jegyzet Belerészegedve: foci EB 2016 | 2016.06 | Mint amikor a hosszú elvonókúra és gyomorgörcsös absztinencia után a súlyos alkoholista rácuppan az első üveg házi pálinkára. Persze: legyen sikeres a magyar foci – de ne kardlendítő náci szurkolókkal, ne cigányozó, zsidózó, buzizó skandálással, ne ezzel a visszatetsző orbánviktori mindenáronnal, ne stadionépítő megalomániával. És ne az első szerény sikerbe belerészegedő, hamis illúzióban ringatózó tömegekkel. Pláne nem azzal a feltételezéssel, hogy ez most itt egy diktátori hajlammal megvert, a valóságtól elszakadt, a nemzetet megosztó szociopata népvezér gyalázatos országlásának az igazolása lenne. - Kekecblogomban mondtam véleményt: Tovább

jegyzet Újraintegrálódás a provinciába | 2016.01 | Aki a kárpátaljai magyarság számára adott szűkös lehetőségekhez képest nagyságrendekkel nagyobb szellemi tágasságban élhet, alkothat és érvényesülhet, az – gondolnám – nem dönthet úgy, hogy sikertelensége miatt a sorsa vert nyomoronc kárpátaljai magyar provinciába kapaszkodva próbál alkotóként mégis valami látható eredményt elérni. Tovább

jegyzet Ördög a részletekben | 2016.01 | Előbbi az utóbbiakban lakozik, mint tudjuk. Éppen ezért a részletek akár fontosabbak is lehetnek, mint a nagy egész, mert gyakran apróságokon múlnak, dőlnek el a legnagyobb dolgok is. Most én mégis arról vagyok kénytelen beszámolni, hogy elvesztettem érdeklődésemet az egyes részletek iránt, és egyre inkább az izgat és nyugtalanít: végeredményben mire fut ki, hogyan és miként lesz vége ennek az egésznek. Tovább

jegyzet Egy szerény évforduló | 2014.06 | 2014 májusában éppen tíz esztendeje volt annak, hogy újra NEM publikálok a Kárpáti Igaz Szóban. Azelőtt már volt egy 12 éves (!) önkéntes szilenciumom, de aztán 2003 tavaszán megtört a jég egy kedvező főszerkesztőváltás nyomán. Akkor 12 hónapon át elég sűrűn jelentkeztem, külön oldalam is lett a Hóvége mellékletben Múzsák és mázsák címen. Aztán újra elegem lett a lap hangneméből, nívójából... Egy blogomban az évforduló okán most újraközöltem akkori írásaimat. Tovább

jegyzet Európa víziója | 2014.06 | A témának mára külön szakirodalma lett... Az osztrák énekes(nő) és a hozzá való viszony hihetetlen indulatokat keltett és hosszú polémiákat indított. Sokan azt vallják, a jelenséghez és a személyhez való viszonyulás egyfajta próbaköve volt annak, hogy valaki toleráns, liberális, befogadó nézetű-e avagy sem. Sokan, akiket annak tartottam, kiderült, hogy mégsem azok... Én az esti műsor után - még semmilyen visszhangról nem értesülve - reggel ezeket írtam blogomban: Tovább

jegyzet Szemben a gesztenyékkel | 2013.09 | Éva a temetőben járt délelőtt és hozott nekem onnan négy gesztenyét. Nagyszüleim és Pali bátyám sírjára is tett néhányat. A gesztus meghatott. Talán éppen elérzékenyülésemet leplezendő kérdeztem meg tőle délután, kezdhetem-e ezzel a mondattal a tervezett blogbejegyzésemet: „Éva ma hozott a temetőből néhány vadgesztenyét a síromra.” Merthogy cinikusnak látszani talán még mindig jobb, mint meghatódásra és nosztalgiázásra hajlamos öregembernek, aki könnyeit törölgetve idézi fel régvolt őszök emlékét. Igen: sokkal inkább a kínos-ironikus szembenézés, mint a szépítő nosztalgia… Tovább

