Ukrajnát felvették az Európai Unió tagállamai sorába. Magyarország északkeleti szomszédja mától teljes jogú tagja az európai államközösségnek.
Minden súlyosabb politikai és gazdasági jelentősége mellett ez a tagság azt is jelenti, hogy az ukrajnai, így kárpátaljai magyarok mostantól az Európai Unió állampolgárai. |
Ukrajnát felvették az EU-ba
A fenti hír egy kevéssé valószínű eseményt vetít előre. A kívánatos, de a közeljövőben szinte elképzelhetetlen bekövetkezés lehetőségét mégsem zárja ki a virtuális megelőzöttség. Ukrajna ugyan jelenleg szinte semmiben sem felel meg az EU-normáknak, azonban mind részéről, mind az Unió egyes erőinek a részéről van bizonyos törekvés arra, hogy a nem túl távoli jövőben konkrét tárgyalások induljanak a nagy keleti szomszéd EU-tagságáról.
|
UKRAJNA / Államforma: köztársaság / Főváros: Kijev / Terület: 603 700 km 2 / Népesség: 45,6 millió / Nemzeti valuta - ukráni fizetőeszköz: hrivnya /
Időzóna: GTM +2, azaz C.E.T. + 1. / Telefon előhívószám: +380 //
További információk: Ukrajna - számok, adatok
/ UKR - UA
|
Kiemelt hír: vízummentesség
Az ukrán állampolgárok 2017. június 11-e óta vízum nélkül utazhatnak az EU országaiba.
2017. június 11-én nulla órától lépett életbe az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, ezentúl vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok.
A biometrikus úti okmánnyal az ukrán állampolgárok félévenként 90 napot tartózkodhatnak az uniós országokban – az Egyesült Királyság és Írország kivételével – turisztikai vagy üzleti céllal, valamint családi okokból. A vízummentesség, amelyet Ukrajnában nagy várakozás előzött meg, jelentősen megkönnyíti és olcsóbbá is teszi a külföldi utazásokat.
A határátlépéskor az utasnak azonban rendelkeznie kell olyan papírokkal, amelyek jelzik utazásának célját. Ha a határőrök kérik, akkor igazolnia kell, hogy van szálláshelye vagy rendelkezik szállodafoglalással, fel kell mutatnia a visszaútra szóló jegyet, egészségügyi biztosítását és meghatározott pénzösszeget. Az utóbbi országonként változó nagyságú, de Magyarország esetében a legkisebb 35 euró.
A vízummentesség mindazonáltal nem teszi lehetővé az ukrán állampolgárok számára a szabad munkavállalást, lakhatást, tanulmányok folytatását, leszámítva az engedélyezett tartózkodási időn belüli részképzéseket. A szabad utazás lehetőséget ad álláskeresésre, és ha valaki talál megfelelő munkát, akkor otthon munkavállalói vízumot szerezve visszatérhet az adott EU-tagállamba. |
| Korábbi hírek, néhány eoizód Ukrajna és az EU kapcsolatának alakulásának történetéből |
Az EU és Ukrajna - a legfrissebb fejlemények
2011. dec.
Az ukrajnai politikai körülményektől tette függővé az Európai Unió, hogy aláírja-e az unióval kötendő szabadkereskedelmet is elősegítő ukrán társulási megállapodást. Ezt az Európai Tanács elnöke közölte Kijevben, az EU és Ukrajna közötti csúcstalálkozó után.
Az Európai Unió és Ukrajna közötti szokásos, éves csúcstalálkozón „véglegesítették” a felek az EU-Ukrajna társulási megállapodás szövegét – ez volt a konkrét hozadéka a hétfői, kijevi találkozónak, de az Európai Tanács elnöke jelezte, mindez egyelőre nem jelenti azt, hogy a közeljövőben hatályba is lép az egyezmény. Tanácsi források már előre jelezték, hogy a szöveg véglegesítésén nem is mennek majd túl a felek Kijevben, hiszen már a megállapodás parafálásához is hetek kellenek, az aláírás pedig jövő nyár előtt biztosan nem történik meg.
Herman Van Rompuy a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón kijelentette, „szeretnénk lépéseket tenni a megállapodás aláírása és ratifikálása felé, de ez majd a politikai körülményektől függ”. Megfigyelők szerint mindez komoly üzenet Ukrajnának, és egyértelműen a Julija Timosenko volt kormányfő bebörtönzésével függ össze.
Az uniós vezetők már előre jelezték, nem fognak udvariaskodni Viktor Janukovics ukrán államfővel, és keményen a tudtára adják majd az egységesnek tűnő európai véleményt az egykori miniszterelnök ellen folyó eljárással kapcsolatban. Az Európai Bizottság elnöke egyenesen úgy fogalmazott: „az európai-ukrán kapcsolatok további alakulása a kijevi hatóságok kezében van”.
