Mit tesz az, aki lamentál

A nyelv változik. A szavak jelentése módosulhat az idő múlásával. A szolid szó eredeti jelentése például: tekintélyes, jelentős, sűrű, szilárd, terjedelmes, biztos, megingathatatlan, megbízható, nagy. Ma mégis visszafogott, szerény, mértéktartó, halk szavú, disztingvált értelemben használjuk, és ezen senki sem akad fenn. Mivel most találkoztam vele először, felkaptam a fejemet a lamentál ige számomra ismeretlen jelentésű használatára. Utóbb kiderült: egy egész generáció már így használja.

Azon lamentálok, hogy...

A televízióban zenész és politikus, a közösségi portálon íróember szóhasználatában tűnt fel mostanában a lamentál, lamentálok ige számomra szokatlan használata. Én a kifejezésnek a panaszkodik, siránkozik, felpanaszol, kifogásol jelentését ismertem csak eddig, és nem véletlenül: így szerepel az a szótárakban. Elő ugyan nem vettem most egyiket sem, de az internetes rákeresések igazolták ismereteimet, a Tinta Kiadó idegenszavas e-szótára szerint

A szininimaszotar.hu szerint a

„lamentál” szinonimái:

Az e-nyelv.hu szómagyarító részlege szerint

lamentál

siránkozik, sopánkodik, kesereg, panaszkodik, (meg)sirat, nagyon sajnál, fájlal

Ugyaninnen tudhatjuk meg a latin eredeti kifejezést és annak jelentését:

lamentari, lamentatus ’hangosan és igen jajveszékel, jajong, jajgat, siránkozik, megsirat’ < lamentum ’sírás, jajgatás, siránkozás’ < proto-indoeurópai *la- ’kiált, kiabál, ordít’

Azon lamentál, hogy...

A kifejezés és jelentése közvetlen összefüggésbe hozható a vallási értelmű lamentáció szóval. A Lamentációk néven számon tartott imádság Jeremiás próféta siralmaiként ismert ájtatosság. A szerzetesi közösségekben régen szentnapi éjszakai imáikban Jeremiás próféta siralmait olvasták az Ószövetségből.

Erről a Vasárnap c. keresztény online kulturális lapban ezt olvashatjuk:

A Lamentációk vagy Jeremiás siralmaiként ismert ájtatosság a szent három nap egyik többé-kevésbé ismert imádsága. |…| Az egyház ősi gyakorlata, hogy húsvét évi ünneplését hosszabb előkészület előzi meg. Először ez háromnapos böjtöt, intenzív imát és a húsvét éjszakájának átvirrasztását jelentette. Ez a készületi idő aztán kibővült 40 napra, és a készületi idő szertartásai is egyre gazdagabbá és színesebbé váltak. A zsolozsma közös imádkozása hosszú évszázadokon keresztül nemcsak a szerzetesek imája, hanem a hívek által is nagy létszámban látogatott liturgia volt. Különböző vidékeken, különböző alkalmakkor ma is az. Ennek a hagyománynak a része a szent három nap alkalmával nemcsak szerzetesközösségekben, hanem plébániaközösségekben is végzett zsolozsma.

Ehhez képest mostanában többször egymás után ettől erősen eltérő értelmű szóhasználattal találkoztam. A jeles író a Facebookon nemrégiben azon lamentált, vajon vissza kellene-e adnia egy kitüntetését (visszaadta…). Az egyik ellenzéki párt vezető politikusa szerint most kell cselekedni, mert 2018-ban késő lesz azon lamentálni, vajon mit rontottunk el (már most késő van…). A minap egy zenei producer számolt be arról, hosszú ideig lamentált azon, hogyan lehetne popdalt faragni a népzenei ihletésű dallamból (sajnos sikerült neki…).

A lamentál szónak az eredetitől eltérő morfondíroz, töpreng, tépelődik, skrupulizál jelentése, úgy tűnik, terjedőben van. Egy barátom is ekként ismeri-használja. Még egy családi történetet is felelevenített, honnan ismeri a szót. Nagyapja vonakodott valami házimunkát elvégezni, mire nagyanyja így nógatta: „Ne lamentálj annyit, fogd és vigyed!”. Ismerősöm ebből egyértelműen arra következtetett, hogy a felszólítás azt jelentette: az öreg ne tépelődjön, ne gondolkodjon, ne tanakodjon annyit, fogjon dologhoz. Holott a nagypapa, meglehet, nem annyira morfondírozott, mint inkább panaszkodott, kifogásolt, esetleg jajgatott, siránkozott; alighanem sérelmesnek találta, hogy valamit neki kell elvégeznie.

Valószínűnek tartom, a köznyelvben is így terjedhetett el: aki valaminek az elvégzésével kapcsolatban kifogásokat emel, sérelmeket sorol, felpanaszol ezt-azt, az olyan, mintha tépelődnék azon, elvégezze-e az elvégzendőket. Aki cselekvés előtt vagy helyett felpanaszol valamit, az lamentál, de ebből a panasztétel ténye helyett a cselekvés elodázására alkalmas tétovázás ténye ragadt rá a szóra új jelentésként.

Ha elkötelezett nyelvművelő lennék (mint voltam 30 éve), most erőst lamentálnék a terjedő szóhasználat miatt, amióta azonban magamévá tettem a szociolingvisztika tanításait, most csak azon lamentálok, vajon mikorra kerül be ez az új keletű jelentés a szótárakba.

---

kinyomtatom!

oldal tetejére