politika
A komisz és ostoba Ukrajna
| 2018.03 |
Négy év telt el azóta, hogy írásom címében először illettem Ukrajnát egyértelműen negatív jelzővel. A komisz Ukrajna keltett keltett némi visszhangot, sokan érezték úgy, hogy helyettük fogalmaztam meg ellenérzéseimet az országgal és annak irányító hatalmi rendszerével kapcsolatban. És bár nem volt szándékom új jelzőt aggatni a lakhelyemül szolgáló államalakulatra, tavaly az új ukrán oktatási törvény hatályba léptetése miatt mégis meg kellett írnom Az ostoba Ukrajna című opuszt is. Azóta nem sok jó történt, akár újabb jelző is következhetne, hiszen 2018. február 28-án Ukrajna Alkotmánybírósága határozatot hozott a 2012-es, kisebbségbarát nyelvtörvényként emlegetett jogszabály érvénytelenítéséről, kimondva, hogy „Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól” nem felel meg Ukrajna Alkotmányának (alkotmányellenes); a nyelvtörvény a döntés következtében a határozat elfogadásának napjától már nem hatályos. A döntés ügyében fellebbezésnek helye nincs. Tovább
|
könyv
Független folyóirat, könyvkiadás Kárpátalján 1989-től
| 2016.06 |
A számos forrásban olvasható tényszerű megállapítás annyi, hogy a második világháború utáni utáni Kárpátalja első független sajtótermékét, egyben első irodalmi folyóiratát Balla D. Károly hívta életre 1989-ben Hatodik Síp címen. A szerkesztőség, illetve a mögötte álló alapítvány 1990-től könyveket is kiadott. Ugyancsak lexikonszócikk-szerű rövidséggel: Kárpátalja 1944 utáni első magánkiadója 1992-ben jött létre Galéria Kiadó néven. Alapítói: Balla D. Károly (főszerkesztő, kiadóvezető) és Vereczkey Béla (igazgató). Ez a két formáció törte meg Kárpátalján az állami könyvkiadás monopóliumát. Tovább
|
pátria
kárpátaljai magyarság: exodus
| 2016.06 |
A kárpátaljai magyarságnak mint olyannak befellegzett... Nem tudom, hogy valóban exodus-e az, ami történik. Valószínűleg nem pontos ez a szó arra a jelenségre nézve, ami meghatározza (megpecsételi) a kárpátaljai magyarság sorsát. Az exodus rövid idő alatt lezajló teljes kivonulás, kimenekülés. Esetünkre egyik sem áll. A folyamat évtizedek óta zajlik. 10-15-20 éve én a kárpátaljai magyarság teljes felszámolódásáról még nem beszéltem, csak kilátástalan helyzetéről, elmélyülő válságáról, diszfunkcionalitásáról. Még bíztam valami csodás fordulatban. Az ukrajnai háborús viszonyok kialakulása óta azonban én sem gondolom, hogy a folyamat irreverzibilis lenne. A közösség megszűnőben. Ettől persze magyarok még hosszú évtizedek múlva is élni fognak Kárpátalján. A szülőföld iránti ragaszkodás már alig létezik, de a tehetetlenségi nyomaték még erős: minden erre ösztönző körülmény ellenére sem akar/tud mindenki száraz lábbal átkelni a Vörös-tengeren. | Három jegyzetben is foglalkoztam a témával; egybeszerkesztve itt: Tovább
|
jegyzet
Újraintegrálódás a provinciába
| 2016.01 |
Aki a kárpátaljai magyarság számára adott szűkös lehetőségekhez képest nagyságrendekkel nagyobb szellemi tágasságban élhet, alkothat és érvényesülhet, az – gondolnám – nem dönthet úgy, hogy sikertelensége miatt a sorsa vert nyomoronc kárpátaljai magyar provinciába kapaszkodva próbál alkotóként mégis valami látható eredményt elérni. Tovább
|
politika
A kárpátaljai magyarság és az ukrajnai háború
| 2015.05 |