Az Európai Unió és Ukrajna immár ötödik éve tárgyal egymással a közösség és az egykori szovjet utódállam viszonyának alapelveit lefektető dokumentumról. Az új uniós partnerségi rendszerben a társulási megállapodás tartalmazná az úgynevezett „mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást” is, amely magas rangú tanácsi diplomaták szerint elsősorban Ukrajnának lenne fontos. Ennek alátámasztására a Tanács közölte, Ukrajnának magasan az EU az első számú export- és importpartnere, míg az uniós tagországok számára Ukrajna csak a 11. legfontosabb az import, és a 17. az export tekintetében.
Ennek megfelelően az EU a megállapodással igyekszik nyomást gyakorolni Kijevre, az ukrán elnököt viszont állítólag nem törte meg, hogy az Unió esetlegesen elodázhatja a társulási egyezmény megkötését, jóllehet, ő maga is elismerte, hogy a megállapodás kulcsmomentum lehet az ország EU-pártiságának kifejezése mellett.
Az élesen kettéosztott ország mindenkori vezetését gyakran éri az a kritika, hogy lavírozni próbál Oroszország és az Európai Unió között, és erre az is rájátszik, hogy mind Brüsszel, mind Moszkva próbálja rávenni az ukránokat, hogy valljanak végre színt: kihez akarnak tartozni. „Ukrajna bizonyos ponton az Európai Unióban képzeli el a jövőjét” – jelentette ki Viktor Janukovics, akinek a látszólag általános kifejezésébe sokan éppen azt látják bele, hogy az elnök az EU-t választotta Oroszország helyett.
Szemmel láthatólag viszont ez egyelőre nem hatotta meg az EU nevében tárgyaló Herman Van Rompuyt és José Manuel Barrosót, nehéz ugyanakkor látni, hogy az EU hogyan is gondolkozik Ukrajnáról. A két európai vezető – csúcstalálkozó utáni – nyilatkozata kettős hangvételű. Egyrészt mindketten méltatják az ukrán erőfeszítéseket, amelyekkel Kijev állítólagosan bizonyította európai elkötelezettségét. Az Európai Tanács elnöke szerint maga az EU is úgy látja, hogy Ukrajnának az Európai Unióban van a helye, szerinte az uniós törekvések is egyértelműek arra nézve, hogy Ukrajnát az EU barátjaként szeretné tudni, és Kijev is nagy lépést tett meg ennek érdekében.
Keményen, és a hasonló csúcstalálkozók utáni korábbi nyilatkozatokat tekintve meglepően hosszasan beszélt viszont Herman Van Rompuy a negatívumokról. A politikus megjegyezte, hogy a tavalyi EU-Ukrajna csúcstalálkozó óta a pozitív fejlemények mellett számos negatív esemény is történt. Kifejtette, az EU továbbra is aggódik Julija Timosenko ügye miatt.
Az egykori miniszterelnök ellen azért emelt vádat az ügyészség, és végül azért ítélte el októberben a bíróság, mert 2009-ben miniszterelnökként olyan gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, amely a vád és az ítélet szerint 200 millió dolláros kárt okozott Ukrajnának. A hétéves börtönbüntetést az Európai Parlament és a Tanács is elítélte, és azzal vádolták meg Kijevet, hogy az ukrán igazságszolgáltatás nem független, komoly politikai befolyás alatt működik.
Ebbéli véleményüknek most is hangot adtak az uniós vezetők. Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy Julija Timosenko a legeklatánsabb példa arra, hogy „komoly kockázata van Ukrajnában annak, hogy az igazságszolgáltatás politikailag motivált”. José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig szelektívnek nevezte az ukrán igazságszolgáltatást. Mindketten úgy vélték, hogy kulcsfontosságú lenne a kijevi igazságügyi rendszer modernizálása, a média szabad és független működésének megteremtése is.
Ukrajna európai jövője kapcsán „lakmuszpapírt jelenthetnek majd a 2012-es parlamenti választások” – jelentette ki Herman Van Rompuy, részint arra utalva, hogy a voksolás a nemzetközi előírásoknak megfelelően zajlik-e majd le, másrészt pedig arra célozva, hogy azon indulhat-e majd a jelenleg még börtönben ülő Julija Timosenko. Az egykori kormányfő októberi letartóztatásakor már többen felvetették, hogy megvádolásának és bebörtönzésének valódi célja, hogy a volt miniszterelnök ne indulhasson a következő választásokon, és így ne jelenthessen veszélyt a jelenleg kormányzó erőkre.
