Két kárpátaljai magyar író tiltakozásul kilépett az ukrán írók szövetségéből. Nem sokkal az új ukrán oktatási törvény hatályba lépése után Berniczky Éva és Balla D. Károly - tiltakozásul a törvény 7. cikkelye ellen, amely korlátozza az anyanyelven való tanulást - kilépett Ukrajna Nemzeti Írószövetségéből. Ennyi a lényeg. Annak rendje és módja szerint megírtuk a nyilatkozatot, tagsági igazolványainkat mellékelve eljuttattuk a Szövetség helyi szervezetének az elnökéhez. | Akadtak, akik megkérdezték: rendben, hogy tiltakozunk, rendben, hogy az oktatási törvény ellen - de hogy jön ide az írószövetség. Hát csak úgy, hogy ez a szervezet része annak az állami struktúrának, amelynek a keretében a törvény megszületett, mi pedig még a magunk közvetett módján sem szeretnénk ennek az egyre erősödő, az állampolitika szintjére emelkedett nacionalista politikai kurzusnak a működéséhez asszisztálni azzal, hogy tagjai maradunk az ukrán alkotó értelmiség élcsapatát reprezentáló írószervezetnek. Tovább

Négy év telt el azóta, hogy írásom címében először illettem Ukrajnát egyértelműen negatív jelzővel. A komisz Ukrajna keltett keltett némi visszhangot, sokan érezték úgy, hogy helyettük fogalmaztam meg ellenérzéseimet az országgal és annak irányító hatalmi rendszerével kapcsolatban. És bár nem volt szándékom új jelzőt aggatni a lakhelyemül szolgáló államalakulatra, tavaly az új ukrán oktatási törvény hatályba léptetése miatt mégis meg kellett írnom Az ostoba Ukrajna című opuszt is. Azóta nem sok jó történt, akár újabb jelző is következhetne, hiszen 2018. február 28-án Ukrajna Alkotmánybírósága határozatot hozott a 2012-es, kisebbségbarát nyelvtörvényként emlegetett jogszabály érvénytelenítéséről, kimondva, hogy „Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól” nem felel meg Ukrajna Alkotmányának (alkotmányellenes); a nyelvtörvény a döntés következtében a határozat elfogadásának napjától már nem hatályos. A döntés ügyében fellebbezésnek helye nincs. Tovább

Szerelmese vagyok a magyar nyelvnek és nem szegényíteni vagy hagyományaitól megfosztani akarom, csupáncsak azt, hogy használhatóbb legyen és kevesebb akadájba ütközve töltse be legfőbb funkcióját az emberi kommunikációban. Rászántam hát magam erre a lépésre, éppen azért, mert a nyelv iránti végtelen odaadásomban úgy éreztem, meg kell sürgetnem valamivel egy rég meghaladott állapot megszüntetését. Tovább

A nyelv változik. A szavak jelentése módosulhat az idő múlásával. A szolid szó eredeti jelentése például: tekintélyes, jelentős, sűrű, szilárd, terjedelmes, biztos, megingathatatlan, megbízható, nagy. Ma mégis visszafogott, szerény, mértéktartó, halk szavú, disztingvált értelemben használjuk, és ezen senki sem akad fenn. Mivel most találkoztam vele először, felkaptam a fejemet a lamentál ige számomra ismeretlen jelentésű használatára. Utóbb kiderült: egy egész generáció már így használja. Tovább

Ha suta, félreérthető, nyakatekert mondatot olvasok valahol, mindig Babits megállapítása jut eszembe: Minden rossz mondat töröttablak, melyen át egy rossz gondolatra látni. Efféle törött ablakokból bizony túlkínálat van mostanában, akad épület, amelynek homlokzatán szinte csak ilyenek találhatók. Tovább

Első dühömben elküldtem a picsába a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási online szoftverét (Mit tud a helyesírás.mta.hu?), aztán részben visszakoztam, mert egy Twitter-beli ismerősöm, majd a program fejlesztőinek egyike meggyőzött, hogy három kifogásom közül legalább másfélben nincs igazam. Ezzel együtt fenntartottam, hogy nem igazán jó az a program, amely: Tovább

Nem várt (?) reakciókat váltott ki minapi bejegyzésem, amelyben egy szerintem igen ostoba és a kárpátaljai magyarság ügyének inkább ártó, mint használó ötletet bíráltam keresetlen szavakkal: Nettó baromság – Itt Magyarul Is. Az egyik reakció magától az ötletgazdától érkezett személyes, baráti hangú e-mail formájában. Tovább

A Google, mint tudjuk, nem gondolkodik, mégis egyre okosabb. Algoritmusait folyton fejlesztik, finomítják, így néha már akkor is megérti, mire keressük a választ, ha pontatlanul, körülményesen tettük fel a kérdést. Ha például ezt gépeljük a keresőbe: Kinek is a filmjében fürdik Anita Ekberg egy szökőkútban? – jó esetben Fellini neve kerül az első helyre. Tovább

Mint azt körlevélben tudatták velem, állami támogatás híján megszűnőben van, vagy legalábbis a korábbi formájában 2013. január 1-től már már nem tud működni A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, régebbi és közismertebb nevén az Anyanyelvi Konferencia. A hír nem örvendetes, inkább szomorú akkor is, ha a nevezett szervezet működésének kezdettől voltak bizonyos furcsaságai. Az ellenben tagadhatatlan, hogy maguk a rendezvények, a tényleges anyanyelvi konferenciák több szempontból is emlékezetesek maradnak számomra. Tovább

Talán még emlékeznek néhányan arra, hogy Kárpátaljának volt saját Yetije és UFÓ-ja is. 2005-ben nem átallottam abszolút hiteles sajtóforrásokra hivatkozva a Mozgó hasábjain hírbe hozni mind az erdeinkben látott titokzatos nagylábút, mind a ruszin falucska fölött megjelent és egy férfit elrabló földön kívülieket. Tovább

Régóta tudom, a kedvezőtlen induló helyzet és a siker elérését akadályozó úgynevezett objektív és szubjektív korlátok nem feltétlenül kárhoztatják sikertelenségre az embert, mert másutt, másban akár sokszorosan is visszakaphatja – talán inkább: visszaszerezheti – azt, ami veszni látszott. A teljesség felé több út vezet, és könnyen előfordulhat, hogy a nehezen járható tövises ösvényen mezítláb haladva többet profitálunk a saját gyötrelmeinkből, mint a kövezett úton könnyen sikló jármű vezetője a maga úti élményéből. Tovább

Mivel a november 13-át a magyar nyelv napjává tévő országgyűlési határozat egyebek mellett kilátásba helyezi, hogy a kormány a külhoni civil közösségeket is bevonja a nyelv „korszerű továbbfejlesztését” célzó „intézkedési tervbe”, ezért az Egyek alkotócsoport elébe ment az együttműködésnek, lázas munkát folytatott, amelynek eredményeképpen, mint a csoport elnöke, ezennel bejelentem két fejlesztésünk érvénybe léptetését: az ünnep alkalmából mától a magyar nyelvben használatos a hamis igemód, a semmis szám és a kétharmados szám. Tovább

Soha ilyen szép és gazdag nem volt a magyar nyelv, mint most, ugyanakkor a magyar nyelv bajban van, mint általában minden nyelv – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök Széphalmon, az első anyanyelvi juniálison. Tovább