Nincs hadiállapot, de nincs béke sem. Tűzszünet legkevésbé. Lassan megszokjuk. Van is, meg nincs is háború - de az áldozat egyre több... Amióta Kelet-Ukrajnában harcok folynak a nem tudni pontosan kicsodák (szakadárok? felkelők? oroszok? zsoldosok? csecsenek? terroristák? szabadságharcosok…?) és a valamivel könnyebben azonosítható ukrán reguláris alakulatok közt, azóta sokan sokfélét írtak-írnak arról, hogy a kialakult helyzethez hogyan és miképpen viszonyul a kárpátaljai magyarság. Tovább
|
politika
A KMKSZ hazug plakátja
| 2014.12 |
Két pártkatona védte a mundér becsületét és a saját sarát mindkettő
roppant illatosnak, a másikét pedig rettentő büdösnek találta. Holott
bűzlik mindkettő. A saját hibák elismerésének a felvállalását nem véltem
felfedezni, holott lenne mit észrevételezni saját oldalon is. Egyszer
azt írtam, hogy nem hiszek el semmit jót, amit magukról és semmi
rosszat, amit a másikról mondanak a szemben álló felek – de készséggel
elhinném azt, amit a másik fél erényeiről és saját negatívumaikról
mondanának. De erről nincs szó, a saját lovát dicséri és a másikét
ócsárolja mindkét fél: az enyém táltos, a tied kehes gebe. Tovább
|
irodalom
Honlap: Kovács Vilmos
| 2014.12 |
Arra gondoltam, hogy webrendszeremben illene lennie egy honlapnak, amely Kovács Vilmos életét és munkásságát mutatja be. Érthető módon és okokból az én viszonyom mindahhoz, ami kárpátaljai magyar irodalmunk legnagyobb hatású alkotóját övezi, meglehetősen ellentmondásos (apai ellenpélda), épp ezért esszében, publicisztikában, tanulmányban eddig nem tudtam pontosan megfogalmazni, mit jelent számomra Kovács Vilmos. Nekem egy egész regény kellett erről írnom (Szembesülés), amely azonban többszörös áttételei miatt kulcsregény-jellege ellenére is inkább csak szépírói megközelítés. Ezen az új honlapon sem kívántam túl személyes összegzést készíteni, inkább a tárgyilagosnak szánt kis bevezető mellé összeszedtem a fontosabbnak gondolt (főleg életrajzi) szövegek néhányát. Tovább
|
irodalom
Kovács Vilmos: Holnap is élünk
| 2014.08 |
Csak most jutottam hozzá, hogy elolvassam Csordás László terjedelmes tanulmányát Kovács Vilmos Holnap is élünk c. regényéről, befogadástörténetéről. A korábban blogjában és az Együttben három közlésben megjelent értekezés most A szétszóródás árnyékában című, nemrégiben megjelent kötetét nyitja – így itt : > lásd egyvégtében is végigolvasható.
Tovább
|
web
Új honlap: Ungvár, Унгвар, Uzhhorod
| 2013.12 |
Meglepően sokan osztották meg a Facebookon ott ajánlott új weboldalamat, amelyet - szüntelenül és reménytelenül vergődve a lokálpatriotizmus és a kozmopolitizmus határmezsgyéjén - nem csupán abból a célból készítettem, hogy szülővárosomat bemutassam számos fotó és videó közreadásával és a fontosabb, általános érdeklődésre számot tartó adatok összefoglalásával ( infók Ungvárról), hanem azért is, hogy a Google keresőben jó pozíciót érjek el vele különböző keresőkérdésekre nézve. Tovább
|
web
Mit kell tudni Kárpátaljáról
| 2013.12 |
Itt felsorolni nem szándékozom, hogy mennyi minden kell vagy illik, és hogy még több mindent lehet, ha igénye van rá az embernek: a források adottak… De vajon akinek
csak néhány fontos alapinformációra van szüksége, arra viszont azonnal,
az hogyan szerezze be? Nyilván nem rohan hanyatt-homlok a könyvtárba, és
valószínű, hogy – ha birtokában van – a több kilós nagylexikont sem
kapja le a polcról, hogy valószínűleg elavult adatokra leljen hosszabb