Timosenkót ennek kapcsán nem nevezik nevükön az uniós vezetők. Herman Van Rompuy csak annyit mondott: „a választásokon egyenlő esélyt kell biztosítani minden jelöltnek, és azt is garantálni kell, hogy mindenki élhessen a részvételi jogával”.
2011. nov.
November 22-én Brüsszelben EU-Ukrajna csúcstalálkozót tartottak, melynek házigazdája Herman Rompuy, az Európai Tanács elnöke volt. A találkozón jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek értelmében Ukrajna a jövőben részt vehet bizonyos uniós programokban. Herman Van Rompuy és Viktor Janukovics ukrán elnök cselekvési tervet jelentett be, mely az ukrán állampolgárok vízumkötelezettségének majdani megszüntetésére irányul.
A partnerségi és együttműködési megállapodáshoz újonnan csatolt jegyzőkönyvvel Ukrajna számára lehetővé válik, hogy részt vegyen a vállalkozásokhoz és a vállalkozói készségek kialakításához, az energiához, valamint az informatikai és kommunikációs technológiához kapcsolódó uniós programokban.
Ukrajnának aszerint, hogy melyik programban vesz részt, hozzá kell majd járulnia az EU költségvetéséhez. Az ukrán állampolgárok által benyújtott projektekre és kezdeményezésekre ugyanazok a feltételek és követelmények vonatkoznak majd, mint az uniós polgárok által benyújtottakra, beleértve az uniós intézmények általi pénzügyi és könyvvizsgálati ellenőrzést is.
Az igénybe vett programok irányítóbizottságaiban Ukrajna képviselői megfigyelői státuszt kapnak.
A találkozó másik fontos eredménye, hogy bejelentettek egy cselekvési tervet, amelynek célja elősegíteni, hogy Ukrajna vízummentességet kapjon a rövid távú uniós tartózkodásra.
A terv meghatározza azokat a technikai feltételeket, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell a vízummentességhez. Konkrét határidőket nem állapít meg, a végrehajtás teljes egészében Ukrajnától függ. A cselekvési tervre a vízumliberalizációs folyamat megfelelő szervezettsége és végrehajtása érdekében volt szükség.
A jegyzőkönyv és a terv elősegíti majd, hogy az ukrán szakpolitikák közelebb kerüljenek az uniós standardokhoz és normákhoz. |
2012. dec.
|
Ukrajna egyre távolabb táncol az Európai Uniótól
Gereben Ágnes cikke, Portfolio, 2012. december 13 |
|
Ukrajna hosszú ideje őrlődik az Európai Unió és a Oroszország között. Miközben Kijev határozott választ szeretnekapni arra, hogy mikortól számíthat Ukrajna a társult tag státusára, addig az ország miniszterelnöke nemrég az orosz—belorusz—kazah vámszövetséghez való csatlakozás lehetőségéről beszélt.
Hétfőn az EU külügyi bizottsága tárgyalta az "ukrán kérdést", vagyis észak-keleti szomszédunk esetleges majdani csatlakozásának menetrendjét. Az ország EU mellé rendelt nagykövete, Konsztantyin Jeliszejev szerint Kijevben határozott választ szeretnének kapni arra, hogy mikortól számíthat Ukrajna a társult tag státusára, vele szabadkereskedelmi zóna kialakítására, vízumkönnyítésekre és Brüsszel régóta sürgetett részvételére a leromlott ukrajnai gázszállító rendszer felújításában.
Viktor Janukovics ukrán elnök türkmenisztáni hivatalos látogatása alkalmával néhány napja alighanem ezért - a nyomásgyakorlás szándékával - óvatos formában kilátásba helyezte hazája csatlakozását az orosz—belorusz—kazah vámszövetséghez. A Moszkvából már sokszor hangoztatott követelés, amelynek Vlagyimir Putyin elnök személyesen, több ízben a nyilvánosság előtt is hangot adott, teljesítése esetén alaposan felborítaná a gazdasági egyensúlyt Európa nyugati és keleti része között, politikai szempontból is csaknem ezer kilométerrel keletre tolva a két civilizáció határát. Az EU-tagországok energetikai biztonságát szem előtt tartva Brüsszel ezt szeretné elkerülni, egyúttal azonban az ukrán csatlakozást is igyekszik a távoli jövőbe tolni. Janukovics Ashabadban tett nyilatkozata mégis azonnali, heves reakciót váltott ki, elsősorban Németországban. A Bundestag egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy az oroszok ellenőrzése alatt álló vámszövetség Kijev számára "hatalmas visszalépés lenne" a történelemben.