jegyzet Bukóablak | 2013.09 | ...És hirtelen rájövök, miért sokkal inkább kedvemre valók új nyílászáróink Orbán Viktornál. Azért, mert ezeket az ablakokat bármikor bukó helyzetbe lehet állítani... Több mint ötven évet szolgáltak ezek az ablakok. Valamelyik régi fényképalbumunkban található az a fotó, amelyen még csak üres nyílások ásítoznak a falakban. Apám egy talicskát tol a leendő szoba közepén ingujjban (de elmaradhatatlan csokornyakkendőjétől még ekkor sem vált meg), körben téglarakások, tető még sehol. Tovább

jegyzet Az ukrán földgömb | 2013.09 | Immáron semmilyen további területi vitának helye nincs! A földgömb egyetlen grandiózus méretű kontinensét teljes egészében egyetlenegy hatalmas ország foglalja el: a független és függetlenségére láthatóan igencsak büszke Ukrajna. A gigantikus kiterjedésű szárazföld partjait kék és sárga (!) óceánok mossák: ezek nem mások, mint az Ukrajnával szomszédos államok. Tovább

jegyzet Téveszme a magasban | 2013.09 | Meglepő adat: a magyarországi lakosság 42 százaléka tudni véli, hogy nem a kormány irányítja az országot, hanem valami titkos háttérhatalom. Érdemes hogy egy téveszme eredményesebben egyesítheti a széthúzó magyarságot, mint mondjuk a nemzeti és liberális minimum közös elfogadása. Az ország és a nemzet sorsát ténylegesen befolyásoló elvek megítélésében rég kettészakadt az ország, elképzelhetetlen egy akárcsak 30 %-os átfedődés a politikai irányzatokhoz vagy világnézetekhez köthető embercsoportok között, de lám, akad valami, amiben mutatkozik némi egyetértés. Tovább

jegyzet Weöres 100. Miért éppen Csönge? | 2013.07 | Amikor Weöres Sándor 1989-ben meghalt, Csönge még igen pici lányka volt. Nekem pedig késztetésem született, hogy Sanyi bácsitól valahogyan elbúcsúzzam. S mi másként tehettem volna, mint versben. Számomra emlékezetes utolsó televíziós interjúját felidézve szonettet írtam. Talán mondanom sem kell, hogy Csönge sem maradhatott ki belőle: Tovább

jegyzet A genetika tetoválása | 2013.05 | Kovásznai nagyanyámat a mostohaapja „Magyarnak nem adlak” felkiáltással román férfihez akarta kényszeríteni, hát megszökött otthonról a házasság elől. Jó messze keveredett Székelyföldről, Budapesten kötött ki, műbútorasztalos nagyapám oldalán. Tizenöt éven át nem sikerült teherbe esnie. Orvosról orvosra járt, kipróbált minden gyógyfürdőt, elvégzett minden javasolt kúrát. Mígnem, végső kétségbeesésében és meghazudtolva rátarti reformátusságát, felajánlotta Szent Antalnak legféltettebb kincsét... Tovább

jegyzet Vidnyánszky csúfos dicsősége | 2013.05 | Majd ha lesz Vidnyánszky Attila csúfos dicsőségéről a nyilvánosságnak szánt véleményem, azt magam szeretném megírni – válaszoltam egy magasan jegyzett budapesti lap újságírójának, aki szeretett volna elbeszélgetni velem úgy, hogy a mondandómat – ahogy írta – bizalmasan kezelte volna. Kis gondolkodás és két parti sakk után ezt válaszoltam: Tovább