keresgélés után. Nem. Ha van rá módja, akkor egyszerűen kiguglizza, amire szüksége van. Tovább
|
irodalom
Itt fekszem, míg körbefutok
| 2013.09 |
Szurkálódás - avagy vihar a biliben. Piti, de jellemző ügy és két nagyra kerekített fenék...Örülök, hogy kicsit feldobhattam Csordás
László alig olvasott és hótt unalmas blogját, most legalább pár napig
sütkérezhet az általa kárhoztatott és szerinte az én asztalomat képező
cirkusz rivaldafényében. Ez most kijár neki, mert bár a hírlapírói
zsurnalizmus sablonossága és a sztármagazinok szenzációhajhászása –
velem ellentétben – távol áll tőle, és bár kissé bő lére eresztette mondandóját,
ezúttal mégis sikerült aránylag szórakoztató bejegyzést tennie A nagy kárpáti Csák Júing cím alatt. Egyben újra beállította saját korábbi rekordját azzal, hogy ezúttal is nyolcszor írta le a nevemet (erre, úgy tűnik, külön ügyelt). Tovább
|
politika
Nem a rovásírás tehet róla
| 2013.09 |
Ha nem lenne szánalmas és szomorú, jót
lehetne röhögni azon, ahogy most a beregszászi járásban azon megy a
szívóskodás, hogy ki a mélymagyarabb. Olvasom
Kárpátalja legkevésbé olvashatatlan lapjában, hogy a Kárpátaljai Magyar
Kulturális Szövetség (KMKSZ) a kötelékébe tartozó magyar községi
polgármesterek révén állítólag rendre-sorra akadályokat gördít a
rovásírásos helységnévtáblák kihelyezése (illetve kint-tartása) elé.
Mint köztudott, ezeknek a tábláknak az elhelyezését Kovács Béla, a
Jobbik EP-képviselője szorgalmazza (és finanszírozza), aki Beregszászban
saját fogadóirodát tart fenn s tudtommal helyben eléggé népszerű; nem
csoda, legutóbb például borászokat utaztatott Brüsszelbe.
Tovább
|
jegyzet
Szemben a gesztenyékkel
| 2013.09 |
Éva a temetőben járt délelőtt és hozott
nekem onnan négy gesztenyét. Nagyszüleim és Pali bátyám sírjára is tett
néhányat. A gesztus meghatott. Talán éppen elérzékenyülésemet leplezendő
kérdeztem meg tőle délután, kezdhetem-e ezzel a mondattal a tervezett
blogbejegyzésemet: „Éva ma hozott a temetőből néhány vadgesztenyét a
síromra.” Merthogy cinikusnak látszani talán még mindig jobb, mint
meghatódásra és nosztalgiázásra hajlamos öregembernek, aki könnyeit
törölgetve idézi fel régvolt őszök emlékét. Igen: sokkal inkább a
kínos-ironikus szembenézés, mint a szépítő nosztalgia…
Tovább
|
jegyzet
Bukóablak
| 2013.09 |
...És hirtelen
rájövök, miért sokkal inkább kedvemre valók új nyílászáróink Orbán
Viktornál. Azért, mert ezeket az ablakokat bármikor bukó helyzetbe lehet
állítani...Több mint ötven évet szolgáltak ezek az
ablakok. Valamelyik régi fényképalbumunkban található az a fotó, amelyen
még csak üres nyílások ásítoznak a falakban. Apám egy talicskát tol a
leendő szoba közepén ingujjban (de elmaradhatatlan csokornyakkendőjétől
még ekkor sem vált meg), körben téglarakások, tető még sehol. Tovább
|
élc
Szexuális jelképek Kárpátalján
| 2013.09 |
A meglehetősen sok furcsa állítást tartalmazó és a tudományossággal még köszönőviszonyt sem fenntartó őstörténeti Arvisura blog
legutóbbi közleménye arról győzte meg híveit, hogy a magyar vonatkozású kárpátaljai
emlékhelyek közül a vereckei honfoglalási emlékmű csúcsos rakéta-formát mutat, a
munkácsi Feszty-panoráma pedig éppenséggel egy csészealjat formáz. Tovább
|
politika
Pofára esett a KMKSZ Beregszászban
| 2013.07 |