A türkmenisztáni csúcstalálkozóról tudósító újságírók felfigyeltek rá, hogy Janukovics "hosszan, emocionálisan beszélgetett Vlagyimir Putyinnal". Nem is akármiről, hiszen Kijev nem kevesebbet követel, mint hogy a Türkmenisztánból Ukrajnába irányuló gázszállításokhoz Moszkva bocsássa rendelkezésre az oroszországi hálózatokat. Erre azért lenne szükség, mert az Északi Áramlat két ágának elkészülte óta csaknem egyharmadával csökkent az Ukrajnán keresztül haladó orosz tranzit, a Déli Áramlat felépítése pedig a kijevi kincstár számára már kiheverhetetlen veszteséget okozna. Az ukránok több irányban keresik a megoldást. Többek között már elindult "a kék fűtőanyag" szállítása Németországból. Az így szerzett földgáz is Oroszországból származik, ezen a kerülő úton azonban az energiaigényes ukrajnai vállalatok lényegesen olcsóbban jutnak hozzá, mintha közvetlenül a Gazpromtól rendelnék.
A kiútkeresés részeként Nyikolaj Azarov miniszterelnök idén nyáron megállapodást kezdeményezett Berdimuhammedov türkmén elnök megbízottaival a földgáz importjáról. A most lezajlott csúcstalálkozó talán legfontosabb napirendi pontja volt, hogy -- az ellenérdekelt Moszkva meggyőzésével -- a felek megoldást találjanak az ügylet szállítási útvonalára. A tárgyaláshoz később csatlakozó kazah és türkmén elnök jelenlétében az ukrán elnök az újságírók erre vonatkozó kérdései elől már a szovjet korszakot idéző semmitmondó közhelyekkel tért ki: "Ezek az ügyek napirenden vannak. Nincsenek egyhelyben. Haladnak előre. Van remény rá, hogy megoldjuk a problémákat. Ezen kell dolgozni."
Ami már csak azért is nehéz, mert a "kisoroszok" csatlakozása a Moszkva dominálta vámszövetséghez nem jelentené automatikusan az orosz szállítási vonalak rendelkezésre bocsátását, hiszen a kőolaj és földgáz tranzitot jó előre kizárták a vámügyi megállapodásból. Kijev csak akkor léphetne fel ilyen igénnyel, ha a szintén Oroszország vezetése alatt álló Egységes Gazdasági Térséghez is csatlakozna. Janukovics elnök azonban idáig erről hallani sem akart. Teljes jogú tagság helyett -- az alapszabály szerint nem is létező -- megfigyelői státust követelt hazájának a vámszövetségben, az európai integrációra irányuló kijevi stratégia meghagyása mellett.
Ashabadban már más húrokat pengetett. Arra hivatkozott, hogy Ukrajna évente csaknem 60 milliárd dollár értékű áruforgalmat bonyolít le az orosz—belorusz—kazah vámszövetséggel, ezért az érintett országokkal való együttműködés Kijev számára "nem politika, hanem a túlélés kérdése". Ezért, mint mondta, lehetségesnek tartja a "vámszövetség egyes alapszabályainak elfogadását". Szavai óriási felháborodást váltottak ki Ukrajnában. Vezető politikusok azzal vádolták meg az államfőt, hogy eladta az országot az oroszoknak. A legutóbbi elnökválasztás egyik esélyesének tartott Arszenyij Jacenyjuk azt mondta: "az európai és a moszkvai irányvonal egymást kölcsönösen kizáró fogalmak. Más—más értékeket, célokat és teljesen eltérő fejlődést jelentenek Ukrajna számára." Szerinte az ashabadi tárgyalásokon Janukovics elárulta az ukrán nemzeti érdekeket, és ezért a törvényhozásban bizalmatlansági indítványt kezdeményez az államfő ellen.
A kormányzó pártok erre egy ezt felülíró népszavazást helyeztek kilátásba Kijevnek az orosz befolyást kétségtelenül tovább növelő vámszövetségi tagságáról, amelyet a legfrissebb közvélemény kutatási adatok szerint az ukránok 54 százaléka támogat, szemben az európai integrációt helyeslő 36 százalékkal. Ez a szám csaknem a felére zuhant, miután a kérdezőbiztos emlékeztette a megkérdezetteket, hogy egy esetleges EU-tagság a szovjet utódállamokkal közös határok lezárását jelentené. A Moody's által a napokban bejelentett újabb nemzetközi leminősítés, a jövőre csaknem elviselhetetlen külföldi hiteltörlesztés, a politikai és a gazdasági káosz közepette Ukrajna a 2012. év végére valóban egyre távolabb kerül az Európai Uniótól. |
2013. máj.
