahogyan
elbúcsúzzam. S mi másként tehettem volna, mint versben. Számomra
emlékezetes utolsó televíziós interjúját felidézve szonettet írtam.
Talán mondanom sem kell, hogy Csönge sem maradhatott ki belőle: Tovább
|
irodalom
Miért nem szeretjük BDK-t
| 2013.01 |
Az alábbiakban Markovits Teodóra kritikus és irodalomtörténész, az Alkarpatraz főszerkesztője tollából származó, eddig publikálatlan esszé néhány kiszivárogtatott részlete olvasható. A terjedelmes írásmű Miért nem szeretjük BDK-t összefoglaló cím alatt veszi sorra a kárpátaljai magyar író, Balla D. Károly viseltes dolgait, jellemhibáit, irodalmi és közéleti szélhámosságait. Az esszé nem titkolt célja: leleplezni BDK valódi énjét, bemutatni, hogyan tupírozódott jelentős életművé a sekélyes gondolkodású féltehetség által összegereblyézett szövegkazal. Tovább
|
internet
Az internet mint világarchívum
| 2013.01 |
A Gutenberg-galaxis porladásra ítélt darabjai a digitális világ fényében újra felragyognak… Mámorító érzés ehhez a világhoz csatlakozni, gyarapításában részt venni, sajátosságait művészi tartalommal társítani. Az önkifejezésnek és a világ értelmezésének soha nem tapasztalt távlatai nyílnak meg ezáltal. Ezekkel okosan élni: lehet-e szebb kihívás XXI. századi író számára? Tovább
|
irodalom
Pilinszky és az anyagszerkezet
| 2012.04 |
Lengyel Balázs nevezte először a hiány
költőjének. De azt is ő állapította meg, hogy Pilinszky képes a
legkisebb helyen a legtöbbet kifejezni. Tömörség és hiány egy helyütt,
egyazon poétikai térben? Robbanni kész kritikus tömeg és tátongó hiány? A
Semmibe helyezett Minden? Tovább
|
kép/forma
Isteni sugallat és teveszar
| 2011.12 |
Egyetlen
olyan más művet sem ismerek, amely az eltaszító, áhítatot parancsoló
fennköltséget és a legbensőségesebb közvetlenséget egyszerre képes
ekkora intenzitással megjeleníteni. A Baalbek lenyűgöz
monumentalitásával: erőt demonstrál, isteni magasztosságot mutat,
kozmikus hatalmat gyakorol felettünk – vakít és perzsel, szinte
megsemmisít fényével és erejével. Ugyanakkor nemcsak hogy megengedi,
hanem elvárja, kiprovokálja, hogy közelébe férkőzz, hogy intim viszonyba
kerülj vele, hogy személyes ügyeddé, titkos gondolatoddá váljon. Tovább
|
irodalom
Bodor Béla: MIRŐL BESZÉL(T)ÜNK?
| 2011.08 |
Amikor határon túli, illetve kisebbségi
irodalomról, kultúráról, egyáltalán létformáról beszélünk, valójában
kettős csapdába esünk. A csapda egyfelől (történelmi eredetű)
társadalmi, politikai, másrészt egzisztenciális eredetű. Amikor a
világot határon inneni és határon túli régiókra osztjuk, óhatatlanul
egy idealizált ősállapot lebeg a szemünk előtt – legyünk bármennyire
felvilágosult gondolkodásúak, européerek vagy akár kozmopoliták –,
és ez a valamikor volt és titokzatos ellenségeink összeesküvése
folytán elbukott, legyőzött és feldarabolt magyar nagyhaza eszménye.
Tovább
|
Példaképek nélkül
| 2011.05.09 |
A weboldal optimalizálás nyomán mára kételkedő és tépelődő emberré váltam. Iróniába oltott illedelmes
cinizmusom, a látható jelenségek visszája, rejtett abszurditása iránti
érdeklődésem, a dolgokat ellenkezőjükkel együtt elfogadó szemléletem
valahogy soha nem engedte, hogy vezércsillagok mögé sorjázzak. Tovább
|
|
|