Sok példát tudnánk felsorolni arra nézve, hogy a határon túli magyarság belső erőviszonyait átalakítani szándékozó magyarországi nemzetpolitika hányszor és hogyan vallott kudarcot. Fideszesék hiába kampányoltak teljes gőzzel a Felvidéken és Erdélyben: az általuk támogatott magyar politikai erők mindig csúfosan alulmaradtak az ellenségesnek tartottal szemben. Kárpátalján sem először történik ilyen. Nem tanulnak belőle. Tovább
|
Támadnak a dilettánsok
| 2013.07 |
Az alábbi kis jegyzetemet Kárpáti Vipera c. blogomban jelentettem meg - ez a webhely kifejezetten a kekeckedős-odasziszegős baszkurációknak a színtere, erre van kitalálva, és most meg is újult valamelyest azáltal, hogy a hajdani szép emlékű, a gonzó újsáűgírás kárpátaljai alapjait megteremteni sikertelenűl kívánó Kárpáty Nyúz régi cikkeit és akkor szellemiségét is integráltam bele. No, nem csoda, hogy a hangnemén és kipécézett témákon Önérzetesék fennakadnak... Tovább
|
jegyzet
Vidnyánszky csúfos dicsősége
| 2013.05 |
Majd ha lesz Vidnyánszky Attila csúfos
dicsőségéről a nyilvánosságnak szánt véleményem, azt magam szeretném
megírni – válaszoltam egy magasan jegyzett budapesti lap újságírójának,
aki szeretett volna elbeszélgetni velem úgy, hogy a mondandómat – ahogy
írta – bizalmasan kezelte volna. Kis gondolkodás és két parti sakk
után ezt válaszoltam:
Tovább
|
jegyzet
Az utolsó boldog Könyvnap
| 2013.05 |
Az alább nagyobb méretben is látható fotót a készítője, a
Kárpátaljára korábban gyakran ellátogató egri Kolláth Jóska barátom
osztotta meg a Facebookon. Indult is egy kis párbeszéd, én például
rákérdeztem, hogy mikor, melyik évben készülhetett a kép – kapásból
magam sem tudtam teljes biztonsággal megállapítani. Tovább
|
web
Kárpáti Vipera + Kárpáty Nyúz
| 2013.05 |
A korábbi szolgáltató elégtelen működése miatt új helyre költöztettem és kibővítem a Kárpáti Vipera nevű kekeckedő blogomat, és ha már hozzányúltam a rendszerhez, elhatároztam, hogy integrálom belé régi, sokáig álnéven (Kárpáty Zoltán) írt alternatív baszkurációs blogomat. A Karpaty News akkor hívta fel magára széles körben a figyelmet, amikor
kisebb fajta botrányt keltett azzal, hogy leleplezte a KMKSZ és a
beregszászi Főiskola fantom-honlapját. Tovább
|
személyes
Címkéző magyarok
| 2013.03 |
Nem várt (?) reakciókat váltott ki
minapi bejegyzésem, amelyben egy szerintem igen ostoba és a kárpátaljai
magyarság ügyének inkább ártó, mint használó ötletet bíráltam keresetlen
szavakkal: Nettó baromság – Itt Magyarul Is.
Az egyik reakció magától az ötletgazdától érkezett személyes, baráti
hangú e-mail formájában. Tovább
|
irodalom
Integrálódni - de mibe?
| 2013.01 |
„A szakmai körök és a közönség egyik
része leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom
eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi
igazságtalanságok új és újabb felemlítését – és a megpróbáltatások
ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része elveti az ilyen
alkotói magatartást, örömszövegeket vár és a befogadás feltételéül az
éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét
elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő
beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik.” - A fenti problémát éppen 10
évvel ezelőtt vetettem fel s indítottam vele internetes eseményt. Tovább
|
web
Volt egyszer egy Karpaty News
| 2012.11 |