2013. május 12–14. között rendezték meg Budapesten a IV. Európa-Ukrajna fórumot. A konferenciát a lengyel Keleti Tanulmányok Intézete Alapítvány és a Magyar Külügyminisztérium szervezte.
Az idei fórum fő témái az Ukrajna és az EU közötti együttműködés prioritásai voltak, emellett szó volt Ukrajna Európai Unióhoz való társulási szerződésének aláírásáról, az energetikai biztonságról, gazdasági reformokról, az átalakulási folyamatokról, az ukrán politikai helyzetről, a jogállamiságról, a demokrácia fejlődéséről és a befektetési vonzerőről, valamint az európai szociális normákról.
Az eseményen részt vett Volodimir Prihogyko, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője. Ukrajnát képviselte továbbá Jurij Muska, tiszteletbeli magyarországi ukrán nagykövet, Irina Berezsna, az Ukrán Legfelsőbb Tanács európai integrációval foglalkozó bizottságának helyettese, Szvitlana Mitrjajeva, az Ukrán Nemzeti Stratégiai Intézet Ungvári Regionális Fiókintézetének igazgatója.
A fórum immár hagyományosan az európai és a keleti országok politikusainak és diplomatáinak találkozóhelye. Idén érkeztek résztvevők Nagy Britanniából, Franciaországból, Ausztriából, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Portugáliából, Spanyolországból, Olaszországból, Svédországból, Finnországból, Oroszországból, Lengyelországból, Litvániából, Szlovákiából, Szerbiából, Bulgáriából, Romániából, Grúziából, Azerbajdzsánból és természetesen Ukrajnából, valamint üzletemberek és kutatók az Európai Unió több országából és Ukrajnából.
A 2009-ben Prágában indított keleti partnerségi együttműködési programban az EU szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait hat volt szovjet tagköztársasággal: Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. Kétévente tartanak csúcstalálkozót, a legutóbbit 2011-ben Varsóban rendezték, a következő idén novemberben Vilniusban lesz, ahol várhatóan aláírják az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződést.
|
2013. november, Kijev
Tüntetés, tiltakozás Kijevben
- ebből lett a forradalom, majd háború
2013. november 21-én tiltakozássorozat kezdődött Kijevben. A megmozdulások kezdetén még civil kezdeményezésre, spontán szerveződve vonultak utcára az emberek tömegével. Amiatt tiltakozntak, hogy
az ukrán kormány váratlanul leállította az EU-társulási felkészülés folyamatát.
Az év végéig szünet nélkül tartottak a tüntetések, zavargások, nem ritkán provokációk és az erre adott karhatalmi ellenakciók Kijevben.
Először akkor vált élessé a helyzet, amikor november 30-ra virradóan a rohamrendőrök brutális erőszakkal oszlatták szét békés, pártsemleges diákok demonstrációját a Függetlenség terén. Ez újabb és dühödtebb tiltakozóhullámot indított el. Ezek után a legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista, szésőjobb irányultságú Szabadság (Szvoboda) pár tállt a demonstrációknak, amelyen már nemcsak Ukrajna európai integrációját, hanem a kormány leváltását, Janukovics államelnök távozását és teljes hatalomváltást kezdtek követelni.
Ami ezek után történt Ukrajnában, az ma már történelem:
az ukrán forradalom és az orosz-ukrán háborús konfliktus története. |
Brüsszel, 2014. április 10.
Brüsszel: Kisebbségi jogok Ukrajnában
Kisebbségi jogok Ukrajnában címmel 2014. április 9-én Tőkés László erdélyi magyar EP- képviselő és Inese Vaidere lett EP-képviselő asszony irodája közösen szervezett konferenciát Brüsszelben.
A rendezvény társszervezője a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Szervezete (UNPO) volt, mely szervezettel kisebbségi jogok kapcsán az erdélyi képviselő már több ízben is együttműködött, példának okáért 2010-ben az UNPO közbenjárására fogadta Musztafa Dzsemilev krími tatár szabadságharcost.
A rendezvény aktualitását az adta, hogy a krími válság nyomán kialakult helyzetben szinte egyáltalán nem foglalkoznak az őslakos közösségek jogaival. Mint ismeretes, márciusban Oroszország elfoglalta a dél-ukrajnai krími köztársaságot azzal az ürüggyel, hogy megvédje az ott többségben – adatok szerint mintegy 65%-ban – élő orosz kisebbség jogait.