jegyzet Belülről buktatni Orbánt | 2013.05 | A magyar demokratikus ellenzék gyöngeségét tapasztalva egyre biztosabb vagyok abban, hogy Orbán Viktort csak belülről lehet megbuktatni. Ami persze nem jelentené automatikusan a Fidesz politikájának gyökeres megváltozását, de az autokrata Orbán-rezsimnek mégis véget vetne, és utat nyithatna valamiféle társadalmi konszolidáció felé. Tovább

jegyzet Rossz mondat, törött ablak | 2013.05 | Ha suta, félreérthető, nyakatekert mondatot olvasok valahol, mindig Babits megállapítása jut eszembe: Minden rossz mondat töröttablak, melyen át egy rossz gondolatra látni. Efféle törött ablakokból bizony túlkínálat van mostanában, akad épület, amelynek homlokzatán szinte csak ilyenek találhatók. Tovább

jegyzet Az utolsó boldog Könyvnap | 2013.05 | Az alább nagyobb méretben is látható fotót a készítője, a Kárpátaljára korábban gyakran ellátogató egri Kolláth Jóska barátom osztotta meg a Facebookon. Indult is egy kis párbeszéd, én például rákérdeztem, hogy mikor, melyik évben készülhetett a kép – kapásból magam sem tudtam teljes biztonsággal megállapítani. Tovább

jegyzet A lófarkas majom | 2013.05 | Első dühömben elküldtem a picsába a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási online szoftverét (Mit tud a helyesírás.mta.hu?), aztán részben visszakoztam, mert egy Twitter-beli ismerősöm, majd a program fejlesztőinek egyike meggyőzött, hogy három kifogásom közül legalább másfélben nincs igazam. Ezzel együtt fenntartottam, hogy nem igazán jó az a program, amely: Tovább

jegyzet Választások 2014 | 2013.05 | 2013 áprilisában megkíséreltem a 2014-es magyarországi országgyűlési választások eredményeit megtipplni. Összességében 55 %-ot adtam a mostani kormányerők, és 45 %-ot a demokratikus ellenzék győzelmének. Ezen belül 10-10 %-ra taksáltam az ottani vagy itteni 2/3-os győzelmet, 15-nek gondolom azt, hogy a Fidesz vékony többséget szerez és 30 %-nak azt, hogy a Jobbikkal koalícióra lépve fog kormányozni. A maradék 35 % a demokratikus ellenzék vékony győzelme. Részletek: Tovább

jegyzet A magaslati haza elvesztése | 2013.05 | Csoóri nem emelte fel szavát Kertész Imre védelmében, Jókai Anna nem szállt síkra Esterházy mellett, Albert Gábor, Tornai József nem tette helyre a Konrád-kirekesztőt, Görömbei, Szörényi nem védte meg Radnóti Sándort, Sára Sándor nem emelt szót Tar Béláért. A bent maradtak sunyi (vagy egyetértő) hallgatása kíséri a lassan teljessé vált kirekesztést. Tovább

jegyzet Nyulasvíz | 2013.03 | És ti már felvettétek a magyar állampolgárságot? Kérdezi szinte hetente valaki ismerőseink közül. Nehéz okosan felelni, mert a száraz nem után azonnal jön a miért nem, és ez már önmagában is konfliktushelyzetet teremt. Alig lehet elkerülni, hogy nemzeti büszkeségében meg ne sértsük a kérdezőt. A kijelentés, hogy nekünk nincs szükségünk sem magyarságunk megéléséhez, sem gyakorlásához semmilyen közjogi betagozódásra, önmagában nem elég, mert ezzel megbánthatjuk azt, akinek viszont égető szüksége van ilyesmire. Tovább