No de ki az a Kárpáty Zoltán?? Vajon ki írja a Kárpáti Nyúz című hírblogot, amely durván oda-oda-mondogat mindenkinek? Kik az informátorok? // Most, hogy egyik ajánló blogom hosszúra tervezett sorozatában kísérletet teszek arra, hogy születésük sorrendjében ma is létező 50 blogomat bemutassam, szót kell ejtenem egy megszűntről is, lévén épp hozzá értem a kronológiában. Tovább
|
politika
Kovács Miklóst vasvillával
| 2012.11 |
Vajon nem fél-e attól Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, hogy a magyar lakosságot becsmérlő új és újabb kijelentései miatt egyszer vasvillával fogják kikergetni a magyar
falvakból? Tovább
|
jegyzet
Helyre vagyunk állítva
| 2012.10 |
Mint olvasom, nemrégiben Kárpátalján az erre roppant módon avatott Kövér László újraavatott. A tudósítás szerint a vereckei honfoglalási emlékmű
helyreállítási és új oltárkövének avatási ünnepségén a magyar
Országgyűlés elnöke több száz ember előtt elmondott beszédében
a következőket hangsúlyozta: Tovább
|
irodalom
Egy vers jelentésváltozása
| 2012.10 |
Ennek a versnek, bizony, története van. Meg utóélete. Talán mindkettő
érdemes arra, hogy elmondjam. Keletkezésének körülményeibe és néhány
műhelytitkába most beavatom hát a Nyájast, aztán pedig elmesélem azt is,
hogyan és miként lett a versnek az eredetitől gyökeresen eltérő
„forradalmi" jelentése egy szerkesztői belelátás kései elfogadása
nyomán. Tovább
|
jegyzet
Local colour és sine qua non
| 2012.10 |
Az ugye elvárható egy honlapokat kreatív módszerekkel optimalizáló
irodalmártól, hogy olykor rácsapjon valamilyen aktuális szenzációra. Nem
teheti meg, hogy mindig csupán várakozik, hosszú évekig csak lesi,
mikor is száll le az ember a Marsra, mert akkor majd végre rongyosra látogatják a honlapját. Tovább
|
jegyzet
Csupakabra és tigrispiton
| 2012.10 |
Talán még emlékeznek néhányan arra, hogy Kárpátaljának volt saját Yetije és UFÓ-ja is.
2005-ben nem átallottam abszolút hiteles sajtóforrásokra hivatkozva a
Mozgó hasábjain hírbe hozni mind az erdeinkben látott titokzatos
nagylábút, mind a ruszin falucska fölött megjelent és egy férfit elrabló
földön kívülieket. Tovább
|
jegyzet
Pap Jancsi, vak ló, nyelvtörvény
| 2012.09 |
Tudjátok, Papjancsinak azt a balféket
hívjuk, aki rosszul meséli el a viccet, mert nem érti a poén lényegét,
illetve ha érti, akkor meg elügyetlenkedi. Ha elmondásait nem is, őt
magát joggal tarthatjuk szórakoztatónak: viccei helyett a viccet rosszul
mondó Papjancsi válik humorforrássá. Tovább
|
jegyzet
Piréz csupakabra Kárpátalján
| 2012.09 |
Hosszú és odaadó
kutatómunka eredményeként sikerült kiderítenem nem csupán azt, hogy a mostanában
Kárpátalján egyre több riadalmat keltő titokzatos lény eredetileg az
ókori pirézek totemállata volt, hanem azt is, hogy neve inka közvetítéssel kerül az ópirézből a spanyolba. Tovább
|
média
Rasszizmus - kisebbségben
| 2012.08 |
Ésszel fel nem foghatom, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség egyik szellemi
központjának számító beregszászi főiskola berkeiben készülő lap
miként és hogyan engedhet meg magának rasszista felhangokat. Mint ahogy azt sem értem: egy magát költőnek tartó és kisebbségi sorsát megszenvedő fiatalasszony miért lesz cigánygyűlölő. Tovább
|
jegyzet
Érdekérvényesítésből elégtelen
| 2012.08 |
Ahogy napról napra közelednek Ukrajnában az őszre kiírt választási csalások, egyre undorítóbbá úgy válik a mocsárgázt árasztó helyi sajtó is. Nem csoda, ha az önajnározó és ellenséggyalázó cikkek láttán újra és újra eljutok oda,
hogy az amúgy is nagyjából olvashatatlan itthoni magyar lapok közleményei csak akkor érnek