Tőkés László nyitó beszédében az ukrajnai kisebbségek ügyének fontosságát emelte ki, mivel nemzetközi színtéren „a geopolitikai érdekek árnyékában a milliós nagyságrendű etnikai közösségek ügye jobbára elsikkad”. A Szovjetunió történelmében tragikus fejezetként említhető, hogy a krími tatárok, a „népi németek” és a kárpátaljai magyarok millió váltak a deportálás, a kényszermunka és a bolsevik terror áldozataivá. Az erdélyi magyarok európai képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogfosztott kisebbségi közösségek folyamatos pusztulása most is tetten érhető, ugyanis a kárpátaljai ruszinok, románok, bolgárok és magyarok helyzetekorántsemrendezett. Még a kisebbségi nyelvtörvény körüli viták is csupán a felszínt jelzik. A nemzeti kisebbségek cselekvő alanyai és nem eszközei kell, hogy legyenek a rendezésnek – mutatott rá Tőkés. Jogaik tiszteletben tartása és a közösségi önrendelkezés lehetőségének biztosítása jelentheti a tartós stabilitás garanciáját – szögezte le a képviselő.
Vytautas Lansdbergis litván néppárti EP-képviselő, aki meghatározó vezéralakja volt a demokratikus Litvánia megteremtésének, a Krím-félsziget elfoglalását, a népszavazásnak nevezett politikai színjátékot és a krími tatárok megfélemlítését a háború új formájának nevezte. Ha Oroszország felrúgja a nemzetközi együttműködés alapvető szabályait, akkor nélküle kell a nemzetközi intézményeket működtetni – mondotta. A nemzetközi közösség nem lehet közömbös, tudatosan felelősséget kell vállalnia abban, hogy a Krím-félsziget helyzete visszatérjen az orosz bevonulás előtti állapotba. „Ne engedjük a tatárok elleni második népirtás megvalósítását”.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nemrégiben megválasztott új elnöke, Brenzovics László megtisztelőnek nevezte, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltozás két olyan legendás hírű személyisége – Tőkés László és Vytautas Landsbergis – mellett tarthat előadást, mint akik Lech Walesához és Václav Havelhez hasonlóan sokat tettek a szabadságért. A kárpátaljai magyarság demokratikus jogállamban akar élni, hasonlóan az ezért véráldozatot is hozó ukrán néphez. Utalva a nyelvtörvény körüli vitákra, kiemelte, hogy az új hatalomnak voltak olyan intézkedései, melyek nem a jogállamiság irányába mutattak. Egy demokratikus és európai nyelvtörvény stabilizáló erővel bírna – mutatott rá Brenzovics. Ukrajnának nem szabad a nacionalizmus mocsarába süllyednie; az EU vezetőinek, hasonlóan az új ukrán vezetéshez, nagy a felelőssége az európai út megvalósításában. „Kérem Önöket, hogy segítsenek bennünket Európához tartozni” – zárta szavait a kárpátaljai magyarság képviselője.
„Mit tudok ehhez hozzátenni? Brenzovics úr már mindent elmondott, amit akartam” – kezdte beszédét Nadiya Tsok, Ukrajna EU-s képviseletének helyettes vezetője. Örömmel jelentette be, hogy ma az Európai Bizottság és Ukrajna közös szakértői bizottságot hozott létre, amely az Unióhoz való felzárkózás konkrét szakmai hátterét fogja kidolgozni – jelezte Tsok. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén külön kell választani a krími helyzetet az Ukrajnában élő más kisebbségek helyzetétől. A világ határozott választ kell, hogy adjon a Krím-félsziget oroszok általi elfoglalására, mert ha nem, fennáll a hasonló lépések folytatásának veszélye. A helyettes vezető kijelentette: az Ukrajnán belüli kisebbségek helyzetét az EU-integráció összefüggésében kell rendezni, így a hatóságok a nyelvtörvényt továbbra is életben tartják. Ezzel egy időben viszont komoly kihívást jelent az országban élő, az elmúlt hetven évben eloroszosított állampolgárok helyzete, ők ugyanis lojális állampolgárai Ukrajnának, de csak oroszul beszélnek. „Ukrajna jövője csakis Európában képzelhető el”.
„A nemzetközi jog világos megsértésével állunk szembe” – mondotta Niccolo A. Figa-Talamanca, a Nincs Béke Igazság Nélkül Szervezet (No Peace Without Justice) főtitkára. Ukrajnának büszkén kell vállalni, hogy egy többnemzetiségű, többvallású állam, „az országnak tenyerén kell hordoznia kisebbségeit, megmutatva, hogy házon belül lehet európai választ adni az orosz agresszióra”.