jegyzet Boró, egér van a házban | 2013.01 | Boró néni a vasárnapi ebédet főzi a konyhában, Miklós bácsi a dolgozószobában szöszmötöl, értékes könyvgyűjteményének féltett darabjait rendezgeti. Roppant elégedett, mert sikerült teljessé tennie Révai nagy lexikonát. Igaz, kicsit fáradságos munkával pótolta az egyetlen hiányzó kötetet – de megérte. Ám ahogy igazgatja a vastag tómuszokat, egérpiszkot talál. Közelebbről is szemügyre veszi a fekete szemcséket, igen, semmi kétség. Kiemel néhány könyvet a lelet környékéről, alaposan megvizsgálja őket. A negyediken aztán felfedezi az éles kis fogak nyomát: a bőrtábla sarkát csúnyán megbontotta a hívatlan látogató. Tovább

jegyzet Kapok vagy nem kapok? | 2012.11 | Boró néni a vasárnapi ebédet főzi a konyhában, Miklós bácsi a dolgozószobában szöszmötöl, értékes könyvgyűjteményének féltett darabjait rendezgeti. Roppant elégedett, mert sikerült teljessé tennie Révai nagy lexikonát. Igaz, kicsit fáradságos munkával pótolta az egyetlen hiányzó kötetet – de megérte. Tovább

jegyzet Helyre vagyunk állítva | 2012.10 | Mint olvasom, nemrégiben Kárpátalján az erre roppant módon avatott Kövér László újraavatott. A tudósítás szerint a vereckei honfoglalási emlékmű helyreállítási és új oltárkövének avatási ünnepségén a magyar Országgyűlés elnöke több száz ember előtt elmondott beszédében a következőket hangsúlyozta: Tovább

jegyzet Local colour és sine qua non | 2012.10 | Az ugye elvárható egy honlapokat kreatív módszerekkel optimalizáló irodalmártól, hogy olykor rácsapjon valamilyen aktuális szenzációra. Nem teheti meg, hogy mindig csupán várakozik, hosszú évekig csak lesi, mikor is száll le az ember a Marsra, mert akkor majd végre rongyosra látogatják a honlapját. Tovább

jegyzet Csupakabra és tigrispiton | 2012.10 | Talán még emlékeznek néhányan arra, hogy Kárpátaljának volt saját Yetije és UFÓ-ja is. 2005-ben nem átallottam abszolút hiteles sajtóforrásokra hivatkozva a Mozgó hasábjain hírbe hozni mind az erdeinkben látott titokzatos nagylábút, mind a ruszin falucska fölött megjelent és egy férfit elrabló földön kívülieket. Tovább

jegyzet Pap Jancsi, vak ló, nyelvtörvény | 2012.09 | Tudjátok, Papjancsinak azt a balféket hívjuk, aki rosszul meséli el a viccet, mert nem érti a poén lényegét, illetve ha érti, akkor meg elügyetlenkedi. Ha elmondásait nem is, őt magát joggal tarthatjuk szórakoztatónak: viccei helyett a viccet rosszul mondó Papjancsi válik humorforrássá. Tovább

jegyzet Piréz csupakabra Kárpátalján | 2012.09 | Hosszú és odaadó kutatómunka eredményeként sikerült kiderítenem nem csupán azt, hogy a mostanában Kárpátalján egyre több riadalmat keltő titokzatos lény eredetileg az ókori pirézek totemállata volt, hanem azt is, hogy neve inka közvetítéssel kerül az ópirézből a spanyolba. Tovább

jegyzet 10 éve lógok a blogon | 2012.09 | Nemrég egyszemélyes megemlékezés szerény, de felemelő keretéi között méltattam blogírói nagyságomat. Erre a méltán megérdemelt ünnepi gesztusra egy jeles évforduló alkalmából került sor: tíz évvel ezelőtt kezdtem napi rendszerességgel webjegyzeteket írni, nem tudva, hogy ezzel felgyorsítom akkor már zajló eltávolodásomat a honi köz- és kulturális élet szereplőitől. Tovább

jegyzet A nemzeti búzafű | 2012.09 | A búzafű arra is jó, amire nem! -/- Valószínűleg tévedésben élnek azok, akik szerint a biotermékek csimborasszója a szója és a férges alma. Ez még a szójásszabadság és pálinkafőzési adókedvezmények közepette sem fogadható el: az almapálinkánál 113 %-kal egészségesebb a búzafűlé és a bodza-filé. Tovább