el hozzám, ha MTI-hír lesz belőlük vagy ha valamelyik magyarországi lap
szemlézi őket. Így történt ez legutóbb is. Tovább
|
pátria
A vereckei emlékmű
| 2012.06 |
Terjedelmes Összeállítást készítettem a Vereckei-hágón álló honfoglalási kőkolosszusról. A bevezető szövegben ezt írom: Valószínűleg fölösleges arról
vitatkozni, hogy az emlékmű szép-e. E honlap készítője azonban néhány
dologban biztos: 1. A kőkolosszust többen tartják primitívnek,
otrombának, eltúlzottnak, ízléstelennek, mint ahányan ezt ki is mondják
(véleményüket vagy a megtestesített fogalom iránti tiszteletük miatt,
vagy mások rosszallásától tartva hallgatják el). 2. Akik megfogalmazzák
fenntartásaikat, számíthatnak arra, hogy nemzetárulónak bélyegzik. Tovább
|
jegyzet
Idegentitás
| 2012.06 |
Régóta tudom, a kedvezőtlen induló
helyzet és a siker elérését akadályozó úgynevezett objektív és
szubjektív korlátok nem feltétlenül kárhoztatják sikertelenségre az
embert, mert másutt, másban akár sokszorosan is visszakaphatja – talán
inkább: visszaszerezheti – azt, ami veszni látszott. A teljesség felé
több út vezet, és könnyen előfordulhat, hogy a nehezen járható tövises
ösvényen mezítláb haladva többet profitálunk a saját gyötrelmeinkből,
mint a kövezett úton könnyen sikló jármű vezetője a maga úti élményéből. Tovább
|
pátria
Haza a mélyben
| 2012.04 |
Egyáltalán nem gondolom azt, hogy egy 13
éves kárpátaljai gyereknek Ukrajnát a hazájának kellene tekintenie. Ám
azt még kevésbé tartom egészségesnek, ha „Az én hazám” témáját úgy
rajzolja meg, amint ezt a nemrégiben szervezett gyermekrajz-pályázat
egyik beregszászi nyertese tette. Tovább
|
irodalom
Irodalom címén
| 2012.04 |
Közel egy évtizeden át (1996-2004)
kritikusi igénnyel igyekeztem elemezni azt, ami régiónkban az irodalom
tárgykörében zajlott, vagyis azt a jelenségkört, amelyet jobb híján
így szokás megnevezni: kortárs kárpátaljai magyar irodalom. A fogalom igen problematikus, lévén jószerével olyasmit jelöl, aminek a léte egyáltalán nem bizonyított, illetve attól függ, mit is értünk irodalmon.
Tovább
|
jegyzet
Arabella a csillagokból
| 2012.04 |
Büszkén mutatja hét esztendei munkájának
bordó műbőrbe kötött eredményét. Újra és újra nekifutok a hosszú
címnek, aztán inkább belelapozok… Van benne elég sok helyszíni fotó,
jobb híján elidőzöm a hegyi kunyhóknál, fatemplomoknál. Hümmögök, mintha
ismerném ezt a világot. Holott a külsőségeit sem eléggé. De mennyivel
többet tudhat az, aki a legmélyére ásott. Tovább
|
jegyzet
Kabátlopási ügyem
| 2012.04 |
A közvéleményt foglalkoztató elnöki
plágiumgyanú jó alkalmat ad számomra, hogy felidézzem, magam miként
keveredtem kabátlopási ügybe. Az eset a ma már messzinek tűnő múltba, a
hanyatló szocializmus cenzúraterhes esztendeibe vezet. A történet eléggé
szövevényes, így kis bevezető és néhány kitérő elkerülhetetlen. Tovább
|
web
Kárpátalja oldalam
| 2012.04 |
Most pedig szeretnék egy másik oldalamról bemutatkozni - mondta a szép emlékű Antal Imre - és hátat fordított, így mutatva a másik oldalát. Nos, nekem hátat éppenséggel nem kell fordítanom - senkinek és semminek -, és nem annyira új oldalam ról bemutatkozni, mint inkább új weboldalamat megmutatni szeretném: Kárpátalja. - Ugyanis, minden ellenkező értelmű híresztelés és piréz mivoltom ellenére mégis lokálpatrióta lennék. Tovább
|
személyes
Kikkel nem vagyok azonos?