Olena Prystayko, az ukrán agytrösztök brüsszeli képviselője azt mondta, hogy komolyan kell venni a veszélyt, ugyanis az orosz expanziót az orosz belpolitikai instabilitás okozza, és Putyin az expanziós politikájával tulajdonképpen a hatalmát akarja megerősíteni és legitimizálni. Ukrajna integritását biztosítani kell, az orosz energiafüggőségét csökkenteni, és a korrupciót, illetve az általa okozott belső káoszt megszüntetni.
Zárszavában Tőkés László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdés kezelésében a jelenlegi globalista internacionalizmus, amely időnként az Unió közönyében is tapasztalható, ugyanolyan káros lehet, mint az egykori kommunista internacionalizmus, az uniformizáló, nemzeti sajátosságokat megszüntetni kívánó hatásával. „Köszönöm az UNPO-nak, hogy velünk együtt eddigi küldetésének megfelelően most is fellép a védelem nélküli népek és nemzetiségek érdekében. A jövőben is segítő partnere maradok Önöknek”.
|
2016. okt.
EU-s vízummentesség Ukrán állampolgároknak
Elvi megállapodást kötöttek Ukrajna vízummentességéről az unió tagországai - jelentette be a tagállamok kormányait tömörítő tanács sajtószolgálata. A döntés megerősítette az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében vízummentességet kapnának azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek és félévente legfeljebb 90 napot kívánnak tartózkodni a schengeni övezet tagországaiban. |
Gál Mária -
Népszava | 2017. júl. 17.
Intőt kapott Ukrajna az Uniótól
Ukrajna legnagyobb ellensége ma belül van: ez a korrupció, amely fenyegeti az ország egységét, mondta Donald Tusk az Európai Tanács elnöke a múlt héten befejeződött 19. Ukrajna-Európai Unió csúcstalálkozón. A rendezvény közös nyilatkozat nélkül zárult, ami csupán másodjára történt meg. Több ukrán politológus kudarcról beszélt, hangsúlyozva, hogy az EU türelmetlen kezd lenni az ukrajnai reformok késlekedése, a demokratikus folyamatokat is veszélyeztető korrupció miatt. Mizsei Kálmán, az Európai Unió ukrajnai reformokat segítő tanácsadó missziójának korábbi vezetője, a CEU volt tanára, a Népszavának nyilatkozva kiemelte: Az ukrán-EU csúcstalálkozó ünnepi esemény volt, ezúttal több okból is. Egyrészt ünnepelte azt, hogy az ukrán állampolgárok 2017. június 11-e óta vízummentesen utazhatnak az Unió tagországaiba. A másik ok az ünneplésre az, hogy a csúcstalálkozót megelőző napon véglegesítődött jogilag Ukrajna társulási és szabadkereskedelmi egyezménye az EU-val.
A magyar diplomata szerint a vízummentesség elérése fantasztikus siker a nagyon sokat szenvedett és az orosz invázió hatásaitól is sújtott országnak, egyben az Unió szolidaritási aktusa is, noha összességében nagyon kemény kritériumoknak kellett az ukránoknak megfelelniük. Hasonlóképpen óriási jelentőségű esemény a társulási egyezmény véglegesítése is. A magyar szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kereskedelme Ukrajnával dinamikusan fejlődik a háború ellenére, Ukrajna megkésve ugyan, de végrehajtja azt a kereskedelmi reorientációt Oroszország felől az EU fejlett országaiba, amit a régió többi országa már évtizedekkel ezelőtt végrehajtott. A csúcstalálkozón az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk amellett, hogy kiemelte korrupció fenyegetését, üdvözölte Ukrajna európai választását. Lényegében ugyanezt hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is.
Mizsei szerint az ukrán korrupció tény, ennek ellenére Ukrajna teljesítménye sok tekintetben óriási. A hadsereget ütőképesebbé tették 3 év alatt, a háború ellenére konszolidálták a makrogazdasági helyzetet, az infláció jelentősen mérséklődött, a fizetési mérleg javult, nagy tartalékokat halmoztak fel, szanálták a bankok nagy részét, volt bátorságuk felszámolni csődben lévő nagybankot, jelentős előrelépést tettek az energiaszektor Oroszországtól való függetlenítése érdekében, drasztikusan korlátozták a korrupciót a gázszektorban, sorolta az eredményeket a magyar diplomata, hozzátéve, hogy mindezek ellenére a korrupció valós fenyegetés az ukrán demokratikus átalakulás számára. „Eközben azonban csalódást okoz az, hogy már a második forradalom nem hoz fordulatot az állami szintű szervezett korrupció radikális ellehetetlenítése terén. Sőt, a sajtó tele van az államelnök érdekkonfliktusaival és környezetének a korábbi időszakra emlékeztető tevékenységeivel. Ukrajnában a korrupció nagyon súlyos, de azt azért nem mondanám, hogy megfojtja az országot. Számos sikert ért el az ország, de a reformkészség az elmúlt másfél évben radikálisan csökkent. Ez pedig szűkíti a fejlett Európához való gazdasági színvonalbeli közeledést, de a tényleges integrációt is. E tekintetben radikális javulásra van szükség. Ukrajna két forradalomban tiltakozott az ország korrupt, romlott vezetése ellen. A civil társadalom dolga lesz az, hogy az ország irányításában egy olyan változást kikényszerítsen, ami azt végleg megtisztítja”, fogalmazott Mizsei.