jegyzet A játék örök | 2012.08 | A sors kegyeltje vagyok, mert újabban megtehetem, hogy egyre többet játszom. Azt játszom, hogy dolgozom. Azt dolgozom, hogy játszom. Szépen, ikesen. Játszom sakkot, gót, seót, irodalmat. Játszom az eszem. Az agyamat játszítom, a logikámat futtatom rövid és hosszú távon, nézem, átugorja-e az akadályokat vagy belebukik a vizesárokba. Tovább

jegyzet Érdekérvényesítésből elégtelen | 2012.08 | Ahogy napról napra közelednek Ukrajnában az őszre kiírt választási csalások, egyre undorítóbbá úgy válik a mocsárgázt árasztó helyi sajtó is. Nem csoda, ha az önajnározó és ellenséggyalázó cikkek láttán újra és újra eljutok oda, hogy az amúgy is nagyjából olvashatatlan itthoni magyar lapok közleményei csak akkor érnek el hozzám, ha MTI-hír lesz belőlük vagy ha valamelyik magyarországi lap szemlézi őket. Így történt ez legutóbb is. Tovább

jegyzet Idegentitás | 2012.06 | Régóta tudom, a kedvezőtlen induló helyzet és a siker elérését akadályozó úgynevezett objektív és szubjektív korlátok nem feltétlenül kárhoztatják sikertelenségre az embert, mert másutt, másban akár sokszorosan is visszakaphatja – talán inkább: visszaszerezheti – azt, ami veszni látszott. A teljesség felé több út vezet, és könnyen előfordulhat, hogy a nehezen járható tövises ösvényen mezítláb haladva többet profitálunk a saját gyötrelmeinkből, mint a kövezett úton könnyen sikló jármű vezetője a maga úti élményéből. Tovább

jegyzet Arabella a csillagokból | 2012.04 | Büszkén mutatja hét esztendei munkájának bordó műbőrbe kötött eredményét. Újra és újra nekifutok a hosszú címnek, aztán inkább belelapozok… Van benne elég sok helyszíni fotó, jobb híján elidőzöm a hegyi kunyhóknál, fatemplomoknál. Hümmögök, mintha ismerném ezt a világot. Holott a külsőségeit sem eléggé. De mennyivel többet tudhat az, aki a legmélyére ásott. Tovább

jegyzet Kabátlopási ügyem | 2012.04 | A közvéleményt foglalkoztató elnöki plágiumgyanú jó alkalmat ad számomra, hogy felidézzem, magam miként keveredtem kabátlopási ügybe. Az eset a ma már messzinek tűnő múltba, a hanyatló szocializmus cenzúraterhes esztendeibe vezet. A történet eléggé szövevényes, így kis bevezető és néhány kitérő elkerülhetetlen. Tovább

jegyzet Esküvő a temetőben | 2012.03 | Az ember nem sok hajlandóságot mutat a halandóságra. Alkalmasságot annál inkább – ám ezt felismerni vonakodik. Elvégre mindig mások halnak meg, lám, mi meg élünk. Hátha meg lehet spórolni a szembenézést. „Nem ismerkedem idegenekkel” – mondja a konok ember a delphoi jósda feliratát olvasva. Tovább

jegyzet Csereszabatos Genezis | 2012.02 | Nincs világnézetem. Világnézésem van. Szemlélődöm, észlelek, gondolkodom és rögzítek – de amit rögzítettem, nem hagyom mozdulatlanul. Engedem, hogy alámerüljön, elhomályosuljon vagy akár szertefoszoljon, ha újabb rögzítendők válnak fontosabbá. Amelyek aztán találkoznak, ütköznek a korábbiakkal, szétpattannak vagy egymásba hatolnak. Tovább