| 2012.03 |
Nem tudok
azonosulni azokkal, akik sérelmi magatartásból, történelmi nosztalgiából és a közösségi
sorsverés létélményéből táplálkozva építik fel életművüket.Ha a mostohaság folytonos
felpanaszolása és a mégis kitartás fogcsikorgató pátosza képezné a
kárpátaljaiság legfőbb ismérvét, akkor én valóban nem tekinthetném magam
kárpátaljai írónak. Tovább
|
pátria
A régi Ungvár képei
| 2012.03 |
Különösebb szorgalom és szenvedély nélkül, de egy ideje gyűjtögetem a
háború előtti Ungvár képeit: ha valahol ilyenre bukkanok, általában
lementem. Össze is állt egy egészen szép, de egyelőre sem időrendben,
sem pedig téma szerint nem rendezett kollekció. Javát még régebben
elhelyeztem egy „üres” weblapomon – meglehetősen kezdetleges formában. Tovább
|
jegyzet
Detonációk
| 2011.10 |
Hatalmas gázrobbanás Ungváron. Ezzel a
címmel jelentek meg az első híradások a magyarországi sajtóban. A nyár
legutolsó napjainak uborkaszezonos szenzációéhsége valamelyest mentheti a
határon túli esemény eltúlzását. De mi itthon, alig néhány utcányira,
még csak nem is hallottuk a detonációt. Tovább
|
politika
A vereckei botránykő
| 2011.08 |
Már megint meggyalázták! - még botrányt kiáltunk, de ez előfordulás gyakorisága miatt lassan alább hagy a közérdeklődés... Ha lenne Kárpátalján tényfeltáró
újságírás (mint ahogy nincs), s ha lennének pártatlan tényfeltáró
újságírók (mint ahogy nincsenek), akkor aligha adódna számukra hálásabb
téma, mint a vereckei honfoglalási emlékmű hiteles története. Tovább
|
irodalom
Bodor Béla: MIRŐL BESZÉL(T)ÜNK?
| 2011.08 |
Amikor határon túli, illetve kisebbségi
irodalomról, kultúráról, egyáltalán létformáról beszélünk, valójában
kettős csapdába esünk. A csapda egyfelől (történelmi eredetű)
társadalmi, politikai, másrészt egzisztenciális eredetű. Amikor a
világot határon inneni és határon túli régiókra osztjuk, óhatatlanul
egy idealizált ősállapot lebeg a szemünk előtt – legyünk bármennyire
felvilágosult gondolkodásúak, européerek vagy akár kozmopoliták –,
és ez a valamikor volt és titokzatos ellenségeink összeesküvése
folytán elbukott, legyőzött és feldarabolt magyar nagyhaza eszménye.
Tovább
|
irodalom
Bodolay Klára élete és munkássága
| 2011.08 |
Bodolay
[szül. Blodlay] Klára (1901, Szatmárnémeti - 1957, Ungvár) - újságíró, költő. Versei, tudósításai, etűdjei 1917-től jelentek meg az Ungvári Futár, a Kárpáti Féniks, az Út, a Kassai Napló, a Hajrá és más lapokban. Ifjú leányként az ungvári úri szalonok kedvelt vendége volt, zongorázott és szavalt. Személyes ismeretségben állt Tamás Mihállyal, Győry Dezsővel, Hollósy Simonnal. Hagyatékát egy ungvári család őrzi. Tovább
|
jegyzet
Az Ung-parti bulváron
| 2011.07 |
Nem mindennapos esemény, ha az ukrán
elnök Ungvárra látogat. Volt is előtte nagy sürgés-forgás, készülődés.
Gyorsmunkában csinosítgatták a várost, felmosták a sugárutat, még a
kátyúkat is betömdösték, igaz, leginkább csak a várható elnöki nyomvonal
mentén. A kátyúkkal számoltak, de a kutyákkal nem… A történtekről,
ukrán hírforrásra hivatkozva, legnagyobb kárpátaljai hírportálunk e
szavakkal számolt be: Tovább
|
jegyzet
Elcserélt sípok
| 2011.08 |
Amikor még eseményszámba ment, ha egy rendezvényt magyar nyelven tartottak Kárpátalján... Az 1980-as évek elejének hol fagyos, hol
kicsit felengedő ideológiai légkörében beregszászi értelmiségiek
fejében érett meg az elhatározás egy magyar művelődési klub
létrehozására. Tovább
|
jegyzet
Volt egyszer egy birodalom
| 2011.07 |
A kárpátaljai idő, mint nemzeti ellenállás... / Bacsó Péter
Hány az Óra, Vekker úr c. filmjének egy jelenetsorában a fogva tartottak
azon a réven képesek ellenállni a megtöretésnek és megőrizni emberi
tartásukat, hogy birtokukba veszik a pontos időt. Az órásmesternek a
fejében ketyeg egy belső vekker, tíz másodpercenként közli az állását
fogolytársaival, végül az összezártak kórusban skandálni kezdik a pontos
időt: ez ellenállásuk netovábbja, ebbe kapaszkodnak, ezt nem vehetik el
tőlük. Tovább
|
politika
Titkos állampolgárok
| 2011.06 |
Hónapok óta igyekszem ellenállni a
kísértésnek, hogy naplómban a Kárpátalján felélénkült
magyarellenességről írjak. Már februárban szörnyülködhettem volna a
vereckei honfoglalási emlékmű újbóli megrongálása miatt (egy szélsőséges
párt vezetői éghető anyagot öntöttek rá, és felgyújtották), és
folytathattam volna áprilisban, amikor az emlékmű újból az ukrán
nacionalisták céltáblájává vált (ezúttal feliratokat és horogkereszteket
festettek rá). De nem sokkal később Petőfi ungvári szobrát is
megcsonkították: kardjának kiálló részét egyszerűen lefűrészelték egy
hajnalon. Tovább
|
média
Mégsem szűz a KISZó?
