Érdemes elolvasni ezt a könyvet, nemcsak a meglepő fordulatokban bővelkedő cselekménye, hanem az olyan érdekfeszítő zárványok miatt is, mint a fiatalkori misztikus eltévedésélmény... Nyelvileg a szöveg tömör, hallatlanul megformált, pontos, tárgyilagos poszt-posztmodern szöveg. Tovább

A regénybeli kijelentést nem szándékoztam magamra vonatkoztatva azon valóságosságában érvényesíteni, de ötvenedik életévemet betöltve függőben sem hagyhattam hősöm elhatározását: a nem annyira internetes heccnek, mint sokkal inkább egyfajta morális cselekedetnek szánt virtuális öngyilkosság és a posztumusz mivolt felvállalása a legmegfelelőbb gesztusnak látszott. Tovább

A virtuális megelőzöttség nem egyéb, mint egy még be nem következett esemény világhálós előkészítése abból a célból, hogy az előzetes várakozás és főként a feltételezett bekövetkezés esetén az akcióban részt vevő weboldalak jelentős látogatottságra tegyenek szert. Az akció webtechnikai keretét minden alkalommal aktuális társadalmi-közéleti tartalom tölti meg és humoros felhang lengi körbe. Tovább

Regényem könyv alakú megjelenése adott visszamenőleg is értelmet az eredeti intertextuális kísérletnek, ugyanis a nyilvánosság elé tárt végszöveg – ebben egészen biztos vagyok – láthatatlanul, hiányuk révén is tartalmazza az ajándékba kapott eredeti mondatokat. Belőlük erednek az idegen nyelvekben is kultúrákba gyökerező szálak – ezzel teremtve meg számomra a Tejmozi valódi otthonosságát. Tovább

A játéknak, játszásnak mindig fontos szerepe volt az életemben: általában szenvedéllyel űztem valamennyit. Ha mostanában valaki a hobbim felől érdeklődne, három nagyon rövid szót mondanék: sakk, go, SEO. Két ősi és egy nagyon új fogalom. Régebben erre a kérdésre a szellemi játékok választ adtam (ha jól emlékszem, ezzel a hobbival szereplek a Ki kicsoda? lexikonokban), és ez akkor jobban is fedte a valóságot. Tovább

Balla D. Károly: Tejmozi. Különös, finomra csiszolt, sajátos hangulatú, többrétegű regény, bár a műfaji megjelölés nem fedi pontosan a valóságot, néha ugyanis az volt az érzésem, hogy verset olvasok vagy zenét hallgatok. Az elválások és az egymásra találások könyve. Apa-regény, anya-regény, testvér regény, ön-regény. Tovább

A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Tovább

...amikor a kultúrára, művészetre, sajtóra ideológia nyomás nehezedik és mindez állampolgárok millióinak egzisztenciális kiszolgáltatottságával és helyzetük kilátástalanságával párosul – akkor eljön az ideje annak, hogy a kívülálló még kívülebb helyezze magát és saját helyét a fennálló hatalmi struktúrával szemben határozza meg. Tovább