Egy Lenin-vers története
| 2011.05.02 |
Gyakorló önboncnok vagyok, így számomra soha nem okozott nehézséget
szembenézni korábbi, húsz-huszonöt vagy akár harminc-harmincöt évvel
ezelőtti önmagammal. Mindig is igyekeztem tudatosítani kicsi és súlyos
hibáimat, apró és nagy tévedéseimet, piszlicsáré vagy „végzetes”
mulasztásaimat egyaránt. Magamat elemezve így nagyjából tudom,
ballépéseim, netán bűneim közül melyek azok, amelyeken a): leginkább csak mosolyogni lehet; amelyekkel b): érdemes komolyan szembenézni, okulni, tanulságokat levonni belőlük; illetve c):
mi az, ami fájdalmas tényként, lelkiismereti problémaként elevenen él
bennem úgy, hogy valószínűleg soha nem vethetem ki magamból. Tovább
|
Halálkeringő - szédülés nélkül
| 2011.05.02 |
Köves Krisztián Károly 2010-es filmje jófajta
pszichothrillernek indul, de a történet fokozatosan felszámolja saját
műfaji kereteit. Miközben igényes, művészfilmbe illő képi elemek uralják
a látványt, aközben komikus és abszurd elemek épülnek a történetbe, ami
még nem lenne baj, de jönnek sorra a sablonmegoldások is. Tovább
|
Kárpátalja évszámokban 1867-2010
| 2011.05.02 |
Kárpátalja évszámokban | könyv | történelem | kronológia | Az Ungvári Nemzeti Egyetem kiadója jelentette meg a Kárpátalja évszámokban 1867-2010
c. kétnyelvű (ukrán-magyar) kiadványt, amely a címben szereplő
évszámhatárok közötti legfontosabb eseményeket veszi számba Kárpátalja
vonatkozásában. A kötet szerkezetileg nyolc részre tagolódik aszerint,
hogy a régió az adott időszakban mely államhatalom alá tartozott. Tovább
|
Csernobil sugaras útján
| 2011.05.02 |
Huszonöt évvel ezelőtt tanultuk meg a csakhamar félelmetes szimbólummá nőtt fogalmat: Csernobil. Kifejezője a rossznak, a fenyegetettségnek, a bűnös emberi felelőtlenségnek, a politika álnok politika képmutatásának, a lopakodó és mindenbe belefészkelő halálos veszedelemnek, a sorsszerűen bekövetkező istencsapásnak. Csernobil… Tovább
|
A borostyán csavarhúzó
| 2011.05.02 |
Emlékszem a napra - május volt, virágoztak az orgonák -, amikor egyszer csak betoppant Olga... Nem ismertük meg, hogy is ismerhettük volna, és a nevét is hiába mondta meg, hirtelenjében nem tudtuk hova tenni. „Из соседа” - mutatott a szomszéd házra, s anyáméknak kikerekedett a szemük.
Tovább
|
|
|