jegyzet Detonációk | 2011.10 | Hatalmas gázrobbanás Ungváron. Ezzel a címmel jelentek meg az első híradások a magyarországi sajtóban. A nyár legutolsó napjainak uborkaszezonos szenzációéhsége valamelyest mentheti a határon túli esemény eltúlzását. De mi itthon, alig néhány utcányira, még csak nem is hallottuk a detonációt. Tovább

jegyzet Zsanérsikoly | 2011.09 | Nem volt egerünk, hát a macskánk hozott egyet. Előbb a pofájában szállította a teraszra, onnan pofozgatás közben beterelte a lakásba. A cincoginak szép mintázat tarkította a bundáját, mondhatni: a maga műfajában helyes kis jószág volt, azzal mégsem érthettünk egyet, hogy bekvártélyozza magát a ruhafogas alá. Ott talált ugyanis menedéket, és a macskánkat láthatóan ki is elégítette ez a helyzet, nem vetette utána magát a cipők és dobozok közé, nem is érdekelte többet. Tovább

jegyzet Az Ung-parti bulváron | 2011.07 | Nem mindennapos esemény, ha az ukrán elnök Ungvárra látogat. Volt is előtte nagy sürgés-forgás, készülődés. Gyorsmunkában csinosítgatták a várost, felmosták a sugárutat, még a kátyúkat is betömdösték, igaz, leginkább csak a várható elnöki nyomvonal mentén. A kátyúkkal számoltak, de a kutyákkal nem… A történtekről, ukrán hírforrásra hivatkozva, legnagyobb kárpátaljai hírportálunk e szavakkal számolt be: Tovább

jegyzet Elcserélt sípok | 2011.08 | Amikor még eseményszámba ment, ha egy rendezvényt magyar nyelven tartottak Kárpátalján... Az 1980-as évek elejének hol fagyos, hol kicsit felengedő ideológiai légkörében beregszászi értelmiségiek fejében érett meg az elhatározás egy magyar művelődési klub létrehozására. Tovább

jegyzet Volt egyszer egy birodalom | 2011.07 | A kárpátaljai idő, mint nemzeti ellenállás... / Bacsó Péter Hány az Óra, Vekker úr c. filmjének egy jelenetsorában a fogva tartottak azon a réven képesek ellenállni a megtöretésnek és megőrizni emberi tartásukat, hogy birtokukba veszik a pontos időt. Az órásmesternek a fejében ketyeg egy belső vekker, tíz másodpercenként közli az állását fogolytársaival, végül az összezártak kórusban skandálni kezdik a pontos időt: ez ellenállásuk netovábbja, ebbe kapaszkodnak, ezt nem vehetik el tőlük. Tovább

jegyzet 100 éve született Drávai Gizella | 2011.05.09 | A napokban lenne száz esztendős a feledhetetlen Drávai Gizella, sokunk Gizi nénije, a legendás beregszászi pedagógus (1911.05.07-1981.08.28). Nemzedékekkel szerettette meg az irodalmat, a nyelvet, ott bábáskodott sokunk írói indulásánál. Tényleges tanítványa ugyan nem lehettem, okításából mégis éveken át részesültem azokon a délutánokon-estéken, amelyeket Mozi (akkor Ivan Franko) utcai parasztbarokk házában tölthettem társaságában, könyvek, kéziratok, levelek, szobrok, festmények és hanglemezek között. Tovább

jegyzet Gizi néni | 2011.05.09 | Legnagyobb megtiszteltetésnek az számított, ha felolvasta írásainkat. Kezébe adtuk legfrissebb versünket, novellánkat, cikkünket, s ő ilyenkor nem merült bele némán a papírba, nem hagyta, hogy mi addig – bár feszülten, de mégis csak: – unatkozzunk; nem, ehelyett megköszörülte a torkát, s rekedtes, dohányfüst edzette hangján szótagolva felolvasta a címet. Tovább