| 2011.06 |
Úgy tűnik, az olvasók egyáltalán nem tartják semlegesnek országos közéleti lapunkat. Legalábbis ezt mutatja a lezárult az a szavazás,
amelyet azért indítottam, hogy választ kapjak arra, olvasóim szerint milyen orientációjú a KISZó. Tovább
|
pátria
Munkács - kultúrák vonzásában
| 2011.06 |
2011. június 23-26 között négy napos kulturális zarándoklatot szervez az ezerarcú Kárpátaljára a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, amelynek fő állomása Munkács, ahol is gazdag programmal várják az érdeklődőket. Az alább Pröhle Gergely ezzel kapcsolatos írásából idézek: Tovább
|
vers
Egy másik „Lenin-vers”
| 2011.06 |
< ez itt Leninufó-kaleidoszkóp címő vizuális munkám, amelyet eredetileg 'kafbek' álnév alatt közöltem 2004-ben. Viszont most nem erről lesz szó. Mint talán emlékszik a Nyájas, nem olyan rég írtam meg fiatalkori Lenin-versem keletkezésének és utóéletének nem egészen szokványos történetét. Most meg egy másik olyan (jóval későbbi, félig-meddig elfelejtett) versembe botlottam, amelyben a nagy vezér neve szintén szerepel. Még ha eléggé más kontextusban is... De haladjunk sorjában. Tovább
|
irodalom
Thézeusz vagy Ikarosz?
| 2011.05.16 |
„...nem vagyok alávettetve a helyi tabuknak
és legendáriumoknak sem, megfogalmazom hát a tételem: noha minden erőfeszítés
egy jelentős, európai mércével mérhető szépliteratúra kialakítására irányult
az elmúlt évtizedekben, a puszta működés akadálytalansága érdekében oktrojált
nem-esztétikai értékrend elsősorban e cél elérését zárta ki.” - Kovács Imre Attila esszéje először az UngBereg 2000 c. almanachban jelent meg. Tovább
|
könyv
Kárpátalja évszámokban 1867-2010
| 2011.05.02 |
Kárpátalja évszámokban | könyv | történelem | kronológia | Az Ungvári Nemzeti Egyetem kiadója jelentette meg a Kárpátalja évszámokban 1867-2010
c. kétnyelvű (ukrán-magyar) kiadványt, amely a címben szereplő
évszámhatárok közötti legfontosabb eseményeket veszi számba Kárpátalja
vonatkozásában. A kötet szerkezetileg nyolc részre tagolódik aszerint,
hogy a régió az adott időszakban mely államhatalom alá tartozott. Tovább
|
könyv
Csernobil sugaras útján
| 2011.05.02 |
Huszonöt évvel ezelőtt tanultuk meg a csakhamar félelmetes szimbólummá nőtt fogalmat: Csernobil. Kifejezője a rossznak, a fenyegetettségnek, a bűnös emberi felelőtlenségnek, a politika álnok politika képmutatásának, a lopakodó és mindenbe belefészkelő halálos veszedelemnek, a sorsszerűen bekövetkező istencsapásnak. Csernobil… Tovább
|
|
|