Az Ukrajnát kiválóan ismerő szakember hangsúlyozta, látni kell azt is, hogy mindez szakmai kérdés is, hiszen az államigazgatás és az igazságszolgáltatás történelmi mértékű megszabadítása nem csak a súlyos szovjet, de a korábbi orosz birodalmi örökségtől is, még várat magára. „Gogol kijevi volt, emlékét ma is őrzik. Senki nem írta le mélyebben az orosz bürokratikus örökség természetét. Úgyhogy e kettőre – civiltársadalmi nyomás és szakmai ügyesség – együtt lenne szükség a továbblépésre, de e tekintetben a nemzetközi támogatóknak is van mit javulniuk”, véli az EU ukrajnai volt misszióvezetője.
Kijevben múlt héten aktivista csoportok tiltakoztak a parlament előtt, a képviselők mentelmi jogának általános eltörlését követelve a korrupció miatt. A tüntetések zavargásokba csaptak át, a rendőrség könnygázzal oszlatott. A magyar szakértőt arról kérdeztük, van-e esély arra, hogy komolyabb tiltakozáshullám alakuljon ki? Mizsei szerint a helyzet árnyalt. Ukrajnában a fent elmondottak miatt sokan elégedetlenek. Ennek egyik oka, hogy sem a Janukovics-rezsim idején elkövetett korrupciós bűncselekményeknek, sem a forradalom során megölt hősök gyilkosainak a felelősségre vonásában az ügyészség nem tett komoly lépéseket. Most mintha ezügyben változás lenne, azonban ezt még korai lenne értékelni, hiszen számos politikai érdek is szerepet játszhat. Mindenesetre Ukrajnának égetően szüksége van a bírói és ügyészi szervezet megtisztítására, függetlenné tételére, amiben viszont egyelőre nagyon lassú az előrelépés. Ukrajna szuverenitása számára azonban sorsdöntő kérdés, hogy az államépítésnek ez az eleme sikeres legyen. Egyrészt ezt követeli a társadalom elemi igazságérzete, másrészt pedig a gazdaság növekedése függ attól, hogy milyen erőssé válik a vagyonbiztonság.
Ám a helyzetet az is bonyolítja, hogy Oroszország az utóbbi időben újra növelte Ukrajna belbiztonságát zavaró tevékenységét. Több gyilkosságban is sokan az orosz titkosszolgálatok kezét látják, így az ukrán belbiztonsági és külső elhárítás magas rangú tisztségviselőiében is. Az is köztudott, hogy miközben az oroszok hangosan tiltakoznak az ukrajnai szélsőjobboldali jelenségek ellen, az országot teljesen indokolatlanul a fasizmus televényeként leírva, épp az orosz szervek támogatják aktívan szélsőjobboldali szervezetek létezését, így a szélsőséges nacionalista Szabadság Pártét is. Úgyhogy valójában az ország szuverenitását mind a korrupt vezetés, mind az orosz diverzió veszélyezteti. Mizsei úgy látja, az ez ellen való küzdelem a közélet megtisztításánál kezdődik – miközben a nemzetközi környezetnek, köztük a szomszédoknak is továbbra is elemi érdeke, hogy Ukrajna szuverenitásának védelmében aktívan segédkezzen. Ukrajna szuverenitásának de facto elvesztése ugyanis súlyosan veszélyeztetné egész Európa békéjét, szögezte le Mizsei Kálmán, az EU volt ukrajnai misszióvezetője. |
Az oldal neve, témája:
Ukrajnát felvették az EU-ba
Vízummentesség: Az ukrán állam és az EU tagság. Ukrajna az EU-ban, Google első oldal: gumicsónak eladás kulcsszóval ukrajnából, eu tagság, európai közösség, parlament, tanács, európai unió, felvették az eu-ba, tagállam, tagság, ukrán vízummentesség, google kereső optimalizálás, első oldal, google első hely, gumicsónak eladás, organikus találat - honlapoptimalizálás, seo szakértő és keresőmarketing tippek |
